Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2025. október 14-én (378. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6815

[…] közfeladatok,– a független vizsga,– az érettségi bizonyítvány megszerzése vagy a tanulói jogviszony megszűnése után az érettségi vizsga, továbbá az adott vizsgatárgyból a tanulói jogviszony fennállása alatt az érettségi bizonyítvány megszerzése előtti sikertelen érettségi vizsga második vagy további javító- és pótlóvizsgája,– a kollégiumi szolgáltatás, ha a tanuló az iskolai közszolgáltatási feladatellátást térítési díj fizetése mellett veszi vagy venné igénybe.A kormányrendelet 35. §-a meghatározza a térítési díj minimumát és maximumát is, melyet a tanévkezdéskor a szakmai feladatra számított folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadának arányában rögzít. A kormányrendelet 36. §-a értelmében tandíj megfizetése mellett vehető igénybe az állami szerv, a tankerületi központ, az állami felsőoktatási intézmény, az– önkormányzat és az önkormányzati társulás által fenntartott köznevelési intézményekben,– az alapfokú művészetoktatásban a heti hat tanórát meghaladó tanórai foglalkozás, a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam második vagy további alkalommal történő megismétlése, továbbá minden tanórai foglalkozás annak, aki nem tanköteles, feltéve, hogy nem áll tanulói jogviszonyban a nappali rendszerű vagy nappali oktatás munkarendje szerinti oktatásban, valamint annak, aki a huszonkettedik életévét betöltötte,– a nevelési-oktatási intézményben a pedagógiai programhoz nem kapcsolódó nevelés és oktatás, valamint az ezzel összefüggő más szolgáltatás,– a középfokú iskolában a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam harmadik és további alkalommal történő megismétlése,– a kollégiumi szolgáltatás, ha a tanuló az iskolai alapszolgáltatást tandíj fizetése mellett veszi igénybe, vagy a tanuló nem a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatás keretében vesz részt iskolai oktatásban, és tizenkilenc éven felüli.A kormányrendelet a tandíj mértékét tanévenként a tanévkezdéskor a szakmai feladatra számított folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadában maximálja. Ez azonban nem vonatkozik a kötelező feladatellátásban részt nem vevő intézményekre, a külföldi nevelési-oktatási intézményekre és a nemzetközi iskolákra. A tandíj a tanulmányi eredménytől függően vagy a tanuló szociális helyzete alapján csökkenthető. Ugyanakkor a kormányrendelet 37. §-ának (1) bekezdése szerint az egyházi köznevelési intézmény és a magán-köznevelésiintézmény szolgáltatásainak igénybevételét a Köznev-tv. 31. §-a (2) bekezdésének c) pontja szerinti fizetési kötelezettséghez kötheti, kivéve, ha az egyházi köznevelési intézmény vagy a magán-köznevelésiintézmény közoktatási megállapodás, köznevelési szerződés vagy egyoldalú nyilatkozat alapján részt vesz a köznevelési közszolgálati feladatok ellátásában. Az utóbbi esetben a kötelező feladatellátásban érintettek vonatkozásában a kormányrendelet 33–36. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.Az említett szabályok alapján tehát egyértelműen megkülönböztethetők a tandíj, illetve térítési díj ellenében igénybe vehető, oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások, valamint a fizetési kötelezettség teljesítése mellett igénybe vehető oktatás. A köznapi nyelv az utóbbi esetben is a „tandíj” kifejezést használja, ez azonban nem keverhető össze a kormányrendelet idézett rendelkezéseiben szabályozott – kötött – tartalmú tandíjjal, térítési díjjal. A Köznev-tv. 89. §-ának (5) bekezdése szerinti adómentesség […]