Keresés eredménye

Részlet a válaszból: […]kizáró megállapodás semmis (Ptk. 6:22. §).Az elévülési időt a behajtás érdekében tett cselekmények megszakítják. A kérdés szerint a szállító semmilyen behajtási cselekményt nem tett, feltehetően elévülésre vonatkozó megállapodást nem kötöttek, így a 2013 óta fennálló kötelezettség elévültnek tekinthető, kivezethető.Az Szt. előírása szerint egyéb bevételként kell elszámolni az elévült kötelezettség összegét, ha ahhoz beszerzett eszköz nem kapcsolódik.Ha a kötelezettség a könyvekben kimutatott[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]megszerzésének időpontjában kell kifizetni a közalkalmazott részére (esedékesség napja). Az elévülés kezdőnapja a jogosultság megszerzését követő nap, és a munkajogi elévülési idő 3 év. Tehát 2011. augusztus 1-jén kezdődött az elévülés.Ha nem történt olyan esemény, amely ezt megszakította volna (pl. a kifizetésre történő felhívás), akkor az elévülési idő mára eltelt.Ez azt jelenti, hogy a közalkalmazott követelheti annak kifizetését, azonban jogi úton már nem tudja kikényszeríteni.Amennyiben a közalkalmazottnak párhuzamosan több közalkalmazotti jogviszonya áll fenn, a kifizetést jellemzően a "közalkalmazottat[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]bevallott és felszámított általános forgalmi adó megállapításához való jog az Art. idézett rendelkezése értelmében elévült. Amennyiben a kft. az elévülési időn túl visszafizeti az előleg címén átvett összeget, az elévülés okán a kft.-nek nem kell az Áfa-tv. 77. §-ának (1) bekezdése szerinti adóalap-korrekciót elvégeznie (arra nincs is lehetőség), és az előlegről kibocsátott számlát sem kell korrigálnia. Az előleg visszafizetéséről elegendő számviteli bizonylatot kibocsátani.A költségvetési támogatás igényléséhez való jog elévülésével kapcsolatban szintén az Art. 202. §-ának (1) bekezdése tartalmaz rendelkezéseket. Az Art. 202. §-a (1) bekezdése kimondja, hogy a költségvetési támogatás igényléséhez, a túlfizetés visszaigényléséhez való jog - ha törvény másként[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]testületi döntés lenne szükséges a kötelezettség kivezetéséhez, de ezt az önkormányzat SZMSZ-e előírhatja. A könyvelés a 9244 "Más különféle eredményszemléletű bevételek" számlával szemben történik. A testület elé a negyedéves pénzforgalmi jelentésnek, illetve az éves beszámolónak kell kerülni, amelynek keretében a testület információt kap a
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]eredményezne. Ezen tartozásokról az adóhatóság külön nyilvántartást vezet.A Kúria Kfv.V. 35.594/2013/5. számú döntésében kiemelte, hogy az Art. a behajthatatlan követelés fogalmát kifejezetten nem definiálja, ugyanakkor az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 10. pontja tartalmaz a behajthatatlanságra nézve definíciót. E rendelkezések értelmében "behajthatatlan követelés az a követelés, amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy a talált fedezet a követelést csak részben fedezi (amennyiben a végrehajtás közvetlenül nem vezetett eredményre, és a végrehajtást szüneteltetik, az óvatosság elvéből következően a behajthatatlanság - nemleges foglalási jegyzőkönyv alapján - vélelmezhető). Behajthatatlan továbbá az a követelés is, amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, amelynél fizetési meghagyással, a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével. Ez alapján tehát azt mondhatjuk, hogy az Szt., illetve az Áhsz. rendelkezései irányadók a behajthatatlanság meghatározása során. Ugyanakkor - véleményünk szerint - az Art. 162. §-ának (3) bekezdése mint különös szabály "felülírja" az Áht. 97. §-ának (3) bekezdésében foglalt azon szabályt, miszerint a kis összegű, 100 ezer forintot el nem érő követelést behajtásra előírni nem kell. Az Art. ezt csak a 10 ezer forintot meg nem haladó tartozásokra nézve engedi meg, amelyeket az adóhatóság akkor is nyilvántarthat behajthatatlanként, ha a behajtás a tartozással arányban nem álló költségeket eredményezne.El kell különíteni a behajthatatlan követeléseket az elévült követelésektől. Előbbieket a végrehajtási jog elévüléséig továbbra is nyilván kell tartani, és adott esetben végrehajtási cselekményt is foganatosítani lehet azokra nézve, míg az elévült követeléseket törölni kell.Az adótartozás végrehajtásához való jog az esedékesség naptári évének az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el.Amennyiben az adóhatóság végrehajtási cselekményt foganatosított, az elévülés 6 hónappal meghosszabbodik. Az adó megállapításához való jog el­évülése 12 hónappal meghosszabbodik, egy alkalommal, ha a felettes adóhatóság a másodfokú eljárás keretében, vagy a felettes adóhatóság, az adópolitikáért felelős miniszter vagy a NAV-ot irányító miniszter felügyeleti intézkedés keretében, illetve az adóhatósági határozat bírósági felülvizsgálata során a bíróság új eljárás lefolytatását rendeli el.Az adóbevallás késedelmes benyújtása esetén az adótartozás végrehajtásához való jog elévülése megszakad. Ha az adózó ellen felszámolási eljárás indul, az adótartozás végrehajtásához való jog elévülése a felszámolás kezdő időpontjával megszakad, és az elévülés a felszámolási eljárás befejezéséről hozott döntés jogerőre[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]megállapított és bevallott adóalap vagy az adóalany által korábban fizetendő adóként megállapított és bevallott adó csökken, az adóalany a különbözetet - ha az a fizetendő adót érinti, a 153/A. § (1) bekezdése szerint megállapított fizetendő adót csökkentő tételként - legkorábban abban az adómegállapítási időszakban jogosult figyelembe venni, amelyben az eredeti számlát érvénytelenítő számla vagy az azt módosító számla a jogosult személyes rendelkezésére áll".A 153/A. § (1) bekezdése kimondja, hogy "a belföldön nyilvántartásba vett adóalany az adómegállapítási időszakban megállapított fizetendő adó együttes összegét csökkentheti az ugyanezen vagy az Art. szerinti elévülési időn belüli korábbi adómegállapítási időszakban (időszakokban) keletkezett levonható előzetesen felszámított adó összegével".A 153/B. § (1) bekezdésének a) pontja alapján az önkormányzat a számla érvénytelenítése után önellen­őrzés nélkül számolhatná el a kibocsátott számlában szereplő áfát fizetendő adót csökkentő tételként. A 153/B. § azon kitétele alapján azonban, mely szerint a különbözetet a 153/A. § (1) bekezdése szerint megállapított fizetendő adót csökkentő tételként kell elszámolni, csak azt az összeget lehet figyelembe venni, amely az Art. elévülési időre vonatkozó[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]bekezdése értelmében az el­évülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé válik. A követelés esedékessé válása ahhoz az időponthoz igazodik, amelyben a munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása alapján a másik félnek valamely kötelezettségét teljesítenie kellett.A fentiek értelmében tehát a munkavállalók bérkövetelésének elévülésére a hároméves szabályt kell alkalmazni, azaz minden havi bérfizetés esedékessége - eltérő megállapodás hiányában - a tárgyhót követő hónap tizedike, a hároméves elévülést ettől az időponttól kell számítani havonta.A Ptk. 6:25. §-a értelmében a munkavállaló által a munkáltató részére történő követelés teljesítésére irányuló írásbeli felszólítás, a tartozás munkáltató által történő elismerése az elévülést megszakítja, azaz az elévülési idő újrakezdődik. Ha a munkavállaló fizetési felszólítást intézett a munkáltatóhoz, vagy van a birtokában a munkáltató részéről tartozást elismerő nyilatkozat, a hároméves elévülési idő az írásbeli nyilatkozatok időpontjától újraéled.Az Mt. 31. §-a értelmében alkalmazandó többek között a Ptk. 6:4. §-a, mely a jognyilatkozat megtételére vonatkozik. E szerint "ha a fél jognyilatkozatát ráutaló magatartással fejezi ki, a jognyilatkozat[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]esedékességtől kezdődő időtartamra köteles lett volna megfizetni a tartozást és annak késedelmi kamatait.Az általános elévülési határidő a polgári jogban 5 év, de azt megszakítja a teljesítésre irányuló felhívás, felszólítás. Ebben az esetben a felhívás dátumától kezdődően kell ismét számítani az öt év elévülési időt. A követelés teljesítésére irányuló írásbeli felszólítás, a követelés bírósági úton való érvényesítése, továbbá megegyezéssel való módosítása megszakíthatja az el­évülést. Az elévülés megszakadása, illetőleg az elévülést megszakító eljárás jogerős befejezése után az el­évülés újból megkezdődik.Az elévült követelést bírósági úton érvényesíteni nem lehet.Behajthatatlannak az a követelés minősíthető, amely megfelel az Áhsz. 1. §-a (1) bekezdésének 1. pontjában leírt feltételek valamelyikének."Behajthatatlan követelésa) az Szt. 3. § (4) bekezdése 10. pontjának a)-d), f) és g) alpontjai szerinti követelés azzal az eltéréssel, hogy nem tekinthető behajthatatlannak a követelés, ha a végrehajtás közvetlenül nem vezetett eredményre és a végrehajtást szüneteltetik,b) - a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott kis összegű követelések tekintetében - az olyan követelés, amelynél a fizetési meghagyásos eljárással vagy a végrehajtással kapcsolatos ráfordítások nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével, ésc) az olyan követelés, amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található és a felkutatása igazoltan nem járt eredménnyel."Az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 10. pontja meghatározza a behajthatatlan követelés fogalmát, és azt is, hogy mely esetekben tekinthető a követelés behajthatatlannak."Behajthatatlan követelés: az a követelés,a) amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy a talált fedezet a követelést csak részben fedezi (amennyiben a végrehajtás közvetlenül nem vezetett eredményre és a végrehajtást szüneteltetik, az óvatosság elvéből következően a behajthatatlanság - nemleges foglalási jegyzőkönyv alapján - vélelmezhető),b) amelyet a hitelező a csődeljárás, a felszámolási eljárás, az önkormányzatok adósságrendezési eljárása során egyezségi megállapodás keretében elengedett,c) amelyre a felszámoló által adott írásbeli igazolás (nyilatkozat) szerint nincs fedezet,d) amelyre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet,e) amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, amelynél a fizetési meghagyásos eljárással, a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével (a fizetési meghagyásos eljárás, a végrehajtás veszteséget eredményez vagy növeli a veszteséget), amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található és a felkutatása »igazoltan« nem járt eredménnyel,f) amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet,g) amely a hatályos jogszabályok alapján elévült."A behajthatatlanság tényét és mértékét hitelt érdemlően kell bizonyítani bizonylatok alapján. A behajthatatlanság tényét[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]még akkor is, ha formálisan írásbeli szerződést nem kötöttek a felek egymással. Az iskola és a tanuló közötti szolgáltatási jogviszony némi magyarázatra szorul. Az iskolának az étkezési lehetőséget törvény alapján biztosítania kell, de a gyereknek ezt nem kötelező igénybe venni. Ezért vonatkozik a polgári jogi jogviszony erre az ügyletre is, és ezért van az - amit gyakran kérdeznek az intézmények -, hogy nem lehet adók módjára behajtandó köztartozásként behajtani az étkezésidíj-hátralékot. A polgári jogi kötelmi jogviszonyokban, ami valamilyen szolgáltatásra és annak ellenértéke megtérítésére irányul, az általános elévülési idő 5 év. Tehát a szerződésből eredő[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]megállapított fizetendő adó együttes összegét csökkentő tételt, illetve b) a 186. §-ban meghatározott feltételek szerint és módon az állami adóhatóságtól visszaigényelheti." Az Áfa-tv. 257. §-ának (8) bekezdése alapján továbbá a törvénynek az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvénnyel megállapított 131. §-ának (2) bekezdését először arra az adómegállapítási időszakra kell alkalmazni, amely 2012. január 1. napján kezdődik. A fenti szabályok együttes olvasata azt jelenti, hogy egy korábbi adómegállapítási időszakról be­adott bevallásban levonható adóként szerepeltetett áfa "görgetése" esetén, azt a 2012 első adómegállapítási időszakról beadott bevallásban már csak abban az esetben lehet figyelembe venni, ha az az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 164. §-a (1) bekezdésének első mondata alapján eddig az időpontig nem évült el. Az Art. említett 164. §-a (1) bekezdésének 1. mondata alapján az adó megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az adóról bevallást, bejelentést kellett volna tenni, illetve bevallás, bejelentés hiányában az adót meg kellett volna fizetni. A fentiek alapján tehát az Önök által kérdezett esetben a 2006. III. negyedévéről az adott negyed­évet követő hónap 20-ig beadott bevallásban levonható adóként szerepeltetett és tovább görgetett áfaösszeget - tekintve, hogy az az Art. idézett rendelkezése alapján 2011. december 31-én elévült -, a 2012 első adómegállapítási időszakáról beadott bevallásban már nem lehet figyelembe venni mint elő­ző időszakról áthozott csökkentő tétel. Fontos kiemelni, hogy a visszaigénylési jog elévülését az Áfa-tv.[…] részlet vége a válaszból.