467 cikk rendezése:
1. cikk / 467 Szerb testvérváros táncegyüttesének magyarországi fellépésével kapcsolatos adózási szabályok
Kérdés: Önkormányzatunk egy pályázaton szeretne elindulni, melynek kapcsán szerbiai testvérvárosunkból egy táncegyüttest hívna meg községünkbe. A következő kérdések merülnek fel:
1. A táncegyüttes szerb (adózás szempontjából „harmadik ország”), és fellépne községünkben (Magyarországon). Tehát a teljesítés helye Magyarország. A fellépéséről (művelődési tevékenység) számlát állítana ki. Hogyan kell kiállítania a számlát? Mivel a teljesítés helye Magyarország, 27%-os áfával? Ha adómentes a táncegyüttes, akkor adómentesen kiállítható a számla? Mivel harmadik országbeli a számla kiállítója, felmerül valamilyen plusz bevallási kötelezettség? Az áfabevallás mely során kell szerepeltetni ezt a számlát? Mi a szabályos eljárás a számla befogadását követően önkormányzatunknak?
2. A táncegyüttes szállítása a következő módon valósulna meg. A táncegyüttes bérelne kisbuszt Szerbiában (harmadik országbeli vállalkozótól), a számlát az önkormányzatunkra (magyar) állítaná ki. Ezt a számlát hogyan fogadhatja be szabályos feltételek mellett az önkormányzatunk? Szerb áfával kell a számlát kiállítani? Bruttó módon (a számla teljes összege) történik a könyvelés (áfa könyvelése nélkül)? Erre kell még magyar áfát (27%) felszámítani? Ha igen, hogyan könyvelendő? A számla reprezentációs jellegű lesz, tehát a személyi jellegű kiadások között kell elszámolni, és az egyes meghatározott juttatások szerint adózik [×1,18×(0,15 + 0,13)]?
3. A táncegyüttes szállását és étkeztetését az önkormányzatunk vállalná. Ebben az esetben ezek a gazdasági események is személyi jellegű juttatásnak minősülnek, és egyes meghatározott juttatásként adóznának?
1. A táncegyüttes szerb (adózás szempontjából „harmadik ország”), és fellépne községünkben (Magyarországon). Tehát a teljesítés helye Magyarország. A fellépéséről (művelődési tevékenység) számlát állítana ki. Hogyan kell kiállítania a számlát? Mivel a teljesítés helye Magyarország, 27%-os áfával? Ha adómentes a táncegyüttes, akkor adómentesen kiállítható a számla? Mivel harmadik országbeli a számla kiállítója, felmerül valamilyen plusz bevallási kötelezettség? Az áfabevallás mely során kell szerepeltetni ezt a számlát? Mi a szabályos eljárás a számla befogadását követően önkormányzatunknak?
2. A táncegyüttes szállítása a következő módon valósulna meg. A táncegyüttes bérelne kisbuszt Szerbiában (harmadik országbeli vállalkozótól), a számlát az önkormányzatunkra (magyar) állítaná ki. Ezt a számlát hogyan fogadhatja be szabályos feltételek mellett az önkormányzatunk? Szerb áfával kell a számlát kiállítani? Bruttó módon (a számla teljes összege) történik a könyvelés (áfa könyvelése nélkül)? Erre kell még magyar áfát (27%) felszámítani? Ha igen, hogyan könyvelendő? A számla reprezentációs jellegű lesz, tehát a személyi jellegű kiadások között kell elszámolni, és az egyes meghatározott juttatások szerint adózik [×1,18×(0,15 + 0,13)]?
3. A táncegyüttes szállását és étkeztetését az önkormányzatunk vállalná. Ebben az esetben ezek a gazdasági események is személyi jellegű juttatásnak minősülnek, és egyes meghatározott juttatásként adóznának?
2. cikk / 467 Gyermekétkeztetés személyi térítési díja
Kérdés: Önkormányzatunk ellátja a gyermekétkeztetési feladatokat bölcsődében, óvodában és iskolában. A személyi térítési díj megállapítása (Gyvt. alapján: ingyenes, kedvezményes, normatív kedvezményre nem jogosult) a 328/2011. Korm. rendelet 6. és 8. mellékletében található nyilatkozatok alapján történik. Gyermekétkeztetés személyi térítési díjának meghatározásához alkalmazható-e a kormányrendelet 5. melléklete (bölcsőde, óvoda esetében)? Ha igen, az önkormányzat kérheti-e a szülőktől a jövedelemigazolás becsatolását az 5. melléklet szövegezése alapján?
3. cikk / 467 Túlfizetések rendezése
Kérdés: Önkormányzatunk átutalásos számlát állít ki az iskolai étkeztetést igénybe vevő gyermekek szülei részére. Tapasztalatunk szerint a szülők gyakran nem a számlán szereplő pontos összeget utalják át, hanem „emlékezetből” egy kerekített összeget fizetnek meg. Ez sok esetben alacsonyabb, azonban többnyire lényegesen – 500–800 Ft-tal – magasabb összeg. Kezdetben megpróbáltuk a szülőket értesíteni a következő havi utalások pontosításáról, azonban ez nem vezetett eredményre. A túlfizetések visszautalása az önkormányzat részéről nem gazdaságos, mivel a bankköltségek ilyen kis összegű tranzakciók esetén is jelentősek. Emellett a nagy létszámra tekintettel a nyilvántartás vezetése is számottevő többletterhet jelent. Jelenleg ezeket az eltéréseket – a kerekítési különbözetekhez hasonlóan – az „egyéb működési bevétel” és „egyéb működési kiadás” rovatokra könyveljük. Helyesen járunk el, ha a jövőben is ezen rovatokra könyveljük a befizetések és számlák közötti különbözeteket? Amennyiben nem ez a helyes eljárás, kérjük segítségüket a helyes gyakorlat ismertetésében.
4. cikk / 467 Külföldi kiküldetés vagy távmunkavégzés
Kérdés: A köztisztviselő magáncélú külföldi tartózkodása alatt vezetői engedéllyel távmunkában látja el munkaköri feladatait. A munkáltató másik külföldi országba küldi munkavégzés céljából, az indulási hely a köztisztviselő magáncélú külföldi tartózkodásának helye, és oda is fog visszaérkezni. Ez külföldi kiküldetésnek minősül-e, és hogyan alakul ebben az esetben a napidíj számítása, mi lesz a határátlépés időpontja?
5. cikk / 467 Önkormányzati ingatlanok bérbeadása III.
Kérdés: Önkormányzat tulajdonában van egy régi iskolai épület, melyben iskola már nem működik. Más településen lévő iskolák és alapítványok tábort szerveznének ebben az épületben, így azt bérbe vennék pár napra, legfeljebb egy hétre. Megítélésünk szerint ez szintén adómentes ingatlan-bérbeadás lenne. Helyes a következtetésünk? Ez esetben a tábor felnőtt kísérőinek meg kell fizetniük az idegenforgalmi adót?
6. cikk / 467 Szociális étkezés
Kérdés: Az önkormányzat rendeletben határozta meg sávosan a jövedelemhatárokat, hogy ki jogosult szociális étkezést igénybe venni, és a térítési díjból mekkora kedvezményre jogosult. A gyermekjóléti szolgálat vezetőjéhez érkeznek meg a kérelmek, többek között közfoglalkoztatottak részéről is. A korábbi vezető minden esetben megadta a jogosultságot, mert arra hivatkozott, hogy nekik a jövedelemnél a 22.800 forintot kell figyelembe venni, ami a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összege. Amennyiben a 6, illetve a 8 órára megállapított tényleges bért vesszük figyelembe, akkor nem jogosultak a szociális étkezést igénybe venni. Helyesen járt-e el az intézmény vezetője?
7. cikk / 467 Bölcsődei sószoba és játszóház igénybevétele
Kérdés: Bölcsődénk alapellátáson kívüli szolgáltatásként sószoba és játszóház igénybevételére is lehetőséget nyújt. A sószobát a bölcsődei ellátásban részt vevők ellátási időben vehetik igénybe. A játszóházat ellátási időn kívül biztosítja az intézmény azon gyerekeknek, akik még nem bölcsődések. A bölcsőde szervezeti és működési szabályzatában alapellátáson kívüli szolgáltatásként mind a két tevékenység rögzítésre került. Intézményünk áfaalany, a jogszabályok alapján nem egyértelmű, hogy a szolgáltatásokat tekinthetjük-e tárgyi adómentesnek, vagy 27%-os áfakulcsot kell alkalmazni. Melyik eljárás a helyes?
8. cikk / 467 Étkezőhelyi vendéglátás áfája
Kérdés: Egy önkormányzati tulajdonú cég több telephellyel rendelkezik. Az egyik telephely éttermi szolgáltatást nyújt, saját konyhája van. Egy másik telephelyen táboroztatás és szálláshely-szolgáltatás történik. Az ételt az első telephelyről átszállítják a táborba. Ez esetben is él-e a kedvezményes áfakulcs? Számlázhatok-e 5%-os áfakulccsal annak, aki az étkeztetést a táborhelyen veszi igénybe? Vagy ez már nem minősül helyben fogyasztásnak, és 27%-kal kell számláznom?
9. cikk / 467 Menekültek szállásának étkezési támogatása
Kérdés: Az önkormányzat a 104/2022. Korm. rendelet alapján támogatást igényel az ukrajnai menekültek ellátására. A támogatás terhére kell biztosítani a menekültek szállását és étkezését. Étkeztetés tekintetében az önkormányzat háromszori étkezést biztosít a jogosultak részére, ezt a támogatás terhére elszámolja. A szállás tekintetében együttműködési megállapodást kötött az önkormányzat a szállásadó magánszeméllyel, a szállásért a szállás-adó bérleti díjat nem kér. A közüzemi költségeket az ingatlanban lakó ukrajnai menekültek fizetik. A támogatás terhére az önkormányzat a menekültek részére lakhatási célú szociális támogatást biztosít havi 50.000 Ft összegben. A lakhatásra biztosított szociális támogatás elszámolható-e a támogatás terhére, és a fentiekben vázolt ellátási formában megfelelünk-e a támogatás felhasználására vonatkozó szabályoknak?
10. cikk / 467 Jegyző helyettesítése
Kérdés: Helyi önkormányzatunknál a jegyző gyermekvállalás miatt táppénzen van, a szülésig már nem dolgozik. A születendő gyermek 2 éves koráig tervezi a távollétet. A hivatalnál aljegyző van alkalmazásban. Ebben az esetben az aljegyző helyettesként a távollét teljes idejére helyettesíti a jegyzőt, vagy határozott időre pályázatot kell kiírni a jegyzői állás betöltésére? Hogyan helyettesítheti a teljes időtartam alatt az aljegyző a jegyzőt szabályosan?
