Találati lista:
21. cikk / 317 Vámtartozás részét képező importáfára vonatkozó adólevonási jog
Kérdés: Az alábbi, fuvarozókat, illetve címzetteket (raktározókat) terhelő importáfaköltség átterhelés, átszámlázás útján történő érvényesíthetősége, továbbá a termékek tulajdonosainak adólevonási joga kapcsán merültek fel az alábbi kérdések. Az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU rendelet (UVK) 233. cikkének (3) bekezdése elsődleges kötelezettként a fuvarozók, illetve másodlagos kötelezettként a címzettek esetében is előírja az áruk vám elé állításáért való felelősséget. A vám elé állítás elmaradása esetében az UVK 79. cikke alapján ilyen esetekben behozatali vámtartozás keletkezik. A kötelezettséget nem teljesítő, jelen esetben a fuvarozó és a címzett adósnak minősül, a vámhatóság megállapítja a vámot, importáfát és ezekkel egyetemben a vámbírságot is. A fuvaros vagy a címzett a hivatkozott kötelezettség megszegése esetében megfizeti az importáfát. Az importáfa levonása kapcsán azonban tartalmi és formai feltételt is megállapít az Áfa-tv. A fuvarozók/címzettek (jellemzően raktárosok) által a nyújtott szolgáltatás járulékos költségeként továbbszámlázott importáfa levonásba helyezhető-e a tulajdonosi oldalon?
22. cikk / 317 Továbbszámlázott telefondíj
Kérdés: Kérdésem azokkal a telefonszámlákkal kapcsolatos, ahol a vevő és a számlafizető személye eltérő. A számlákon a vevő az önkormányzat, és továbbra is a vevő adószáma kerül feltüntetésre. A tényleges költségviselő a hivatal, számlafizetőként szerepel a számlán adószám nélkül. Ebben az esetben a számlafizetőként feltüntetett hivatal könyvelheti-e a számlát, illetve el tudja-e számolni a költségei között, áfát tud-e levonni azon tételek után, amit a dolgozók, képviselők stb. részére továbbszámláz? Hiszen az online számlarendszerben nem az ő adószámával jelennek meg a számlák, hanem a vevő (önkormányzat) adószámával. Ez esetben mi a NAV gyakorlata? Mi a megoldás ilyen esetben, hogy jogosan tudja szerepeltetni a költségviselő hivatal az általa kifizetett számlákat a költségei között, valamint az áfát le tudja vonni? Amennyiben a hivatal szeretne élni az áfalevonási jogával, hogyan kell eljárnia? Helyesen szerepel-e a hivatal K335 rovat továbbszámlázott szolgáltatások között a telefondíj továbbszámlázott szolgáltatás? Az önkormányzatnak van-e az ügylettel kapcsolatos könyvelési feladata?
23. cikk / 317 Gépjárműbeszerzés áfája
Kérdés: Önkormányzatunk egyik költségvetési szerve gépjármű- (tehergépkocsinak minősülő ételszállító autó) vásárlást tervez. A gépjárművet adóköteles és adómentes tevékenység ellátásához is használnák. A vásárlás kapcsán az áfa részben levonásba helyezhető-e? (Az étkeztetéssel kapcsolatos költségek éves adagszámarányosan kerülnek felosztásra és levonásba helyezésre a napi működési kiadások tekintetében, 30% le nem vonható, 70 % levonható áfa a megoszlási arány.)
24. cikk / 317 Közüzemi díjak továbbszámlázása
Kérdés: A védőnői szolgálat működtetése 2023. 07. 01. napjával a megyei kórházakhoz került át, megváltozott a munkáltatói jogkör gyakorlója. Korábban az önkormányzat volt, most a megyei kórház. A feladatellátási helyszín nem változott, a működés feltételei szerződésben rögzítve kerülnek megállapításra a közeljövőben, ez még folyamatban van. Az épület haszonkölcsön-szerződéssel ingyenes használatra átadásra került a kórház részére, de maradt az önkormányzat tulajdona. A költségek viselése megosztott. Bizonyos költségeket az önkormányzat fizet továbbra is, és egy kalkulált havi átalány formájában kiszámlázásra kerül a kórház részére, majd éves elszámolás lesz a tényleges kiadások alapján. A kiadások között van közüzemi díj, szakmai anyag, internet stb., szerződés szerint. A felmerült, későbbiekben továbbszámlázott költségek levonható áfával vagy nem levonható áfával kerüljenek rögzítésre, illetve az ingatlan haszonkölcsön-szerződéséhez kapcsolódó átalány, mely végül is továbbszámlázás, áfás-e vagy sem? Tényleges bevétel nem keletkezik, csupán továbbszámlázásról van szó.
25. cikk / 317 Ajándék ingatlan áfája
Kérdés: Egy kft. a tulajdonában álló külterületi, kivett vágóhíd és hűtőház, udvar megjelölésű ingatlanját településfejlesztés céljára az önkormányzatnak ajándékozta, melyről megállapodást kötöttek, és melynek elfogadását az önkormányzat képviselő-testülete határozatával el is fogadta. A tulajdonjog-bejegyzés jogcíme: ajándékozás. Az ajándékba kapott területtel az önkormányzat egy, a tulajdonában lévő külterületi, kivett út megjelölésű ingatlan területét kívánja növelni, tehát az ajándékozással egyidejűleg átminősítésre is kerül, és már mint "kivett út" megjelöléssel kerül nyilvántartásba vételre. (Továbbiakban ez az út egy útfejlesztési pályázatnak lesz a része, de ezzel kapcsolatban az önkormányzatnak nem lesz levonási joga.) Keletkezik-e az önkormányzatnak bármilyen fizetési kötelezettsége az ajándékozás tárgyában, akár illeték-, akár áfafizetési kötelezettsége? Az önkormányzat az általános szabályok szerint áfázik, és nem választotta az Áfa-tv. 86. §-a szerinti adókötelessé tételt. Kell-e a kft.-nek számlát kiállítani az önkormányzat részére az ajándékozásról? (Mert szerinte kell, és az önkormányzatnak áfafizetési kötelezettsége van!) A kft. szintén az általános szabályok szerint adózik, és a nyilvántartás szerint választotta az adókötelessé tételt [Áfa-tv. 86. § (1) bek. l) pontja, 88. § (4) bek.].
26. cikk / 317 Termékértékesítéshez kapcsolódó szállítási díj
Kérdés: Intézményünk könyvet értékesít, melyet a vevő részére futárszolgálat segítségével házhoz szállíttat. A fuvarozást, futárszolgáltatást fő tevékenységként végző cég szállítási díjként számlázza ki minden esetben 27%-os áfatartalommal intézményünk részére. A termékértékesítéshez kapcsolódó szállítási díjat hogyan kell szerepeltetni a számlán? Az áfa tartalma a termékértékesítéshez igazodik, mint járulékos költség, azaz ha az értékesített terméken az áfakulcs 5% (például könyvértékesítés esetében), akkor a szállítási díjat is 5%-os áfatartalommal kell a számlán feltüntetni? Vagy az Áfa-tv. 71. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerint ez a pénzösszeg, amelyet az adóalany a termék beszerzőjétől, szolgáltatás igénybe vevőjétől – mint az áthárított költség igazolt végső viselőjétől – kap, 27%-os áfatartalommal szerepeltethető a számlán, mint közvetített szolgáltatás? Ebben az esetben hogyan értelmezhető az Áfa-tv. 71. §-ának (4) bekezdése, miszerint: "Az (1) bekezdés c) pontja alkalmazásának további feltétele, hogy az adóalany a kapott összeget saját nyilvántartásában elkülönítetten és tételesen mutassa ki, továbbá ehhez kapcsolódóan adólevonási jogot ne gyakoroljon."
27. cikk / 317 A Közösség más tagállamában igénybe vett szolgáltatás utáni adólevonási jog
Kérdés: Egy közösségi adószámmal rendelkező, teherfuvarozással foglalkozó belföldi adóalany (társaság) a Közösség egyik, Magyarországtól eltérő tagállamában az egyik tehergépkocsija futóművét javíttatta meg (nem gumiabroncsot vásárolt, egyértelműen szolgáltatást vett igénybe). A javítási szolgáltatásról kibocsátott számlán nincs feltüntetve a számlakibocsátó közösségi adószáma, de rajta van a társaság közösségi adószáma, valamint a számla hozzáadottérték-adót is tartalmaz, tehát nem héa-mentes (áfamentes) számlát bocsátott ki az eladó. Mi a teendője a társaságnak? Az Áfa-tv. vonatkozó szabályai alapján – véleményünk szerint – a társaság lenne az áfa megfizetésére kötelezett Magyarországon a fordított adózás szabályai alapján. Kell-e szerepeltetni az ügylet áfatartalmát az áfabevallásban mint közösségi szolgáltatás igénybevételének fizetendő áfáját, tekintve, hogy már egyszer megfizette az áfát a számlakibocsátónak?
28. cikk / 317 Önkormányzati közszolgáltatás áfája
Kérdés: A szippantottszennyvíz-szolgáltatást saját eszközeinkkel és dolgozóinkkal végezzük a település lakosai számára. Ennek a közszolgáltatásnak az árát a 2013. évi CXIV. törvény a 2013. évben érvényes szinten fixálta. Önkormányzatunknál ennek a szolgáltatásnak az önköltségi ára azóta a máig érvényes szolgáltatási díj sokszorosára nőtt! A szolgáltatási díj megállapítása 2013-ban önköltség számításával történt, amelyből különböző kedvezmények adásával alakult ki a végső szolgáltatási díj, minden esetben önköltségi ár alatt, de sohasem ingyenesen. Az árakat önkormányzati rendeletben szabályoztuk. Az önkormányzat e szolgáltatás tekintetében áfakörbe tartozik, ezért az eladási ár és az önköltség közötti eltérésre évek óta megfizetjük az áfa összegét. Helyesen járunk-e el, hogy az adott kedvezmények után megfizetjük az áfát? Vagy ez nem is lenne kötelező? Véleményünk szerint, bár eredetileg az önkormányzat saját belátása szerint adta ezeket a kedvezményeket, jelenleg már az ár kizárólag a rezsicsökkentés kötelezettsége miatt ilyen alacsony, tehát a kedvezményt nem saját hatáskörben adjuk a természetes személyek részére.
29. cikk / 317 Sportlétesítmény felújításának áfája
Kérdés: Áfakörbe tartozó önkormányzat tulajdonát képezi egy ingatlan, melyre korábban nem volt adólevonási joga. Az ingatlan felújítása megtörtént, a felújítás során általános fogalmi adó levonása nem volt. A felújítással az ingatlan rendeltetése megváltozott (sportlétesítmény lett). Az önkormányzat adóköteles bevételt is szerez, ugyanakkor iskolások számára köznevelési célokból a sportlétesítményt ingyenesen is rendelkezésre bocsátja.
1. Az ellenérték nélkül nyújtott szolgáltatás után fizetendő áfa alapját az Áfa-tv. 69. §-a határozza meg. E szerint az adót az ingyenes szolgáltatás érdekében felmerült többletkiadás összege után kell megfizetni. A Költségvetési Levelek 305. lapszámában azt olvastam, hogy "az adóhatóság álláspontja szerint a funkcionális költségek – mint például fűtés, víz, üzemeltetési költség – nem tekintendők az ingyenes szolgáltatás érdekében felmerült többletkiadásnak, ezért ezeket nem kell figyelembe venni az adóalap meghatározásánál". Számításaim szerint viszont ezeken kívül nem keletkezik többletkiadás, így a fizetendő adó alapja 0 forint lesz. Ebben az esetben jogosultak vagyunk az adó 100%-os levonására, hiszen számításba vettük a fizetendő adót is az ingyenes szolgáltatások után? Ugyanakkor az Áfa-tv. 14. §-a szerint az ingyenes szolgáltatások akkor keletkeztetnek áfafizetési kötelezettséget, ha az ügylet tárgyával kapcsolatban korábban áfalevonási jogot gyakoroltak. (Nálunk nem volt korábban áfalevonás). Keletkezik-e áfafizetési kötelezettség az ingyenes szolgáltatás után?
2. Ugyanezen ingatlanra vonatkozóan újabb beruházást tervezünk. Véleményünk szerint az ingyenes szolgáltatás után keletkezik áfafizetési kötelezettség, mert már volt előtte levonásba helyezett áfa. A beruházás áfája így akkor 100%-ban levonható?
1. Az ellenérték nélkül nyújtott szolgáltatás után fizetendő áfa alapját az Áfa-tv. 69. §-a határozza meg. E szerint az adót az ingyenes szolgáltatás érdekében felmerült többletkiadás összege után kell megfizetni. A Költségvetési Levelek 305. lapszámában azt olvastam, hogy "az adóhatóság álláspontja szerint a funkcionális költségek – mint például fűtés, víz, üzemeltetési költség – nem tekintendők az ingyenes szolgáltatás érdekében felmerült többletkiadásnak, ezért ezeket nem kell figyelembe venni az adóalap meghatározásánál". Számításaim szerint viszont ezeken kívül nem keletkezik többletkiadás, így a fizetendő adó alapja 0 forint lesz. Ebben az esetben jogosultak vagyunk az adó 100%-os levonására, hiszen számításba vettük a fizetendő adót is az ingyenes szolgáltatások után? Ugyanakkor az Áfa-tv. 14. §-a szerint az ingyenes szolgáltatások akkor keletkeztetnek áfafizetési kötelezettséget, ha az ügylet tárgyával kapcsolatban korábban áfalevonási jogot gyakoroltak. (Nálunk nem volt korábban áfalevonás). Keletkezik-e áfafizetési kötelezettség az ingyenes szolgáltatás után?
2. Ugyanezen ingatlanra vonatkozóan újabb beruházást tervezünk. Véleményünk szerint az ingyenes szolgáltatás után keletkezik áfafizetési kötelezettség, mert már volt előtte levonásba helyezett áfa. A beruházás áfája így akkor 100%-ban levonható?
30. cikk / 317 Tárgyieszköz-értékesítés áfája
Kérdés: Önkormányzatunk a tavalyi évben vásárolt egy sátrat alanyi mentes szállítótól kulturális tevékenységéhez. Az önkormányzat a közhatalmi tevékenységén kívüli feladataira áfakörös. Az eszközt most értékesítené. A kérdés, hogy terheli-e áfabefizetési kötelezettség az értékesítés után?
