98 talált cikk a béren kívüli juttatás kifejezésre

Kérdés: Intézményünk (fővárosi önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési intézmény) dolgozói részére az alábbi munkába járással, helyi közlekedéssel kapcsolatos kifizetéseket teljesíti:
1. Vidéki dolgozók részére a távolságibusz-, illetve vonatbérletek árának 86%-át megtéríti.
2. Azoknak a vidéki dolgozóknak, akik nem tudják igénybe venni a tömegközlekedést (távolsági busz, vonat), sajátgépkocsi-használatot fizet (9 Ft/km).
3. Valamint a helyi közlekedési költségeit téríti azoknak a dolgozóknak, akik év elején éves BKK-bérletet kérnek (cafeteriakereten belül), továbbá ha év közben új dolgozó érkezik, aki szintén a cafeteriakeretén belül igényel havi BKK-bérletet, neki(k) havonta veszi meg a bérletszelvényt.
Hogyan kell a fenti tételeket könyvelni (kötelezettségvállalás, végleges kötelezettségvállalás, teljesítés) a pénzügyi és a költségvetési számvitelben? Mindegyik kifizetés személyi kifizetésnek minősül, és egyazon számlaszámon kell őket kezelni, vagy kell különbséget tenni az egyes térítések között?

Kérdés: Polgármester költségtérítésével kapcsolatban olvastuk, hogy ez nem önálló tevékenységből származó jövedelem, az azonban még kérdéses számunkra, hogy úgy kell tekinteni, mint munkaviszony jellegű jogviszonyt, vagy mint választott tisztségviselő díjazását? Amennyiben ez utóbbinak tekintendő, hogyan alakul a polgármester részére juttatott cafeteria adózása?

Kérdés: A Költségvetési Levelek 2014. 09. 02. számában a 3777. kérdésre adott válaszukban írnak a munkahelyi étkeztetési támogatás és az Erzsébet-utalvány juttatásának feltételeiről. Ezzel kapcsolatos kérdésünk. Szintén időskorúak ellátását végző szociális intézmény vagyunk, cafeteriajuttatást nem nyújtunk. Hogyan kell értelmezni a költségvetési törvény (2013. évi CCXXX. tv.) 54. §-ának (2) bekezdésében foglaltakat? Ha intézményünk munkahelyi étkezési támogatást és Erzsébet-utalványt is szeretne adni a közalkalmazottak részére, össze kell számítanunk a két juttatást a 200 000 forintos értékhatárba? Ha igen, és együttesen túllépjük az értékhatárt, akkor hogyan változik az szja- és eho-fizetési kötelezettség?

Kérdés: Intézményünk szociális szolgáltatást végez, és a bentlakó ellátottaink, valamint szociális étkezőink részére saját konyha üzemeltetésével biztosítjuk az élelmezést. Munkavállalóink egy része kedvezményes étkeztetésben részesül (munkakörük alapján). Ők az alapanyag 70%-át térítik számla ellenében – a hiányzó részt az intézmény, munkahelyi étkeztetés címén, természetbeni juttatásként biztosítja részükre. Az intézmény 2013-ban valamennyi munkavállalójának egységesen 8 ezer Ft/hó értékben Erzsébet-utalványt biztosított béren kívüli juttatásként. A kedvezményes étkeztetésben lévő munkavállalók intézmény által viselt részét figyelembe kell-e venni az Erzsébet-utalvány biztosításakor, összeadódik-e az adómentesség határának számításában? A KIR rendszerbe a munkahelyi étkeztetés munkáltató által megfizetett részét kell csak felvinni, mint béren kívüli juttatást? Lehet-e a dolgozóknak adott utalvány összege eltérő pl. munkakörök szerint? Figyelembe lehet-e venni a másik béren kívüli juttatás meglétét az adandó utalvány összegénél?

Kérdés: Helyi utazási bérlet ára hogyan téríthető meg a dolgozó részére, milyen adóvonzattal?

Kérdés: A megbízott óvodavezető a vezetői tisztség betöltéséhez szükséges végzettség megszerzése érdekében főiskolai tanulmányokat kezdett. A munkáltatóval tanulmányi szerződés jött létre, mely szerint a tandíjat kifizeti a munkáltató, a munkáltató nevére szóló számla ellenében. Ennek van-e személyijövedelemadó-fizetési vonzata akár a magánszemély, akár a munkáltató részéről? Továbbá a tandíjkiadást személyi juttatásként vagy dologi kiadásként kell lekönyvelni?

Kérdés: Minek minősül közművelődési intézményünk előadásaihoz, illetve műsoraihoz, rendezvényeihez adott havi ellátmányból kifizetett költségek elszámolása, a költségek reprezentációként, illetve anyagköltségként történő elszámolása akkor, ha nem tudjuk külön-külön megállapítani a magánszemélyeknek adott összeget, ami megszerzett jövedelemnek számít?

Kérdés: A 2014. évi cafeteriába beépíthető az adómentes kultúrautalvány, vagy csak béren kívüli juttatást lehet így adni?

Kérdés: 2014. február elsején lesz meg a 40 éves munkaviszonyom, és 2013. novemberben benyújtottam a kérvényt a munkáltatómnak. Helyesen járt-e el a munkáltatóm, amikor azzal a kéréssel fordultam hozzá, hogy szeretnék a nők 40 éves munkaviszonya utáni nyugdíjba menni, ezért a törvények értelmében kértem a felmentésem a munka alól, a munkáltató azonban nem mentett fel? A munkáltató közös megegyezéssel szeretett volna engem elküldeni nyugdíjba. Én ebbe belementem, közös megbeszélés alapján 1 hónap felmentést kaptam a munkáltatótól, aki ezután a béren kívüli juttatásból és a túlórából is kihagyott. Önök szerint miért ragaszkodik a munkáltató a közös megegyezéshez, és miért nem fogadta el a felmentésem?

Kérdés: Önkormányzat fenntartása alá tartozó intézmény a közalkalmazottak részére a munkahelyi melegétkeztetésen túlmenően a havi 8000 Ft-os Erzsébet-utalványt is kifizette. Az éves cafeteriakeret meghatározásakor a munkahelyi étkezést nem vették figyelembe. Mi a helyes eljárás? Az éves 150 000 Ft-os keretbe beletartozik a munkahelyi melegétkeztetés, az Erzsébet-utalvány és a SZÉP kártya vendéglátás alszámlája mindösszesen?