498 talált cikk az étkeztetés kifejezésre

Kérdés: Egyik költségvetési szerv intézményünknél a NAV jogkövetési vizsgálat folytán megállapította, hogy alaptevékenysége mellett részben vállalkozási tevékenységet végez. Az intézmény főleg üdülési szolgáltatást nyújt igényjogosultak részére, szabad kapacitása terhére, illetve a tevékenység veszteségének csökkentése érdekében viszont fogad külsős vendégeket is. Az intézmény az üdülők tekintetében rendelkezik NTAK-regisztrációval, turizmusfejlesztési hozzájárulást is fizet. Az intézmény a technikai kormányzati funkciók kivételével a 081071 Üdülői szálláshely-szolgáltatás és étkeztetés kormányzati funkciót használja.
1. A külsős vendégek által fizetett szállás- és étkezési díjak tekintetében hogyan kellene eljárnunk? Hogyan kellene könyvelnünk ezt vállalkozási tevékenységként? Miben különbözik az alaptevékenység könyvelésétől? Szükséges-e valamilyen külön alszámlát/átvezetési számlát nyitni, ami kell a könyveléshez?
2. Milyen egyéb könyvelési lépések jellemzőek a vállalkozási tevékenység könyvelése során? A 38/2013. NGM rendeletben külön nem szerepel erre vonatkozó leírás, tájékoztatás.
3. Használhatjuk-e a könyvelésben ugyanazt a kormányzati funkciót, vagy a 900090 Vállalkozási tevékenységek kiadásai és bevételei COFOG-ot kell erre használni?
4. A kiadások alapvetően nem különíthetőek el tételesen, hogy melyik tevékenyégre vonatkoznak. Mi alapján szabályos ezt arányosítani?
5. Milyen szabályzatokban kell ezt szerepeltetnünk? Mit érdemes ezzel kapcsolatban kifejteni?

Kérdés: Intézményünk költségvetési szervként 2026 szeptemberétől az egyik általunk fenntartott iskola konyhai berendezéseinek használatáért használati díjat kíván számlázni az önkormányzat részére. Kérjük szíves szakmai állásfoglalásukat a fenti ügylet általános forgalmi adó szempontjából történő megítélésével kapcsolatban. Tájékoztatásul jelezzük, hogy intézményünk és az önkormányzat között a közüzemi költségek vonatkozásában költségmegosztási megállapodás van hatályban. Továbbá a konyhai berendezéseket intézményünk szerezte be, amelyek beszerzéséhez kapcsolódó előzetesen felszámított áfát levonásba nem helyeztünk.

Kérdés: Költségvetési szervünk esetében merült fel kérdésként, hogy kötelezettek vagyunk-e élelmiszerlánc-felügyeleti díj megfizetésére és bevallás benyújtására? Melyek az erre vonatkozó szabályok?

Kérdés: Tankerületünk intézményeiben rendszeresek a pályázatokon elnyert összegekből megvalósított táboroztatások, legyen szó önkormányzati vagy Határtalanul pályázatokról. Minden esetben szállás és étkeztetés tételek szerepelnek a számlákon. Helyesen járunk-e el, ha a szállást a K337 rovaton, az étkeztetést pedig K332 rovatokon számoljuk el?

Kérdés: Intézményünk a gyermekétkeztetést vásárolt élelmezés útján látja el. A bejövő szállítói számlában tételesen el tudjuk különíteni az ingyenesen, illetve a térítés ellenében értékesített adagszámokat. A normatív kedvezmény igénybevétele miatt ingyenesen továbbértékesített adagszámok szolgáltatási értékére számított áfaösszeget nem igényeljük vissza, az 50%-os mértékű térítési díj ellenében, valamint a teljes árú térítési díj ellenében továbbértékesített adagszámok szolgáltatási értékének áfáját levonásba helyezzük. Helyes-e az a gyakorlat, hogy az étkeztetéshez kapcsolódó egyéb szállítói számlák (főző- és tálalókonyhák közüzemi díjai, étkezés-nyilvántartó és -számlázó program karbantartási költsége, konyhai tisztítószer, konyhai eszközök beszerzése, ételliftek költségei, ételhulladék-elszállítás díja stb.) nettó összegét és áfáját arányosítjuk, vagy mivel ezek a számlák az adóköteles étkeztetés tevékenységhez kapcsolódnak, teljes egészében visszaigényelhetnénk az áfatartalmat? Az arányszámot az előző évi vásárolt élelmezés számlák szolgáltatási értékének levonásba helyezhető hányada alapján képezzük, az utolsó negyedévi bevallás készítésekor pedig a tárgyévi adatoknak megfelelően korrigáljuk. Az óvodai étkezők esetében alacsony az arányszám, mivel ebben a korcsoportban több jogcím alapján lehetnek jogosultak az ellátottak az ingyenes étkezésre. Az óvodai étkeztetés esetében így a szállítói számlák áfatartalmának csak a töredéke helyezhető levonásba.

Kérdés: Mi egy kistelepülési önkormányzati főzőkonyha vagyunk, intézményünk fenntartója a helyi önkormányzat. Gyermekétkeztetéssel és szociális étkeztetéssel foglalkozunk, vállalkozási tevékenységünk nincs. A szomszéd település önkormányzata azzal keresett meg minket, hogy ellátnánk-e az ő iskolai és óvodai étkeztetési igényüket is, mivel szeretnének szolgáltatót váltani. Megtehetjük-e valamilyen formában ezt a jelenlegi, alapító okiratunkban szereplő tevékenységi körünk bővítése nélkül, illetve a tevékenységi körünk vállalkozási tevékenységgel való kibővítése nélkül?

Kérdés: A közös önkormányzati hivatalunk a székhely önkormányzatunk, valamint egy társult önkormányzat és annak költségvetési szervei részére lát el gazdálkodási feladatokat. A társult önkormányzat a közös hivatal működéséhez kapcsolódó hozzájárulását átadott pénzeszközként biztosítja. A társult önkormányzat fenntartásában működő óvoda nem rendelkezik önálló gazdasági szervezettel, ezért a gazdasági vezetői és egyéb pénzügyi feladatokat a közös hivatal pénzügyi munkatársai látják el. Ugyancsak a közös hivatal végzi a társult önkormányzat gyermekétkeztetési feladatához kapcsolódó pénzügyi-adminisztratív tevékenységeket (befizetések kezelése, könyvelése stb.). Álláspontunk szerint e feladatok költségei funkcionálisan a köznevelési, illetve a gyermekétkeztetési feladatellátást szolgálják. Amennyiben az óvoda önálló gazdasági szervezettel rendelkezne, vagy a gyermekétkeztetés pénzügyi feladatait saját állományban látnák el, az érintett munkavállalók személyi juttatásai és járulékai közvetlenül az adott feladathoz tartozó COFOG-on kerülnének elszámolásra, így a felmerülő költségek a kapcsolódó állami támogatások terhére is megjelenhetnének. A közös hivatal finanszírozási konstrukciója miatt azonban a társult önkormányzat hozzájárulása átadott pénzeszközként kerül elszámolásra, amelyhez az ASP-rendszer kizárólag a 018030 COFOG alkalmazását teszi lehetővé. Emiatt a társult önkormányzat köznevelési és gyermekétkeztetési feladatokhoz kapcsolódó gazdasági-pénzügyi tevékenység költségei nem jeleníthetők meg az érintett feladatok COFOG-jain, és az éves beszámoló űrlapjai sem biztosítanak erre lehetőséget. Jogszerűen alkalmazható-e olyan elszámolási megoldás, amely lehetővé teszi a közös hivatal által ellátott gazdasági és pénzügyi feladatok költségeinek a társult önkormányzat köznevelési, illetve gyermekétkeztetési támogatással szembeni figyelembevételét? Amennyiben erre az átadott pénzeszköz konstrukciója mellett nincs lehetőség, megfelelő megoldást jelenthet-e a gazdasági szolgáltatások költségeinek továbbszámlázása a társult önkormányzat részére, amely ezeket saját feladatai (óvodai köznevelés, gyermek-étkeztetés) terhére számolná el? Ebben az esetben a továbbszámlázás áfaköteles szolgáltatásnyújtásnak minősül-e, vagy van olyan jogszerű elszámolási mód, amely áfafizetési kötelezettség nélkül is biztosítja a költségek megfelelő feladathoz rendelését?

Kérdés: Gyermekétkeztetés keretében köteles-e az önkormányzati konyha gluténmentes étkezés biztosítására iskolai étkezés esetén? Az önkormányzat által működtett konyha nem alkalmas gluténmentes ételek előállítására (sem a személyi, sem a tárgyi feltételek nem adottak ehhez). A szülő kéri, hogy a gyermekének biztosítsák a napi egy meleg étkezést. Eddig az önkormányzat biztosította az ételt, vásárolt szolgáltatás útján, melyet a konyha részére számláztak ki. Mivel tartósan beteg a gyermek, így a térítési díj 50%-át fizeti ki, ami nem fedezi a gluténmentes étel beszerzési árát (1 ebédet beszerzünk 2900 forintért, a szülő pedig fizet 357 forintot). Nem kapunk akkora normatívát, hogy ez fedezze a két összeg különbözetét. Az idáig szerződött partnerünk felmondta a szerződést. A gyermek nagyon ritkán fogyasztja el az ételt, legtöbbször kidobásra kerül. A szülő ragaszkodik az étkezés biztosításához, hiszen szerinte ez 50%-os kedvezménnyel jár neki. A 37/2014. EMMI rendelet 15. §-ának (2) bekezdése alapján, ha az intézmény rendeli meg, kinek a költsége lesz (szülő vagy intézmény)?
1. Kötelesek vagyunk biztosítani a gluténmentes étkezést a gyermeknek?
2. Amennyiben az előző kérdésre igen a válasz, köteles-e a konyha ekkora árkülönbség mellett biztosítani a gluténmentes ebédet?
3. Lehetne-e úgy módosítani az étkezési térítési díj bevételéről szóló rendeletet, hogy a vásárolt szolgáltatás 50%-át szedje be a konyha térítési díjként?

Kérdés:

Önkormányzatunk részéről az óvodai közétkeztetés keretében biztosított normatív kedvezmények igénybevételéhez kapcsolódó jövedelemvizsgálat gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretnénk állásfoglalást kérni. A hatályos szabályozás alapján az óvodai ellátásban részesülő gyermekek esetében a kedvezmény igénybevételéhez elegendő a szülő (törvényes képviselő) önbevalláson alapuló nyilatkozata az egy főre jutó jövedelemről. Ugyanakkor a fenntartó önkormányzatnak jelenleg nincs egyértelmű felhatalmazása arra, hogy a nyilatkozatban foglalt adatok valódiságát jövedelemigazolások bekérésével ellenőrizze. A gyakorlatban ez visszaélések lehetőségét is felveti. Példaként említhető olyan eset, amikor a gyermek bölcsődei ellátása során – ahol a térítési díj megállapításához kötelező a jövedelem igazolása – a szülő még térítési díjat fizetett, azonban az óvodai ellátásba kerülést követően már ingyenes étkezést vesz igénybe arra hivatkozva, hogy jövedelmi helyzete alapján jogosult a kedvezményre, melyet kizárólag nyilatkozattal támaszt alá.
Fentiekre tekintettel az alábbi kérdésekben kérjük szíves állásfoglalásukat:
1. Jogosult-e az intézmény (óvoda) a szülői nyilatkozatban szereplő jövedelmi adatok ellenőrzése érdekében jövedelemigazolás (pl. munkáltatói igazolás, NAV-igazolás) bekérésére?
2. Amennyiben az intézmény erre nem jogosult, mely szerv rendelkezik hatáskörrel a nyilatkozatok valóságtartalmának ellenőrzésére?
3. Van-e lehetőség hivatalból történő ellenőrzés kezdeményezésére, és ha igen, milyen eljárásrend szerint?

Kérdés: Abban az esetben, amikor külföldi kiküldetés keretein belül kerül sor a munkavállaló költségeinek kifizetésére, szükséges-e az intézményünk nevére kiállított áfás számla a kiküldetési rendelvény mögé, vagy elegendő-e a nyugta, mint a felmerült kiadás alátámasztása?