Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

Keresés eredménye

18 találat a megadott adóbevallás tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.
1. találat: Cégkapus adóbevallás
Kérdés: Azt olvastuk, hogy a cégeknek január 1-jétől cégkapun keresztül kell beadni az adóbevallásaikat. Vonatkozik ez az előírás a költségvetési intézményekre és önkormányzatokra is?
Részlet a válaszból: […]de 2018. évben még választhattak, hogy adóbevallásaik elküldésére a Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartáshoz (KÜNY) kapcsolódó tárhelyet használják. 2019. évtől a gazdálkodó szervezeteknek, így a költségvetési szerveknek is kötelező lesz az adóbevallásaikat cégkapun keresztül beküldeni az adóhatósághoz.Több esetben előfordult, hogy regisztráltak a cégkapun,
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. november 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4848
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
2. találat: Fordított áfa bevallása és megfizetése
Kérdés: Fordított áfával kapcsolatban szeretném megkérdezni, hogy mikor kell a fordított áfát bevallani és megfizetni a NAV részére abban az esetben, ha a kivitelező fordított adózású számlája megérkezett az önkormányzathoz, de annak kifizetésére csak kb. 2-3 hónap múlva kerül sor? A kiegyenlítéshez az önkormányzat még pályázati támogatást vár, ami még nem érkezett meg.
Részlet a válaszból: […]kötelezettség, ha a számlát nem kapták kézhez, és nem is egyenlítették ki, de a teljesítés megtörtént. Ebben az esetben legkésőbb a következő hónap 15. napjával be kell állítani fizetendő adóként a fordított adózás alá eső ügylet után fizetendő áfát - számla hiányában is - az adóbevallásba.Az adófizetési kötelezettség keletkezésére nincs hatással az a körülmény, hogy a fordított adózás alá eső ügylet számláját pályázati támogatásból kívánják kiegyenlíteni. Ha a pályázati támogatás nem érkezik meg az áfafizetési kötelezettség keletkezéséig, akkor gondoskodni kell a fizetendő áfához szükséges forrásról saját erőből vagy hitelfelvétellel.Az áfabevallási és -fizetési kötelezettségre annak a körülménynek sincs hatása, hogy a számlát csak két-három hónap múlva egyenlítik ki, mivel a számla kézhezvétele megtörtént, és ez a tény áfafizetési kötelezettséget keletkeztet.Megjegyezzük, hogy tényleges áfafizetési kötelezettség akkor következik be, ha a fordított adózás alá eső beruházás áfáját nem helyezhetik levonásba. Ha a beruházás áfája levonásba helyezhető, akkor a fizetendő áfa bevallási időszakába beállítható levonható áfába is a tétel, így ténylegesen utalandó[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. augusztus 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4286
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
3. találat: Munkaterápiás jutalom
Kérdés: Kell-e a munkarehabilitációs programban részt vevő személy részére kifizetett munkaterápiás jutalom után a kifizetőnek járulékot fizetni? Kell-e erről a magánszemélynek adóbevallást adni?
Részlet a válaszból: […]kifizetett munkaterápiás jutalom, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (Szoc-tv.) szerinti munkarehabilitációs díj.Az adómentes juttatások után sem a kifizetőt, sem a magánszemélyt nem terheli adó-, illetve járulék-, szociálishozzájárulásiadó-fizetési
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. május 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3438
4. találat: Adóbevallásban szereplő áfa elszámolása
Kérdés: Havi áfabevalló önkormányzati költségvetési szerv vagyunk. Az áfabevallás kontírozásával kapcsolatban kérjük segítségüket. A bevallás részletező adatait tételesen kell-e kontírozni (külön-külön a fizetendő és a levonandó adó összegét a megfelelő főkönyvi számlákra), vagy csak egy összegben kell az elszámolandó pozitív vagy negatív adót kontírozni a bankszámlával szemben?
Részlet a válaszból: […]különbözete. A könyvviteli elszámolásban azonban a bruttó elszámolás elvét kell követni. Ez azt jelenti, hogy a könyvekben a fizetendő adót bevételként, az előzetesen felszámított adót kiadásként kell könyvelni. Könyvelési tételek: - fizetendő adó T
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. november 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2205
5. találat: Önkormányzati ingatlanon végrehajtott beruházás
Kérdés: Önkormányzat határozott időre bérbe adta művelődési házát áfaalany vállalkozónak, aki toldalék-épületrészt emelt az épülethez. A beruházást saját költségén végezte, az ingatlant nyilvántartásában vezette. A szerződés lejártával térítésmentesen átadta az ingatlant azzal, hogy a piaci érték áfarészének befizetését nem vállalja, rendezze az önkormányzat. A polgármesteri hivatal az áfát az adóhatóság felé bevallotta, megfizette (2008. 02. 15-én). A vállalkozó 2008. 03. 31-én leszámlázta az önkormányzat felé az áfa összegét azzal, hogy ő a bevallásra kötelezett. Várjuk véleményét, hogy miként járjon el az önkormányzat, figyelembe véve azt, hogy az áfabevallást, -fizetést már teljesítette!
Részlet a válaszból: […]együtt: beépített új ingatlan), akkor az értékesítése kötelezően adóköteles, és mindenképpen az értékesítő köteles az adó fizetésére, az egyenes adózás szabályai szerint. Amennyiben a kérdéses beépített ingatlan(rész) nem minősül az előzőekben meghatározott körbe tartozó beépített új ingatlannak, akkor értékesítése főszabályként az Áfa-tv. 86. § (1) bekezdés j) pontja alapján adómentes, de az adóalany választhat az Áfa-tv. 88. §-a alapján adófizetési kötelezettséget ezen ingatlanértékesítéseire vonatkozóan. Ebből következően, amennyiben az átadó adóalany ingatlanértékesítéseire nem élt az adófizetési kötelezettség választásával, akkor a nem új beépített ingatlan átadása adómentes, és sem neki, sem az átvevő polgármesteri hivatalnak nem keletkezik áfafizetési kötelezettsége ezen ügylet után. Amennyiben az átadó adóalany választotta az ingatlanértékesítéseire az adókötelezettséget, akkor a kérdéses ingatlan átadása (nem új ingatlan esetében is) adóköteles, és az Áfa-tv. 142. § (1) bekezdés e) pontja alapján a fordított adózás alá tartozik. Vagyis az átvevő polgármesteri hivatal köteles utána adót fizetni a fordított adózás szabályai szerint, az Áfa-tv. 60. §-ában meghatározott időpontnak megfelelően. Azaz vagy az ügylet teljesítését tanúsító számla kézhezvételekor, vagy az ellenérték megtérítésekor, vagy a teljesítést követő hónap tizenötödik napján, ezek közül abban az időpontban, amelyik a leghamarabb következik be. Amennyiben az ingatlan(rész) értékesítése után az előzőekben foglaltak alapján valóban az átadó adóalany az adófizetésre kötelezett, és az adóelszámolást módosítani kell, akkor a korrekciót a következők szerint végezheti el a polgármesteri hivatal. Az eredeti számlához kapcsolódóan a fordított adózás keretében megállapított fizetendő adót és az ebből keletkező levonható adót az eredeti bevallási időszak önellenőrzésével kell rendezni, tekintettel arra, hogy az Áfa-tv. 132. § (1) bekezdésében foglalt tényállás - vagyis hogy a levonható előzetesen felszámított adó összegét meghatározó tényezőkben utólag, az adólevonási jog keletkezését követően változás következik be - a kérdéses esetben nem valósul meg, mivel nem az adó összegét meghatározó tényezőkben következett be változás. (Ez az elszámolandó adó összegében változást nem eredményez, pótlékalap sem keletkezik.) Ezt követően a módosító számla kézhezvételének adómegállapítási időszakában (vagyis amikor a különbözet alapjául szolgáló okirat az adóalany[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. június 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2060
6. találat: Fordított adózási kötelezettség határidői
Kérdés: Központi költségvetési intézmény vagyunk. A fordított adózásnál mikor kell befizetni és bevallani az áfát, ha éves bevallók vagyunk?
Részlet a válaszból: […]vonatkozó rendelkezései szerint tesz bevallást, és az általa fizetendő adót legkésőbb az abban foglalt esedékességig fizeti meg az állami adóhatóságnak. Fordított adózás esetén tehát csak az adófizetésre kötelezett személye tér el az általános szabálytól (termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője az adófizetésre kötelezett), az adóbevallás és -megfizetés időpontjával kapcsolatban a vonatkozó jogszabályok nem állapítanak meg különleges szabályt. Az Art. 1. számú melléklet I./B) fejezet 3. ag) pontja szerint az éves adóbevallásra kötelezett adóalanynak az adót a tárgyév első napjától a tárgyév utolsó napjáig terjedő időszakra kell megállapítania, ez - a fentieknek megfelelően - vonatkozik a fordított adózás alá tartozó ügyletekből keletkező adófizetési kötelezettségre is. Amennyiben tehát éves bevallásra kötelezett adóalany van a fordított[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. június 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2059
7. találat: Teljesítés időpontja folyamatos jogviszony esetén
Kérdés: Kérem, segítsenek az Áfa-tv. 58. §-ának értelmezésében! Önkormányzatunk iskolabuszjáratot üzemeltet. A szolgáltatást nyújtó céggel 2006. május 1-jétől határozatlan tartamú időre szóló szerződésben állapodtunk meg. A szállítást a cég hétfőtől péntekig munkanapokon végzi. A számla kiegyenlítése a hónapot követő 20-a. Kérdésem a teljesítési időre vonatkozik. Az áfabevallásban a tényleges teljesítés hónapjában, vagy a pénzügyi teljesítés hónapjában kell szerepeltetni a fizetendő adót?
Részlet a válaszból: […]ellenérték megtérítésének időpontja. Ilyen esetekben tehát a teljesítés és a pénzügyi teljesítés napjaként ugyanazt a napot kell megjelölni az ügyletről kiállított bizonylatban. A beadványában előadottakból vélelmezhető, hogy a szolgáltatással összefüggésben a felek nem elszámolásban, hanem részletfizetésben állapodtak meg. A leírtakból feltételezhetően a határozatlan időszakra megkötött szerződésben előre megállapították a felek a havi díjat, melynek esedékessége a tárgyhónapot követő hó 20. napja. Ez esetben az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontja az 58. § szerint az esedékesség napja. Az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontját nem befolyásolja az sem, ha a munkásszállítással kapcsolatban ténylegesen úgy állapodtak[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. május 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2047
8. találat: "Szabadfoglalkozású" művészek adó- és járulékfizetési kötelezettsége
Kérdés: Az önkormányzat képzőművésszel okleveleket és különböző képzőművészeti alkotásokat (kisplasztika, érmék stb.) készíttetett. A művész nem egyéni vállalkozó, magánszemély, aki adószámmal rendelkezik, tevékenységéről számlát állított ki. Nyilatkozatban jelölte, hogy művészeti tevékenységéből származó jövedelme után a személyi jövedelemadót egyénileg fizeti meg, így személyijövedelemadó-előleget nem vontunk a díjazásból. Társadalombiztosítási vagy más egyéb közteher-fizetési kötelezettsége keletkezik-e a kifizetőnek ilyen esetben?
Részlet a válaszból: […]megállapítania (levonnia). A képzőművészeti alkotást készítő személy által létrehozott alkotás szerzői jogi védelem alatt áll, amennyiben megfelel a szerzői jogi védelemre, szerzői műre vonatkozó törvényi feltételeknek (individuális, egyén-eredeti jelleg stb.). A szerzőt a mű felhasználása, rendelkezésre bocsátása esetén egyrészt a személyes közreműködésért, másrészt a vagyoni jog (rendelkezésre bocsátás) ellenértékeként illeti (illetheti) meg díjazás. Társadalombiztosítási szempontból más-más szabály vonatkozik a személyes közreműködés és a vagyoni jog díjazására. Előbbi járulékalapot képezhet, míg az utóbbi nem. Az alkotókra is érvényes az a főszabály, hogy biztosított a felhasználási szerződés alapján személyesen munkát végző személy, amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér (2008-ban 69 000 forint) havi összegének harminc százalékát, illetőleg - naptári napokra lebontva - annak harmincadrészét. A társadalombiztosítási jogszabályok értelmében felhasználási szerződés alapján személyesen munkát végző személynek az Szjt. védelme alá tartozó mű szerzője, foglalkoztatónak pedig a felhasználási szerződésben meghatározott felhasználó minősül. A járulékalap megállapításakor a felhasználási szerződés szerinti személyes munkavégzés díjazását kell figyelembe venni. Amennyiben ennek összege alapján az adott kifizetés tekintetében a személy biztosítottnak minősül, a személyes közreműködés díjazásának azon része után, amelyet az adóelőleg számításánál jövedelemként figyelembe kell venni, társadalombiztosításijárulék-fizetési kötelezettség keletkezik. Az Szjt. szerinti vagyoni jog felhasználásának ellenértékeként kifizetett díj nem képez járulékalapot. Az egészségügyi hozzájárulás (eho) százalékosan meghatározott, adó jellegű fizetési kötelezettség. A kifizető 11 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet az Szja-tv.-ben meghatározott, az összevont adóalapba tartozó jövedelemnek az adóelőleg megállapításánál figyelembe vett összege után, ha az nem képez járulékalapot. Tehát ha a személyes közreműködés díjazása alapján a személy nem biztosított, ez után egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség keletkezik, valamint a vagyoni jog ellenértékeként fizetett díjazásra is, mely szintén nem képez társadalombiztosításijárulék-alapot. Amennyiben a művész úgy nyilatkozik, hogy maga fizeti meg az adóelőleget, nem lesz a személyijövedelemadó-előleg számításánál jövedelemként figyelembe vett összeg, így a Tbj-tv. 4. § k) pont 2. alpontja alapján ilyen jövedelem hiányában a szerződésben meghatározott díjat kell figyelembe venni a társadalombiztosítási kötelezettségek elbírálásához, vagyis a kifizetett díj 100 százalékát. Egyebekben a társadalombiztosítási kötelezettségek megállapítása a kifizető részéről az eddig elmondottakkal megegyező módon történik, függetlenül attól, hogy[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. március 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 1991
9. találat: Munkáltatói adómegállapítás
Kérdés: Munkavállalónk év közben érkezett hozzánk. Most jelezte, hogy munkáltatói adómegállapítást kérne. Nem adta le azonban a korábbi munkáltatójától származó igazolásait, így nem is tudunk munkáltatói elszámolást készíteni. Jól gondoljuk-e, hogy munkavállalónknak 53-as bevallást kell beadnia?
Részlet a válaszból: […]szükséges igazolásokat, valamint ha önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozat alapján adójának átutalásáról rendelkezik, e nyilatkozatát az adózás rendjéről szóló törvényben előírt határidőig a munkáltatónak átadja, és c) a munkaviszonyból származó jövedelmét ugyanazon munkaviszonyban vagy kizárólag időrendben egymást követő időszak(ok)ban fennálló munkaviszonyban szerezte. Munkáltatói adómegállapítás kérhető akkor is, ha a magánszemély az adóévben az adóhatósági adómegállapítást megalapozó bevételek mellett kizárólag adóköteles társadalombiztosítási, családtámogatási ellátás, önkéntes tartalékos katonai szolgálatot teljesítők illetménye, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján folyósított ellátás címén szerzett bevételt, feltéve hogy - a bevétel folyósítója a munkáltató, vagy - a magánszemély a bevételről kiállított igazolást az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően átadja a munkáltatónak, és egyébként nincs kizárva az adóhatósági adómegállapításból. A munkáltatói adómegállapítás során a jövedelem meghatározásakor tételes költségelszámolásnak, ide nem értve az Szja-tv. szerint igazolás nélkül elszámolható költség (elismert költség) figyelembevételét, nincs helye. Az adókedvezmények érvényesítésére az adóhatósági adómegállapításra vonatkozó rendelkezést kell irányadónak tekinteni. Ha a kérdéses esetben a munkavállaló időrendben egymást követő munkaviszonyokkal rendelkezik, akkor a jelenlegi munkáltatónak kötelessége - egyéb feltételek meglétekor! - az elszámolás, vagy az adóhatósági adómegállapításban való közreměködés. A korábbi munkáltatónak a munkaviszony megszűnésekor az Art. 46. § (5) bekezdése szerint az általa kifizetett jövedelemről és a levont adóelőlegről szóló bizonylatot (igazolás, adatlap) a munkavállalója részére ki kellett állítani,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. február 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 1950
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
10. találat: Adótartozás - bevallás elmulasztása
Kérdés: A társasági adóról szóló törvény (Tao-tv.) szerinti egyik adóalap-csökkentő kedvezmény igénybevételének feltétele, hogy december 31-én ne legyen adótartozás. Elmulasztottuk a feltöltési kötelezettség bevallását, illetve befizetését. Fennáll-e ilyenkor tartozás, vagy a bevallás hiánya miatt nincs?
Részlet a válaszból: […]csak ki az igazolást. A feltöltési kötelezettségről szóló bevallás elmulasztását szintén pótolni kell, e nélkül az adóhatóság nem ad december 31-ei állapotnak megfelelő igazolást. Ha pedig a bevallást időközben pótolják, akkor annak kötelezettség oldalát "visszakönyvelik" december 20-ára. Ezek után vizsgálják a folyószámla befizetési oldalát. Nyilvánvaló, hogy jelen esetben a tartozás tényét fogják megállapítani, és nem tudnak nemleges igazolást beszerezni. Ez egyúttal lehetetlenné teszi Önök számára a társaságiadó-törvény 7. § (1) bekezdésének x) pontja szerinti helyi iparűzési adó alapján az adott évben ráfordításként elszámolt összeg adóalap-csökkentő kedvezménykénti igénybevételét. Az Art. alapján adótartozásnak minősül az esedékességig meg nem fizetett adó, tehát a bevallás beadásának vagy elmulasztásának[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. február 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 1935
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
| 1 - 10 | 11 - 18 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést