Eltartási szerződés adózása

Kérdés: Önkormányzatunk egyik alkalmazottja eltartási szerződést kötött. Havi 100 ezer forintot ad az eltartó az eltartottnak. Milyen adókötelezettség keletkezik a szerződés megkötése időpontjában és a szerződés "lejártakor"?
Részlet a válaszából: […] ...bocsátja, amelyet az továbbít az állami adó- és vámhatóságnak. Amennyiben a magánszemély a vállalt kötelezettségének az adóbevallás benyújtására nyitva álló határidőig (a jövedelem megszerzése évét követő év május 20-ig) nem tesz eleget, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 17.

Kiskorú személy adóbevallási kötelezettsége

Kérdés: Diákként az adózó nyári munkán volt önkormányzatunknál. Kiskorúként hogyan kell a bevallási kötelezettséget teljesítenie? Mivel még nincs 18 éves, nem kell adóbevallást készítenie?
Részlet a válaszából: […] ...nevében az adóhatóság előtt a törvényes képviselője vagy az általa meghatalmazott más nagykorú személy járhat el.Ennek alapján az adóbevallási tervezetet az online felületen kizárólag a törvényes képviselő (szülő) ismerheti meg, hagyhatja jóvá. A bevallási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 20.

Útépítési munka számlázása

Kérdés: Kérem állásfoglalásukat az Áfa-tv. 142. §-a (5) bekezdésének b) pontja alapján. Önkormányzatunk 2021 augusztusában kötött szerződést építési hatóságiengedély-köteles útépítési munkákra. A szerződéskötéskor mindkét fél áfaalany volt, így az ügylet az Áfa-tv. 142. §-a alapján a fordított adózás hatálya alá esett. 2022. január 1-jétől önkormányzatunk alanyi adómentessé vált. A vállalkozó a vállalt munkát szerződés szerint teljesítette 2022 áprilisában, majd ezek után fordított áfás számlát állított ki a szerződésnek megfelelően. A számlát az önkormányzat befogadni nem tudta, mivel az önkormányzat könyvelője szerint, az önkormányzat alanyi adómentessége miatt, az Áfa-tv. 142. §-a (3) bekezdésének b) pontjában meghatározott feltételek az ügyletre nem állnak fenn. Az építőipari vállalkozás könyvelője szerint viszont ők csak fordított áfás számla kiállítását tehetik meg ebben az esetben. Kérem állásfoglalásukat a számla kiállításának módjáról, az ügylet áfatartalmának megfizetése érdekében. A projekt támogatásból valósult meg, így az áfa megfizetését is igazolni kell. Amennyiben az ügylet mégis fordított áfa alá tartozna, akkor annak megfizetését - adóbevallás hiányában - milyen módon tudjuk igazolni?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 55. §-ának (1) bekezdése szerint az adófizetési kötelezettséget annak a ténynek a bekövetkezése keletkezteti, amellyel az adóztatandó ügylet tényállásszerűen megvalósul (a továbbiakban: teljesítés).Tehát a teljesítés időpontjában keletkezik az adófizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 20.

Önellenőrzési pótlék önellenőrzése

Kérdés: Hogyan kell a társasági adó önellenőrzéséhez kapcsolódó önellenőrzési pótlékot önellenőrizni, ha a számított pótlék helyett tételes (5000 forintos) pótlékot kellett volna felszámítani?
Részlet a válaszából: […] ...adóbevallás megfelelő (társasági adónál 8. számú) pótlapján kell csak a pótlék összegét korrigálni. Csak 5000 forintot kell beírni. Egyébként a bevallást ismételt önellenőrzésként kell benyújtani, de az adattartam változatlan lesz. Az önellenőrzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 20.

Haszonélvezeti jog jogosultja

Kérdés: Önkormányzatunk egy kisadózó egyéni vállalkozóval áll szerződéses kapcsolatban. A kisadózó vállalkozó ingatlant vásárol székhelylétesítés céljából, és a tulajdonjog 100 százalékban az egyéni vállalkozásra kerül bejegyzésre. Az egyéni vállalkozó a magánszemélynek teljes haszonélvezeti jogot kíván biztosítani az ingatlanon. Emellett a magánszemély a haszonélvezeti joga alapján bérbe kívánja adni az ingatlant magánszemélyként. A bérbeadásból származó bevételt a magánszemély az éves adóbevallásában feltünteti, és a személyi jövedelemadót is megfizeti. Van-e lehetősége az egyéni vállalkozásnak a magánszemélyt bejegyeztetni a haszonélvezeti jog jogosultjaként? Továbbá van-e lehetősége a magánszemélynek a haszonélvezet alapján bérbe adni az ingatlant mint magánszemély?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. 5:13. §-ának (2) bekezdése értelmében a tulajdonost megilleti különösen a birtoklás, a használat, a hasznosítás, a hasznok szedésének és a rendelkezés joga.A Ptk. 5:22. §-a tovább részletezi a tulajdonosi triász (birtoklás, használat, rendelkezés) terjedelmét,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 18.

25 év alatti fiatalok adókedvezménye

Kérdés: Önkormányzatunk 25 év alatti fiatalt foglalkoztat. A munkavállaló jogosult lenne a 25 év alattiak kedvezményére, de nem szeretné kérni a munkáltatótól, mert év végén kívánja érvényesíteni a bevallásában egy összegben. Kérdésként merült fel, hogy jogszerű-e így a kedvezmény érvényesítésének mellőzését kérő nyilatkozat megtétele, valamint ezzel összefüggésben, ezen nyilatkozat alapján a munkáltató eljárása?
Részlet a válaszából: […] ...nem kifogásolható, ha a fiatal nem az Szja-tv. 48. §-ának (4a) bekezdése miatt, hanem egyéb okból (például azért, mert az adóbevallásában egy összegben szeretné a kedvezményt igénybe venni) ad le a kedvezmény érvényesítésének mellőzését...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 27.

OSS-rendszerbe regisztrált adóalany adólevonási joga

Kérdés: Egy svájci székhelyű társaság, amely sem a Közösség területén, sem Magyarországon nem rendelkezik székhellyel, telephellyel, Közösségen belüli távértékesítés végzése érdekében Magyarországon regisztrált az uniós egyablakos rendszerbe, hogy a Közösségen belüli távértékesítései kapcsán felmerült adófizetési kötelezettségét a NAV közreműködésével teljesíthesse. A társaság Közösségen belüli távértékesítései mellett azonban magyar nem adóalanyok részére is végez termékértékesítéseket, melyek esetében a távértékesítés szabályai nem alkalmazhatók (tekintettel arra, hogy a feladási és rendeltetési ország is Magyarország), azokat tehát belföldi termékértékesítésként kell kezelnie, belföldi áfás számlával kell bizonylatolnia. Ezen termékértékesítése kapcsán tehát valójában ugyanazon termék értékesítését valósítja meg, mint a távértékesítés esetén, ugyanakkor az Áfa-tv. szabályainak megfelelően a két ügylet különböző adókezelést von maga után. A belföldi termékértékesítése miatt tehát magyar adószámmal kell rendelkeznie, és magyar adóbevallást szükséges benyújtania. Tekintettel arra, hogy mind a távértékesítése, mind pedig a belföldi értékesítése tárgyául szolgáló termékeket magyar beszállítójával gyártatja le, mindkét ügylethez kapcsolódóan magyar áfával terhelt bejövő számlákkal rendelkezik. Jól gondolom, hogy a társaság az egyablakos rendszerben a Közösségen belüli távértékesítés szabályai szerint külföldre értékesített termékekhez kapcsolódóan rá áthárított belföldi áfát is levonhatja a magyar áfabevallásában, tekintettel arra, hogy belföldi értékesítése kapcsán rendelkezik magyar adószámmal, és magyar áfabevallás benyújtására kötelezett? Vagy a Közösségen belüli távértékesítésekkel kapcsolatos beszerzések árában rá áthárított áfát az Áfa-tv. XVIII. fejezete szerinti adó-visszatéríttetés keretében kérheti vissza?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. XIX/A. fejezete szerinti különös szabályozást alkalmazó adóalany adó-visszatéríttetési jogát az Áfa-tv. 253/M. §-a tárgyalja. A 253/M. § (1) bekezdése kimondja, hogy a Közösség területén nem letelepedett adóalany a nem uniós, illetve uniós különös...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 30.

Szochokedvezmény igénybevételének költségvetési és számviteli nyilvántartása

Kérdés: Önkormányzatunk egyik költség-vetési szervén keresztül működteti a bölcsődei szolgáltatást egy megyei jogú városban. Az intézmény vezetője az önkormányzat engedélyét kérte, hogy az intézmény 2022. 01. 01. napjától tevékenységi körébe felvehesse a középfokú szakképzésben történő oktatás egyik formáját, a duális szakképzés lehetőségét, amelyen belül képzőhelyként végezhetnének gyakorlati és szakmai oktatást. A bölcsődei telephelyek így szakmai oktatási, ezzel együtt foglalkoztatási tevékenységet is felvállalnának a meglévő személyi állományukkal és a gyakorlati oktatásra alkalmas tárgyi feltételeikkel.
Az ún. szakképzési munkaszerződéssel az intézmény keretein belül dolgozó és tanuló diákok (összesen max. 70 fő) a közvetlen megszerzett munkatapasztalatok után biztosítanák a szakképzett munkavállalói utánpótlást. Az önkormányzat közgyűlése normatív határozatban engedélyezte az intézménye számára a duális szakképzésben való részvételt, képzőhelyként történő bekapcsolódással, maximum 70 fő diák fogadásával. Az intézmény alapító okiratának, valamint szervezeti és működési szabályzatának módosítása megtörtént. A költségvetési szerv alaptevékenységének kormányzati funkció szerinti új feladatellátásának beemelése az alapító okiratba "093010-Felsőfokú végzettségi szintet nem biztosító képzés" megnevezéssel megvalósult. A korábbi években a finanszírozás alapja a szakképzési hozzájárulás volt, azonban ez 2022. január 1-jén megszűnt, és a szakirányú oktatás és a duális képzés adókedvezménye 2022. január 1-jétől a szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető. Az intézmény duális képzőhelyként az adókedvezményből, valamint a tanulók sikeres vizsgái után járó további 20% adókedvezményből - mint sikerdíjból - tervezi a képzéssel kapcsolatos költségeket finanszírozni. Az adókedvezmény - mint támogatás - NAV felé történő érvényesítésének feltétele adott, az intézmény szakképzési munkaszerződést kötött a tanulókkal, és havonta adóbevallást fog benyújtani a NAV felé a 2208 jelű nyomtatványon. A diákok bérköltségének elszámolása a 093010 kormányzati funkción megtörténik, azonban a szochokedvezmény (mint támogatás) a nettó finanszírozás keretében - 104030 Gyermekek napközbeni ellátása családi bölcsőde... kormányzati funkción - történő igénybevétele milyen módon könyvelhető le, hogy kimutatható legyen a duális képzés "eredménye"?
Részlet a válaszából: […] 2022. január 1-jétől a szakképzési hozzájárulás megszűnésével a szakirányú oktatás és a duális képzés adókedvezményével a szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség csökkenthető. Abban az esetben, ha az ilyen jogcímen érvényesítendő kedvezmény összege...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

MOSS-rendszeren keresztül benyújtott bevallás módosítása 2021. június 30. után

Kérdés: Egy magyar adóalany a MOSS egyablakos rendszerbe Magyarországon jelentkezett be, és a MOSS-rendszeren keresztül teljesítette bevallási kötelezettségét, továbbá fizette meg a más tagállamban esedékes áfát az elektronikus úton nyújtott szolgáltatásai után. Ha az adóalany korábban a MOSS egyablakos rendszeren keresztül teljesítette az adókötelezettségét, és a MOSS-on keresztül benyújtott bevallását módosítania kell, akkor ezt megteheti az OSS egyablakos rendszeren keresztül? Az adóalany 2021. július 1-jétől már az OSS-rendszeren keresztül teljesíti adókötelezettségeit az elektronikus úton nyújtott szolgáltatásai után.
Részlet a válaszából: […] ...összhangban rendelkezik az Áfa-tv. 253/K. §-ának (8) bekezdése, amely kimondja, hogy az uniós különös szabályozás hatálya alatt az adóbevallás - különös szabályozás keretében történő - módosítására a módosítandó adókötelezettséget magában foglaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 19.

Rehabilitációs hozzájárulás éves elszámolása

Kérdés: Helyesen járunk-e el, amikor a 2021. évi rehabilitációs hozzájárulás éves elszámolását passzív időbeli elhatárolásba vonjuk/könyveljük?
Részlet a válaszából: […]

A rehabilitációs hozzájárulás esetében az adóbevallás keletkezteti a végleges kötelezettségvállalást, így a 2021. évi rehabilitációs hozzájárulás éves elszámolását passzív időbeli elhatárolásként kell elszámolni.

(Kéziratzárás: 2022. 05. 08.)

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.
1
2
3
20