Nők negyvenéves öregségi nyugdíjára való jogosultság alapján kötelező a felmentés – a közös megegyezés megtámadhatósága

Kérdés: 2014. február elsején lesz meg a 40 éves munkaviszonyom, és 2013. novemberben benyújtottam a kérvényt a munkáltatómnak. Helyesen járt-e el a munkáltatóm, amikor azzal a kéréssel fordultam hozzá, hogy szeretnék a nők 40 éves munkaviszonya utáni nyugdíjba menni, ezért a törvények értelmében kértem a felmentésem a munka alól, a munkáltató azonban nem mentett fel? A munkáltató közös megegyezéssel szeretett volna engem elküldeni nyugdíjba. Én ebbe belementem, közös megbeszélés alapján 1 hónap felmentést kaptam a munkáltatótól, aki ezután a béren kívüli juttatásból és a túlórából is kihagyott. Önök szerint miért ragaszkodik a munkáltató a közös megegyezéshez, és miért nem fogadta el a felmentésem?
Részlet a válaszából: […] Kérdésében nem írt arról, hogy milyen jogviszonyban áll a munkáltatójával, illetve hogy milyen szervezetnél dolgozik. Amennyiben a Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszonyban áll, tehát nem közalkalmazott vagy közszolgálati tisztviselő, a munkáltató részéről valóban nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 28.
Kapcsolódó címke:

Erzsébet-utalvány, munkahelyi melegétkeztetés és SZÉP kártyára utalt összeg egyidejű juttatása

Kérdés: Önkormányzat fenntartása alá tartozó intézmény a közalkalmazottak részére a munkahelyi melegétkeztetésen túlmenően a havi 8000 Ft-os Erzsébet-utalványt is kifizette. Az éves cafeteriakeret meghatározásakor a munkahelyi étkezést nem vették figyelembe. Mi a helyes eljárás? Az éves 150 000 Ft-os keretbe beletartozik a munkahelyi melegétkeztetés, az Erzsébet-utalvány és a SZÉP kártya vendéglátás alszámlája mindösszesen?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató által a munkavállaló részére munkahelyi melegétkeztetés biztosítása, az Erzsébet-utalvány juttatása és a SZÉP kártya egyes alszámláira utalt összeg akkor minősül béren kívüli juttatásnak az Szja-tv. alapján, ha a juttatás értéke nem haladja meg az Szja-tv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 19.
Kapcsolódó címkék:      

Év végi ajándékként utalvány juttatása a munkavállalóknak

Kérdés: Év végén, Mikulás-nap, karácsony alkalmából utalványt szeretnénk adni a dolgozóinknak, ajándék- vagy Erzsébet-utalványt. A munkavállalók év közben is részesültek cafeteriajuttatásban, melynek részeként az Erzsébet-utalvány is választható volt. Hogyan, milyen adó és járulék megfizetése mellett tehetjük ezt meg? Van-e korlát az összegre vonatkozóan?
Részlet a válaszából: […] Az Erzsébet-utalvány formájában juttatott jövedelemből (az adóéven belül utólagosan adva is) a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára a havi 8 ezer forintot meg nem haladó rész minősül béren kívüli juttatásnak. Ezen összeghatárig a juttatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 19.

Iskolakezdési támogatás

Kérdés: 2013-ban milyen feltételekkel adhatunk a munkavállalóinknak iskolakezdési támogatást?
Részlet a válaszából: […] Ebben az évben már nem tekinthető béren kívüli juttatásnak, ha a munkáltató megtéríti a nevére kiállított – tankönyvek, taneszközök vásárlásáról szóló – számla ellenértékét az iskolakezdési támogatásra jogosult munkavállalóinak. 2013-tól kizárólag az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 9.
Kapcsolódó címke:

Pedagógusok étkeztetése

Kérdés: A korábban önkormányzati fenntartású iskolánk 2013. január 1-jétől állami fenntartású lett. A pedagógusok január 1-jétől az új fenntartó intézménnyel állnak jogviszonyban. Iskolánkban saját konyha működik. Kérdésünk, hogy az új fenntartó intézmény biztosíthatja-e béren kívüli juttatásként a pedagógusok étkeztetését?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 71. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján béren kívüli juttatásnak minősül a munkahelyi étkeztetés formájában juttatott jövedelemből a havi 12 500 forintot meg nem haladó rész, feltéve hogy az étkeztetés a munkáltató telephelyén működő étkezőhelyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 19.
Kapcsolódó címke:

Erzsébet-utalvány utáni közterhek

Kérdés: Intézményünk a 2012. decemberre járó Erzsébet-utalványokat 2013. január elején osztotta ki a munkatársaknak. Helyesen gondoljuk-e, hogy a kiosztott utalványok után még a 2012. évi szabályoknak megfelelően kellett a közterheket megfizetni, és így kellett volna bevallani is? A 08-as bevallásba azonban nem lehetett 10 százalékos ehót beírni. Esetleg egy másik sorban kellett volna feltüntetnünk a 10 százalékos eho összegét?
Részlet a válaszából: […] A decemberre járó, de utólag kiosztott Erzsébet-utalványok esetében a juttatás időpontja 2013. január hónap. Ezért a juttatás után a 2013. január 1-jétől hatályos szabályok szerint kell a személyi jövedelem­adót és az egészségügyi hozzájárulást (eho) is megfizetni. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 19.
Kapcsolódó címke:

Erzsébet-utalvány nyilvántartása

Kérdés: Hogyan célszerű nyilvántartani az Erzsébet-utalványt? Eddig mi a szigorú számadású nyomtatványok között vezettük a saját dolgozóinknak. Bevezetésre kerül azonban, hogy a segélyeket is ebben a formában fizetjük ki, ezeket az utalványokat hogyan kell nyilvántartani, elég-e egy átvételi lista, vagy ezeket is be kell venni a szigorú számadású nyomtatványok közé?
Részlet a válaszából: […] A 2012. évi CXVIII. törvény értelmében a települési önkormányzat képviselő-testülete rendeletben elő­írhatja, hogy a tízezer forintot elérő összegben folyósított rendszeres szociális segély esetében az ellátás összegéből ötezer forintot természetben, fogyasztásra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 8.
Kapcsolódó címkék:  

Melegétkezés térítési díja

Kérdés: Hogyan történik a dolgozók által igénybe vett melegétkezés számviteli elszámolása a saját konyhával rendelkező költségvetési szerv esetében, ha a térítési díj alacsonyabb az élelmiszer tényleges bekerülési értékénél, és a különbözet utáni adófizetési kötelezettség a MÁK KIR-rendszerén keresztül teljesül?
Részlet a válaszából: […] Az élelmiszer-beszerzés az 5412. főkönyvi számon jelenik meg pénzforgalomban a bankkal vagy pénztárral szemben. A saját konyhával rendelkező költségvetési szervnél előállított meleg élelem bekerülési értéke az adott esetben magasabb lesz, mint a térítési díj. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 9.

SZÉP kártya

Kérdés: Önkormányzatunknak van egy rendezvény- és turisztikai központja. Az intézmény SZÉP kártya-elfogadóhely szeretne lenni. A következő kérdésekre szeretnék választ kapni:
– Milyen nyilvántartást kell vezetni erről?
– Hogyan történik az ebből befolyó bevétel könyvelése?
Részlet a válaszából: […]  A SZÉP kártya olyan elektronikus utalvány, amely nemkészpénz-helyettesítő fizetési eszköz. Az elektronikus utalványhoz egyplasztikkártya is kapcsolódik, amely a kedvezményezett azonosítását biztosítja.A munkavállaló részére a munkáltató utalja az elektronikus...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 28.
Kapcsolódó címkék:  

Munkába járás költségtérítése

Kérdés: Az önkormányzatnál több munkavállaló van, akik a nagyvárosból járnak dolgozni községünkbe. A távolsági bérletüket minden hónapban 86%-os mértékben megtérítjük. A dolgozóknak helyi bérletet is szükséges váltaniuk, mivel a községről induló távolsági busz megállójától több km-re laknak, amit csak helyi járat igénybevételével tudnak megoldani. Kérdésünk, hogy a helyi bérletet is figyelembe vehetjük a távolsági bérlettel egy időben, és megtéríthetjük-e egyszerre mindkettőt 86%-ban, mint munkába járás költségtérítése?
Részlet a válaszából: […]  A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 2. §-a értelmében munkába járásnak minősül aközigazgatási határon kívülről a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint amunkavégzés helye között munkavégzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 28.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
6
7
8
…
10