Gépjármű-bérbeadás áfája

Kérdés: Önkormányzatunk tulajdonában lévő személygépjárművet és mikrobuszt más települési önkormányzatok részére is bérbe adjuk szabad kapacitásunk terhére. A gépjármű-bérbeadás gépkocsivezetővel együtt történik, mely bérbeadást önköltségi áron számlázzuk ki részükre. Belföldi- és külföldi utakra egyaránt igénybe veszik a gépjárművet. Milyen adókulccsal történjen a bérbeadás?
Részlet a válaszából: […] A személygépkocsi és a mikrobusz vezetővel történőbérbeadása a teljesítési hely meghatározása szempontjából véleményünk szerint aszemélyszállítás fogalomkörébe tartozik. Ebből következően a teljesítésihelynek az Áfa-tv. 15. § (3) bekezdése értelmében azt az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 5.

Áfaelszámolás önálló és részben önálló intézmények esetén

Kérdés: Az önkormányzat adóalany, melyhez kapcsolódnak részben önálló intézmények (óvoda, iskola). Az intézmények vezetői munkáltatói jogokat gyakorolnak, intézményvezetői feladatokat látnak el. Önálló jogi személyek, a TÁH törzskönyvi nyilvántartásában részben önállóként, különálló törzskönyvi számmal szerepelnek, az APEH-nél a TÁH nyilvántartással egyezően a törzskönyvi számból képzett adószámmal vannak nyilvántartva. 2004-től az intézményeknek és az önkormányzatoknak is arányosítaniuk kell. Az arányosítást minden egyes adóalanynál külön képzett arányosítási képlettel számoljuk ki. A részben önálló intézményeknél a kiadás sokkal több, mint a bevétel (csak terembérleti díjai és étkezési bevételei vannak). A fennálló különbözetet az önkormányzat fedezi, de nem adja intézményfinanszírozásként ténylegesen oda, mint önálló intézménynek, hanem költségvetési számlájáról fedezi a hozzá tartozó intézmények kiadásait. A könyvelésben sem jelenik meg az egy-egy adóalanyhoz tartozó bevétel, hiszen a kapott költségvetési támogatások az önkormányzatnál szerepelnek, ugyanakkor az intézményeknél kerülnek felhasználásra. Hogyan lehet adóalanyonként elkülönítve kimutatni az arányosításhoz szükséges tételeket a könyvelés alapján, illetve milyen kimutatás készítésével lehet esetleg kiegészíteni, hogy az adóalanyonként megfelelő legyen? Lehet-e a részben önálló intézményt adózási szempontból összevonni az önkormányzattal, egyszerűsítve ezáltal az adókapcsolatokat, illetve ebben az esetben nem kellene-e szétbontani az amúgy egyben elvégzett gazdálkodást a bevallások elkészítése miatt?
Részlet a válaszából: […] Az önálló és részben önálló intézmények esetén meg kellkülönböztetni a gazdasági és a jogi értelemben vett önállóságot. Mint ahogy aza levélből is kitűnik, az óvoda, iskola jogilag önálló jogi személyek, önállóadóalanyok, csak gazdaságilag nem tekinthetők...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 16.

Munkahelyi étkeztetés elszámolása

Kérdés: A munkahelyi étkeztetésnél, abban az esetben, ha nem saját konyháról történik az ellátás, hogy helyes az elszámolás az áfa szempontjából? A munkáltató rendeli és veszi meg dolgozóinak az általuk igényelt mennyiséget. Ebben az esetben van egy összevont számla szolgáltatónként. A munkahely lekönyveli vásárolt élelmezésként. Kiszámlázza a dolgozóknak a teljes összeget (bevételként lekönyveli). A dolgozó számlája alapján megkapja az étkezési hozzájárulást (lekönyvelve étkezési hozzájárulásként). (Ebben az esetben is dönthet a munkavállaló, hogy hol étkezik.) Minden dolgozó ott eszik, ahol akar, több helyen is egy hónapon belül, így több számlát is hoz, amit a munkáltató nevére állíttatott ki. A saját zsebéből előlegezte meg a vásárlást, és a hónap végéig benyújtja a számlát a munkáltatónak, aki csak az étkezési hozzájárulás összegét fizeti ki, amennyiben a számla összege kisebb, mint 6 ezer forint, természetesen csak annyit, ha több, akkor is max. 6 ezer forintot. Csak étkezési hozzájárulás kerül elszámolásra (nincs az alkalmazottnak térítésidíj-befizetése, nincs vásárolt élelem kiadása).
Részlet a válaszából: […] A levélben foglalt két áfaelszámolási módszer megfelel atörvényi előírásoknak, ha valós gazdasági eseményeken alapul. Így tehát előszörel kell dönteni, milyen az ügyletek valós gazdasági tartalma. Az első verziónálaz intézmény megrendeli az ételt annak érdekében, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 16.

Áfa megosztása arányosítással I.

Kérdés: Egyházi fenntartású intézményünk a diákok szervezett étkeztetését saját üzemeltetésű konyháján keresztül oldja meg. Az előzetesen felszámított adó összegét – konyhánk működtetésénél – nyilvántartásainkban elkülönítetten mutatjuk ki. Az Áfa-tv. 2004. január 1-jétől érvényes módosítása kapcsán a törvény 38. §-a az arányosítás szabályainak alkalmazását írja elő. 2003. év végéig intézményünk az áfa elszámolásánál a tételes elkülönítés mellett az arányosítás elszámolásával nem foglalkozott. Kérem segítségüket az Áfa-tv. 38. §-ában foglaltak általunk is szabályosan elszámolandó arányosítás kiszámításához. Konyhánk 2004. január havi tényadatain bemutatva, kiszámolva arányosítás alapján az ez évi szabályok szerint levonható áfa összegét. Nettó árbevételünk (mely tartalmazza a vendégétkeztetésből, a dolgozók étkeztetéséből származó bevételt, valamint a diákok befizetéseit) 1775 E Ft. A diákok a nyersanyagköltség 50, illetve 70 százalékát térítik meg, a normatív támogatást, illetve a konyha üzemeltetéséhez hiányzó fedezetet intézményfinanszírozásként nyújtjuk a konyha részére. Ez az összeg január hónapban 300 E Ft (diákok normatív kiegészítő támogatása) és 1000 E Ft működési költségek fedezetére. Számítások a fenti adatok birtokában: Levonási hányad = N. árbev.: 1775 E/(1775 E+300 E+1000 E) = 1775/3075 = 0,577 =0,58 A konyhánk 2004. január hónapi beszerzéseiben az előzetesen felszámított adó összege: 450 Ex0,58 = 261 E Ft. Ha a számításom jó, akkor 261 E Ft lenne a levonható rész. A következő hónapban göngyölítve számolok.
Részlet a válaszából: […] A felvázolt konstrukció tanúsága szerint helyesen értelmezik az Áfa-tv. 2004-től hatályos vonatkozó rendelkezéseit. Annyit pontosítanék, hogy a levonási hányadot a 3. számú melléklet I. részének 1. pontja szerint két tizedesjegy pontossággal kell meghatározni, és a törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 31.

Intézményfinanszírozási támogatás áfavonzata

Kérdés: Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által finanszírozott egészségügyi intézmény vagyunk. Az OEP által működésre kiutalt összeget az áfa elszámolásánál az arányosításhoz a képletben a számlálóban vagy a nevezőben kell-e figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] A 2004. január 1-jétől hatályos Áfa-tv. 38. § (3) bekezdése értelmében az ellenértéknek nem minősülő, adóalapot az Áfa-tv. 22. § (2)–(3) bekezdése szerint nem befolyásoló államháztartási támogatás az arányosítási képletben az adólevonásra nem jogosító...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 16.

Iskolabusz üzemeltetési költségeit terhelő áfa elszámolása

Kérdés: Körzeti oktatási intézmény alaptevékenységéhez tartozik egy 20 személyes, gázolajjal működő iskolabusz üzemeltetése, amin az iskola saját diákjait szállítja a mindenkori tanulóbérlet ára ellenében, melynek áfatartalma 12%. A tanulók szállításán kívül bérszállításra is sor kerül, melynek ellenértékéről számla készül. Vissza lehet-e igényelni a busz üzemeltetésére (üzemanyag, alkatrész, javítás stb.) fordított kiadásokat, ha az intézmény más tevékenységből kifolyólag adóalany?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 32. §-a értelmében az adóalany az általa fizetendő adóból levonhatja azt az adóösszeget, amit a részére teljesített termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás során egy másik adóalany rá áthárított. Az adólevonásnak azonban feltétele, hogy a beszerzett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 13.

Előirányzat-maradványból finanszírozott kiadások áfájának elszámolása

Kérdés: Kötelezettséggel terhelt előirányzat-maradvány terhére megvalósult beruházás, felújítás és dologi kiadás visszaigényelhető áfája elszámolható-e pénzmaradvány igénybevételére? Központi költségvetési szervként előirányzatok alapján gazdálkodunk. Ez az áfaösszeg az előirányzat-maradványunk része. Ahhoz, hogy a maradványt igénybe vegyük, meg kellene emelni az előirányzatot az említett áfa összegével. Ha ez nem történik meg, akkor csak a folyó évi előirányzat terhére tudjuk kifizetni. Ez likviditási problémát okoz, mert a Kincstár előirányzat hiányában nem tud folyó évi számlákat kifizetni (pl. nagy összegű beruházásoknál).
Részlet a válaszából: […] Az előirányzat-maradvány terhére megvalósuló beruházásokat, felújításokat és dologi kiadásokat terhelő, levonásba helyezhető áfával nem kell az előirányzat-maradványt csökkenteni. Ezeknek az áfakiadásoknak a végső forrása az a működési bevétel lesz, amit az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 9.

Az utazási költségtérítés áfaelszámolásának szabályai

Kérdés: Olyan információt kaptam, hogy az utazási költségtérítés áfaelszámolása megváltozott az idén. Igaz ez?
Részlet a válaszából: […] Előfordul, hogy a munkáltató megtéríti a munkába járás költségét a dolgozójának, hiszen ilyen irányú jogszabályi kötelezés is van.Ha a munkavállalónak a bérlet teljes összegét megtéríti az intézmény, úgy nincs lehetősége a közlekedési bérlet áfájának levonására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 11.

Saját rezsis beruházás áfája

Kérdés: Hogyan történik a fejezeti kezelésű előirányzat terhére saját vállalkozásban megvalósított beruházásunk áfájának elszámolása? A beruházást mi – a költségvetési szerv – helyezzük üzembe, és kizárólag nem áfaköteles állami alapfeladat ellátásához használjuk.
Részlet a válaszából: […] A megvalósítás során felmerült beszerzések áfatartalma levonható, mivel a saját rezsis beruházás az Áfa-tv. 7. § (2) bekezdés a) pontja szerint áfaköteles tevékenység. A beruházás rendeltetésszerű használatbavételekor az Szt. szerinti előállítási költség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 10.
1
32
33