Sportcélú helyiséghasználat számlázása

Kérdés: Intézményünk bérleti díj tekintetében áfakötelezettséget választott. A veszélyhelyzetben hozott jogszabályok alapján – álláspontunk szerint – nem számlázhatjuk a sportcélra történő helyiséghasználatot. A versenysportolók azonban, edzés céljából igénybe veszik a helyiségeinket. Ebben a tekintetben mint igyenesen nyújtott szolgáltatás után terheli-e áfafizetési kötelezettség az intézményt?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 14. §-ának (1) bekezdése szerint ellenérték fejében teljesített szolgáltatásnyújtás [2. § a) pontja] az is, ha az adóalany a terméket a vállalkozásából időlegesen kivonva, azt saját vagy az alkalmazottak magánszükségletének kielégítésére, vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 11.

Településrendezési terv

Kérdés: Az önkormányzatot megkereste egy fejlesztőcég, hogy szeretné kezdeményezni a településrendezési tervének módosítását egy adott terület vonatkozásában. A fejlesztő vállalja, hogy megfizeti az önkormányzat részére a rendezési terv módosításának összes felmerült költségét. A tervezőiroda csak az önkormányzattal szerződik le, hiszen ő jogosult az ilyen jellegű munka megrendelésére. A tervezőiroda áfás számlát fog az önkormányzat részére kiállítani, pl. 100 000 forint + 27 000 forint áfa összegben. Az önkormányzat a fejlesztőcég felé közvetített szolgáltatásként számlázza tovább a tervezési feladatokat. Az önkormányzat 2-es adószámmal rendelkezik – általános szabályok szerint adózó adóalany –, mert a víziközművagyon bérbeadása tekintetében ezt választotta, más jellegű számlázott bevétele nincs.
1. Az önkormányzat jogosult-e a tervezési feladatok számlájában feltüntetett előzetesen felszámított áfa levonására a "továbbértékesítés" révén?
2. Az önkormányzatnak általános forgalmi adóval növelten kell továbbszámlázni a költségeket?
3. Amennyiben az önkormányzat nem jogosult az előzetesen felszámított áfa levonására, és áfanövelten kell továbbszámláznia, akkor 127 000 forint + áfa összegről kell kiállítani a számlát?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 15. §-a szerint ha az adóalany valamely szolgáltatás nyújtásában a saját nevében, de más javára jár el, úgy kell tekinteni, mint aki (amely) ennek a szolgáltatásnak igénybevevője és nyújtója is. Az önkormányzat a fejlesztőcég felé közvetített...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 20.

Szennyvízcsatorna-hálózat és szennyvíztisztító telep átadása

Kérdés: Önkormányzatunk a magyar állam részére térítésmentesen kívánja átadni a szennyvízcsatorna-hálózatát és szennyvíztisztító telepét. A térítésmentes vagyonátruházás az általános forgalmi adó szempontjából hogyan érinti szervezetünket, illetve egyéb fizetési kötelezettség keletkezhet-e? Jelenleg ezek a rendszerek a zrt. üzemeltetésében állnak.
Részlet a válaszából: […] A kérdésből nem derül ki, hogy az átadásra milyen okból, milyen szerződés, megállapodás alapján, vagy milyen körülmények között kerül sor.A Vksztv. 79. §-ának (4) bekezdése értelmében az 5/F. § (5) bekezdésében és az Nvt. 12. §-a (1) bekezdésének d)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 13.

Személygépkocsi aktiválása, költségeinek elszámolása

Kérdés: Személygépkocsi-aktiválás során a beszerzési értékben mit kell figyelembe venni? Az áfa értéke aktiválandó-e, üzembe helyezés esetén milyen költségeket lehet figyelembe venni (rendszámtábla, zöldkártya, műszaki engedély, téli gumi)? Üzemeltetés során az üzemanyag, szervizköltség, parkolási költség, útdíj, autópálya--matrica elszámolása, könyvelése hogyan történik, az áfa levonásba helyezhető-e?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. és a költségvetési szervekre vonatkozó Áhsz. eltérő rendelkezéseket tartalmaz a bekerülési érték meghatározására.Az Szt. 47. §-a határozza meg, hogy mely tételek tekinthetők az eszköz bekerülési (beszerzési, előállítási) értéke részének. E paragrafus (7)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 4.

Kötelező-e a közvetített szolgáltatás tényének feltüntetése a számlán?

Kérdés: Önkormányzatunk részére egy olyan társaság nyújt szolgáltatást, amely a szerződéses kötelezettségei teljesítéséhez egy másik közreműködő társaság szolgáltatásait veszi igénybe, mivel azt a felek közötti szerződés lehetővé teszi. A társaság azonban a kibocsátott számlában nem tüntette fel, hogy a számla ellenértéke közvetített szolgáltatást tartalmaz.
A fent röviden vázolt tényállással kapcsolatban több kérdés is felmerült:
1. A közvetített szolgáltatás tényének feltüntetése kötelező adattartalomnak minősül?
2. Mivel önkormányzatunk adóköteles gazdasági tevékenységéhez veszi igénybe a társaság szolgáltatását, az előzetesen felszámított áfát önkormányzatunk levonhatja-e, visszaigényelheti-e, ha a számlán a társaság elmulasztotta feltüntetni, hogy a számla ellenértéke közvetített szolgáltatást tartalmaz? Ismereteink szerint az Szt. értelmében a számlából a közvetítés tényének egyértelműen megállapíthatónak kell lennie.
3. Annak a ténynek a szerződésben történő szerepeltetése, hogy a társaság közvetített szolgáltatás útján is teljesítheti szerződéses kötelezettségét, a számla hiányosságát pótolja-e?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. a számla kötelező adattartalmát a 169. §-ban határozza meg. A 169. § nem tartalmaz olyan előírást, amely alapján közvetített szolgáltatásról vagy közvetített szolgáltatást is tartalmazó ügyletről kiállított számlán bármilyen formában utalni kellene...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 4.

Fordított áfa visszaigénylése

Kérdés: Az önkormányzat és intézményei csak abban az esetben vannak (egyenes) áfa-visszaigénylő pozícióban, ha az adott konkrét tevékenységhez (pl. rendezvényszervezés, gyermek- és szociális étkeztetés, közműbérleti díj) bevétel is társul. Ez az általános szabály hogyan érvényesül a fordított áfa esetében? A bevétel és a ki-adás egyenlegének vizsgálata szükséges-e az adott bevallási időszakon belül? Önkormányzatunk pályázott munkásszállás-építésre. A költségvetést a pályázatíró cég nettóban készítette el, mert az ügylet fordított áfás. Az építtetést az önkormányzat végzi, és ha elkészült, az intézmény áfás bérleti díjat fog beszedni. A fordítottáfa-fizetési kötelezettség alapesetben az önkormányzatot terheli. Vissza tudjuk-e azonnal, egy bevalláson (pénzmozgás nélkül) igényelni a fordított áfát, ha igen, milyen arányban, hiszen a beruházás időszakában még nem lesz a tevékenységből bevételünk?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 120. §-a szerint abban a mértékben, amilyen mértékben az adóalany – ilyen minőségében – a terméket, szolgáltatást adóköteles termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében használja, egyéb módon hasznosítja, jogosult arra, hogy az általa...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 4.

Közterület-használati díj és piachely-használati díj

Kérdés: Önkormányzatunk közterület-használati díjat és piachely-használati díjat számláz áfamentesen. Más településen áfás számlát állítanak ki a hasonló bevételről. Mi a menete annak, hogy a piac helyhasználatáról áfás számlát állíthassunk ki, és a piaccal kapcsolatos kiadások áfáját visszaigényelhessük?
Részlet a válaszából: […] A közterület-foglalás és a piaci rendelet szerinti helyfoglalás is bérbeadásnak minősül az Áfa-tv. 259. §-ának 4. pontja értelmében, e szerint bérbeadás, -vétel: a bérleti szerződésen alapuló jogviszony mellett minden olyan egyéb jogviszony is, amelynek tartama alatt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

Ingatlancsere elszámolása

Kérdés: Az önkormányzat és saját tulajdonú kft.-je ingatlant cserél. A két ingatlan nettó értéke azonos, az önkormányzat ingatlanértékesítése egyenes áfás, a kft. ingatlanértékesítése azonban fordított adós. Ez azt jelenti, hogy az önkormányzat 12 700 000 forintot számláz a kft. részére, a kft. viszont 10 000 000 forintot számláz, mert a 2 700 000 forint áfát az önkormányzatnak a NAV felé kell fizetnie, nem a kft.-nek. Az önkormányzatnál és a kft.-nél hogyan tudjuk elszámolni a gazdasági eseményt?
Részlet a válaszából: […] A csere eszközök kölcsönös adásvételét jelenti, a két fél mindegyike eladja saját eszközét, és megveszi a másikét. A cserére emiatt az adásvétel szabályait kell alkalmazni. A csere feltételezi az elcserélendő eszközök értékazonosságát, tehát ahhoz a kiinduló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 12.

Termékminta áfarendszerbeli megítélése

Kérdés: Egy társaság egyik melléktevékenysége szőlőbortermelés. A megtermelt szőlőbort palackozva hozzák forgalomba. Jellemzően éttermeknek, kereskedőknek, vendéglátóhelyeknek bel- és külföldre egyaránt, és természetesen magánszemélyeknek is értékesítenek bort. Az alább felsorolt esetekben helyesen jár-e el a társaság, ha termékmintaként számolja el az átadott termékek értékét, és keletkezik-e áfafizetési kötelezettsége?
1. Az éttermek, kereskedők csak azután vásárolnak meg egyfajta terméket, ha azt – élelmiszer lévén – megkóstolják. A társaság által készített bor legkisebb kiszerelése 0,75 literes palack. A termék előállításának sajátosságai, minőségének megtartása miatt nem lehet kisebb kiszerelést készíteni minta céljára, ezért a megrendelők teljes, bontatlan palackot kapnak árumintaként, amit aztán ők megkóstolnak. Ez fajtánként 1-2 palackot jelent egy-egy partnernek.
2. Különböző borbemutató rendezvényeken, kiállításokon, kóstolókon vesz részt a társaság a termékei népszerűsítése, új vevő partnerek felkutatása céljából. Ezeken a rendezvényeken (bel- és külföldön egyaránt) az ott részt vevő látogatók részére poharakba töltik, úgy kóstoltatják a terméket szintén térítés nélkül, ingyen. Ezeken a rendezvényeken általában több palack bor is elfogy. Ezeket szintén termékmintaként számolják el.
3. A társaság termékeinek minősítése, jobb pia-ci pozíciójának elérése céljából különféle borversenyekre, bortesztekre küld mintákat. Ezekre gyakran egy-egy fajtából 3-4 palackot kérnek a borbírálók, mivel több körben, több ember végzi a minősítést. Ilyenkor is teljes, lezárt palackokat szállítanak, mivel fontos a palack külleme, a címke, a dugó minősége. Ebben az esetben is ingyenesen átadott mintaként számolják el a terméket, mivel nem történt értékesítés.
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 11. §-a (3) bekezdésének b) pontja kimondja, hogy nem minősül ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek, ha az adóalany – vállalkozásának céljára tekintettel – más tulajdonába ingyenesen enged át árumintát és kis értékű terméket.Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 13.

Önkormányzat áfabevallása

Kérdés: Önkormányzatnak pénzforgalmi vagy teljesítés szemléletben kell az áfát bevallania?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 55. §-ának (1) bekezdése szerint az adófizetési kötelezettséget annak a ténynek a bekövetkezése keletkezteti, amellyel az adóztatandó ügylet tényállásszerűen megvalósul (a továbbiakban: teljesítés). Teljesítés alatt nem a pénzügyi kiegyenlítést kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 26.
1
2
3
4
33