452 cikk rendezése:
1. cikk / 452 Demens idősek otthona
Kérdés: Önkormányzatunk támogatást kap idősek és demensek nappali ellátásának férőhelybővítésére. A támogatásból saját forrással kiegészítve idősotthont épít. A megépült idősek otthonát bérbe fogja adni az önkormányzat társulása által alapított költségvetési szervnek, amelyért bérleti díjat számláz a költségvetési szerv részére. Az adott költségvetési szervnek van saját bevétele (amelynek egy része áfaköteles, egy része pedig áfamentes), és kap támogatást is az őt fenntartó társulástól (normatív támogatás és működési hozzájárulás). Önkormányzatunk bérbeadás tekintetében az Áfa-tv. 88. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján adókötelessé tette a bérbeadást. A támogatási okiratban az alábbi pont szerepel: A Projekt Európai Bizottság felé el nem számolható, le nem vonható áfatartalma 0 Ft, azaz nulla forint. Ez a pont azt jelenti, hogy a beruházás során keletkezett számla összegében szereplő áfát nem számolhatjuk el a támogatásban? Az Áfa-tv. 85. §-a (1) bekezdésének f)* pontja szerint mentes az adó alól az a szolgáltatásnyújtás – az étkeztetés kivételével, ha az ennek fejében járó ellenérték külön térítendő meg – és az ahhoz szorosan kapcsolódó termékértékesítés, amelyet szociális ellátás keretében közszolgáltató – ilyen minőségében – teljesít. Tehát a szolgáltatásnyújtás, amely támogatással érintett, mentes az adó alól.
Jól gondoljuk, hogy:
– A létrehozott beruházást bérbe adhatjuk az önkormányzat társulása által alapított költségvetési szervnek a feladat ellátása érdekében?
– A bérbeadás összege után áfát kell felszámítani, függetlenül attól, hogy a bérbe adott épületben végzett szolgáltatás az Áfa-tv. 85. §-a (1) bekezdésének f) pontja szerint mentes az adó alól?
– A beruházás során keletkezett áfát visszaigényelheti az önkormányzat, tekintettel arra, hogy bérbe fogja adni, amely során áfás bevétele keletkezik?
Jól gondoljuk, hogy:
– A létrehozott beruházást bérbe adhatjuk az önkormányzat társulása által alapított költségvetési szervnek a feladat ellátása érdekében?
– A bérbeadás összege után áfát kell felszámítani, függetlenül attól, hogy a bérbe adott épületben végzett szolgáltatás az Áfa-tv. 85. §-a (1) bekezdésének f) pontja szerint mentes az adó alól?
– A beruházás során keletkezett áfát visszaigényelheti az önkormányzat, tekintettel arra, hogy bérbe fogja adni, amely során áfás bevétele keletkezik?
2. cikk / 452 Gyermekétkeztetés térítési díja
Kérdés: Gyermekétkeztetés térítési díját kétféleképpen fizethették be a szülők: átutalással számla ellenében a megadott bankszámlára, illetve nyugta alapján készpénzben a megadott napon a pénzbeszedési helyen. Kell-e minden esetben (készpénz, illetve utalás) számlát kiállítani, vagy a készpénzes befizetéseknél elég a nyugta adása?
3. cikk / 452 Intézményi konyha gyümölcsbeszerzése
Kérdés: Intézményünk két konyhát üzemeltet, amely az iskolai és óvodai gyermekétkeztetést látja el, szeretnének gyümölcsöt őstermelőtől vásárolni. Milyen feltételekkel tehetjük meg?
4. cikk / 452 Konyhai dolgozók besorolása
Kérdés: 1. Óvoda részeként működő konyha munkavállalóit a Púétv. hatálybalépését követően továbbra is közalkalmazotti jogállásban foglalkoztatjuk. A konyha gyermekétkeztetést és szociális étkeztetést is biztosít. A konyhai dolgozók besorolására vonatkozóan melyik ágazati jogszabály alkalmazandó? A 257/2000. Korm. rendelet (amennyiben ez az alkalmazandó Kjt. végrehajtási rendelet) a konyhai kisegítő munkakörre az A–C fizetési osztályban való besorolást írja elő, de pl. a szakácsra nem tartalmaz utalást. A szakács alkalmazandó fizetési fokozata melyik jogszabályban található?
2. Közös önkormányzati hivatalunk egy másik településén önálló költségvetési szervként (önálló törzskönyvi alany, adószámmal, intézményvezetővel stb.), tehát nem köznevelési intézmény részeként működik az önkormányzati konyha. Ez az intézmény is gyermekétkeztetést és szociális étkeztetést biztosít. Az itt dolgozó közalkalmazottak esetében melyik Kjt. végrehajtási rendelet alkalmazandó a konyhai dolgozókra? A 77/1993. Korm. rendelet, vagy a 257/2000. Korm. rendelet? Esetleg más ágazati jogszabály?
2. Közös önkormányzati hivatalunk egy másik településén önálló költségvetési szervként (önálló törzskönyvi alany, adószámmal, intézményvezetővel stb.), tehát nem köznevelési intézmény részeként működik az önkormányzati konyha. Ez az intézmény is gyermekétkeztetést és szociális étkeztetést biztosít. Az itt dolgozó közalkalmazottak esetében melyik Kjt. végrehajtási rendelet alkalmazandó a konyhai dolgozókra? A 77/1993. Korm. rendelet, vagy a 257/2000. Korm. rendelet? Esetleg más ágazati jogszabály?
5. cikk / 452 Élelmezésvezető képesítése
Kérdés: Az önkormányzati konyha élelmezésvezetője 2017 óta látja el e feladatát. A 37/2014. EMMI rendelet 16. §-ának (3) bekezdése szerint: „A fekvőbeteg-gyógyintézeti étkeztetés kivételével az élelmezésvezetőnek főiskolai szintű dietetikus képesítéssel, az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló kormányrendelet szerinti élelmezésvezető szakképesítéssel vagy államilag elismert élelmezésvezető szakképesítéssel kell rendelkeznie.” Ez azt jelenti, hogy az élelmezésvezetőnek rendelkeznie kell főiskolai szintű dietetikus képesítéssel a megfelelő élelmezésvezetői szakképesítés mellett? Ha igen, és ő nem rendelkezik ezzel, akkor e munkakörét már nem láthatja el a továbbiakban?
6. cikk / 452 Magasabb vezető képesítési követelményei
Kérdés: Az önkormányzatunk konyhája költségvetési szervként működik. A Kjt. 23. §-ának (1) bekezdése szerint: „Magasabb vezető – a 90. §-ban foglalt kivétellel – csak felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező közalkalmazott lehet.” Jól gondoljuk, hogy a konyha vezetőjének, mint a költségvetési szerv vezetőjének, rendelkeznie kell felsőfokú iskolai végzettséggel?
7. cikk / 452 Adómentes bevételek
Kérdés: Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.22. pontjával kapcsolatban kérem állásfoglalásukat. Tankerületi központunk fenntartásában lévő köznevelési intézmény pedagógusai háromnapos diákolimpiára kísérték diákjaikat. A rendezvényen szállást és étkezést is kaptak, a szolgáltató számláján külön soron jelenik meg a pedagógusok és a diákok étkezése. Jól értelmezzük a jogszabályt, hogy a fenti költségek mentesek a személyi jövedelemadó alól, s egyben járulékfizetési kötelezettséggel sem járnak? Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.22. pontjában megjelölt „saját bevételéből” szókapcsolatot az intézmény teljes költségvetésére kell-e értelmezni (mely a fenntartó költségvetésének része), avagy kizárólag a költségvetési számviteli értelemben vett saját bevételt kell érteni alatta, ami csak egy része a teljes intézményi költségvetésnek? A jogalkotói szándék arra irányult-e, hogy pénzügyi forrástól függetlenül mentesítse az adó alól a fenti oktatási feladat elvégzését (tanulók kísérete), vagy szándékosan csak a „saját bevételből” finanszírozott költségeket kívánja mentesíteni?
8. cikk / 452 Szociális étkeztetés és fogyatékos nappali ellátás
Kérdés: Társulás fenntartásában működő szociális szolgáltató központ többfajta szociális és gyermekjóléti feladatellátást végez. A szociális étkeztetést és fogyatékos nappali ellátás szolgáltatást igénybe vevők részére napi egyszeri étkeztetést is nyújt. Az intézmény nem bentlakásos, a szolgáltatást igénybe vevők az ételt elviszik, vagy házhoz szállítással kapják meg. Az intézmény nem főz, az ételt településenként más-más konyha vásárolt élelmezésként biztosítja, melyről áfás számlát kap az intézmény. 1-1 adag ebéd beszerzési ára településenként eltérő. A vásárolt élelmezés könyvelése feladatonként elkülöníthető, mint ahogy a térítésidíj-bevételek is. A térítési díjakat önkormányzati rendelet szabályozza a társult településekre vonatkozóan. Az ellátást igénybe vevők részére áfásan kiszámlázott térítési díj a jövedelmi helyzetük alapján kerül megállapításra. Ez jóval alacsonyabb összeg, mint amennyiért az intézmény azt megvásárolja. Ingyenes étkezést nem nyújtanak senki részére. Az intézménynek járó normatívát a gesztor önkormányzat igényli meg, és intézményfinanszírozás keretében biztosítja. Az intézménynél minden feladat finanszírozásra kerül, így a szociális étkeztetésre és fogyatékos személyek nappali ellátására is állami támogatást kap az intézmény. Hogyan kell helyesen megállapítani a levonható áfa összegét?
9. cikk / 452 Önkormányzati dolgozó ügyfélkapuja
Kérdés: Egy önkormányzati dolgozó, aki az Mt. hatálya alá tartozik, többszöri felszólítás ellenére sem volt hajlandó eddig ügyfélkaput nyitni. Így a munkáltató részére problémát okoz a hivatalos dokumentumok átadása. Mit lehet tenni ilyen esetben?
10. cikk / 452 Köztisztviselő személyi illetménye
Kérdés:
Hivatalunkban minden köztisztviselőnek személyi illetménye van már harmadik éve. A jegyző felmondott, és pályázatot írtunk ki. A Kttv. értelmében személyi illetményt a polgármester csak minősítés vagy teljesítményértékelés birtokában állapíthat meg. Az új jegyző esetében ez csak minimum fél év eltelte után lesz meg. Az első teljesítményértékelés elkészültéig nem állapítható meg részére személyi illetmény? Ha csak a törvény szerinti szorzószámokat, besorolást vehetjük figyelembe, akkor az új hivatalvezető bére lényegesen alacsonyabb lenne, mint egy felsőfokú végzettségű, személyi illetményt kapó, nem vezető besorolású köztisztviselőé! Milyen lehetőségek adottak, hogy az új jegyző bére már a munkába lépésekor „arányos” legyen a beosztottak bérével?
