Munkáltatói járványügyi intézkedési lehetőségek

Kérdés: Milyen járványügyi intézkedéseket tehet egy munkáltató?
Részlet a válaszából: […] ...meg nem térülő kiesett munkajövedelmet az állam a fertőző beteg, illetve a kórokozó hordozó részére megtéríti.Mit is jelentenek ezek a fogalmak?Járványügyi elkülönítésnél fertőző betegről van szó. A fertőzőképesség tartamára a betegséget észlelő orvos a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 24.

Rendkívüli munkavégzés pótlékának bérszámfejtése közalkalmazottaknak

Kérdés: Intézményeink (szociális szféra, közalkalmazottak) változó tartamú munkaidőkeretet alkalmaznak (1-3 hónap), a munkavállalók folyamatos munkarendben, egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerint dolgoznak. A rendkívüli munkavégzés egyrészt munkaidőkereten felüli, másrészt 96 órán belüli, beosztástól eltérő munkavégzés formájában valósul meg. A rendkívüli munkavégzéseket a KIRA-rendszerben számfejtik, ennek kapcsán alakult ki ellentmondásos gyakorlat, az egyes jogcímkódok eltérő alkalmazása miatt. Van olyan intézmény, amely a rendkívüli munkavégzés számfejtését a "35128"-as jogcímkódon (megnevezése: "Rendkívüli munkaidőre járó bérpótlék és arányos munkabér") rögzíti, az intézmények többsége azonban a "35013"-as jogcímkódot (megnevezése: "Rendkívüli munkaidőre járó bérpótlék %-os") alkalmazza (egy adott rendkívüli munkavégzés ellenértéke a két jogcímkódnál jelentős eltérést mutathat, akár többszörösét is jelentheti a "35128"-as kóddal történő elszámolás).
A 35013-as jogcímkód a bérpótlékot és arányos bért is az alapilletmény alapján számolja (oly módon, hogy a "százalék" rovatban manuálisan 150% vagy 200% kerül bevitelre, ami az arányos munkabért is magában foglalja), a 35128-as jogcímkód a bérpótlékot és a munkabér arányos részét külön számolja oly módon, hogy a bérpótléknál számítási alapként csak az alapilletményt, a munkabér időarányos részének számításánál azonban a teljes - szociális ágazati pótlékot és munkahelyi pótlékot is magában foglaló - bért veszi figyelembe, valamint az osztószám is eltérő (bérpótléknál 174 óra, a munkabér időarányos részénél a beosztás szerinti óraszám). A szociális szférában a munkabér (amely magában foglalja az illetményt, illetménypótlékot, illetménykiegészítést, keresetkiegészítést és jutalmat) és az alapbér (alapilletmény) között összegét tekintve jelentős különbség mutatkozik. A fentiek alapján abban kérjük szíves segítségüket, hogy a rendkívüli munkavégzés KIRA-rendszerben történő számfejtése során álláspontjuk szerint melyik jogcímkód alkalmazása a helyes, illetve mely jogcímkód mely rendkívüli munkavégzés számfejtésére alkalmazható?
Részlet a válaszából: […] ...kereset-kiegészítést és jutalmat, az alapbéren illetményt kell érteni, a bérpótlékon pedig illetménypótlékot is.A fogalmak használata tekintetében ugyanakkor nem következetesek a jogszabályok, illetve a Kjt. 85/A. §-a megítélésünk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 28.

Munkavállalók képzésének adózása I.

Kérdés: Új pénzügyes kolléganőnknek előírtuk a középfokú pénzügyi-számviteli ügyintézői képesítés megszerzését, amely kell a munkakör betöltéséhez. Ez OKJ-s képzés, szerintünk iskolarendszeren kívüli képzés, mert nem áll a tanuló tanulói-hallgatói jogviszonyban az oktatást végző céggel. Ennek a képzési költségnek a biztosítása a munkavállaló részére (amelyet a hivatal fizet meg az oktatást végző cégnek a hivatal nevére kiállított számla alapján) az Szja-tv. 4. §-ának (2a) bekezdése alapján nem minősül bevételnek vagy jövedelemnek a munkavállaló részére? (2019-ről van szó.) Jól gondoljuk?
Részlet a válaszából: […] ...is. Ha a képzőintézmény hallgatója szerződést kötött a magánszeméllyel, akkor iskolarendszerűnek kell tekinteni a képzést.A fogalmakat az Szja-tv. 3. §-a határozza meg. E szerint iskolarendszerű az olyan képzés, amelynek résztvevői a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 5.

Besorolás egyetemi alapképzés alapján

Kérdés: Egyetemi oklevél címen kiadott diploma alapján, amely az egyetem egyik karának adott tagozatán, szakán történő egyetemi alapképzésről szól, besorolható-e a közalkalmazott a "H" fizetési osztályba?
Részlet a válaszából: […] ...végzettséget, illetve szakképesítést, szakképzettséget a köznevelési, a szakképzési és a felsőoktatási törvényekben használt fogalmakkal azonosan kell értelmezni. Az alapképzésben szerzett diploma a korábbi főiskolai oklevélnek felel meg, így az alapján csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 25.

Közalkalmazott besorolása - középiskola utolsó évfolyamának elvégzése érettségi nélkül

Kérdés: Intézményünk a Kjt. hatálya alá tartozik, dolgozói közalkalmazottak. Egy belső átszervezés során az alábbi kérdések merültek fel.
1. Melyik fizetési osztályba lehet besorolni azt a dolgozót, aki 1983-ban gimnáziumi végbizonyítványt szerzett, de nincs érettségi bizonyítványa?
2. A közalkalmazott rendelkezik egy 1983-as - az akkori Művelődési Minisztérium által kiállított - igazolással, amely az akkor hatályban volt 1965. évi 24. törvényerejű rendelet 13. §-ának (2) bekezdésére hivatkozással kimondja, hogy a gimnázium IV. évfolyamának sikeres elvégzéséről szóló bizonyítvány általános jellegű, középiskolai végzettséghez kötött munkakörök betöltésére jogosít. Érvényes-e még ez az igazolás?
3. A dolgozó jogosult-e jelenleg érettségihez kötött munkakör betöltésére?
4. A dolgozó jogosult-e arra, hogy a Kjt. 23. §-a szerinti vezetői megbízást kapjon (azaz középvezetői beosztást kaphat-e)?
5. Érettségivel egyenértékűnek minősül-e a dokumentum?
Részlet a válaszából: […] ...végzettséget, illetve szakképesítést, szakképzettséget a köznevelési, a szakképzési és a felsőoktatási törvényekben használt fogalmakkal azonosan kell értelmezni. Az érintett érettségivel nem rendelkezik, azonban az Nktv. 9. §-ának (6) bekezdése kimondja, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 16.

Külföldi tanulmányút elszámolása

Kérdés: Önkormányzatunk képviselő-testülete úgy határozott, hogy a község általános iskolájába járó gyermekek közül azokat, akik a megyei tanulmányi versenyeken jó helyezést értek el, és az őket felkészítő pedagógusokat többnapos külföldi tanulmányútban részesíti. Az önkormányzat nevére 9 db repülőjegy megnevezéssel szóló számlát küldött az utazási iroda. Kérdésem, hogy ezt milyen kiadásnemre kell elsődlegesen könyvelni az önkormányzatnál a tanulók, illetve a pedagógusok tekintetében, annak fényében, hogy az iskola fenntartását január 1-jétől a Klebelsberg Intézményfenntartó látja el? Továbbá kapcsolódik-e a kifizetéshez adó- és járulékfizetési kötelezettség az önkormányzat részéről?
Részlet a válaszából: […] ...kiküldetésről van szó. Külföldi kiküldetésre nem csak munkavállalókat lehet kiküldeni.A személyijövedelemadó-törvény a következő fogalmakat tartalmazza:"Hivatali üzleti utazás: a magánszemély jövedelmének megszerzése érdekében a kifizető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 17.

Pénzügyi-számviteli képesítés

Kérdés: Mi minősül pénzügyi-számviteli képesítésnek a kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésére feljogosított személy esetében?
Részlet a válaszából: […] ...az államháztartási és munkajogi jogszabályokban foglaltakat a köznevelési, a szakképzési és a felsőoktatási törvényekben használt fogalmakkal azonosan, azokkal összhangban kell értelmezni.Az, hogy egy adott szakképesítés pénzügyi-számviteli képesítésnek tekinthető-e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 30.

Ügyelet, készenlét, rendkívüli munkaidő

Kérdés: Költségvetési intézményünkben bevett gyakorlat szerint a túlórára 150% óradíj, a készenlétre 20% óradíj került kifizetésre. Az új Mt. a bérpótlékok mértékét 50, 40 és 20%-ban határozza meg. Kérdésem egyrészt a fogalmak értelmezése a nem pedagógus közalkalmazottakra vonatkozóan: túlóra, készenlét, ügyelet, illetve a helyettesítés - amit nem találok az új Mt.-ben -, valamint az ezért járó juttatások számfejtése a dolgozók részére. Konkrét eset: az intézményben szombaton rendezvény van, emiatt egy takarítónő ügyel 8-14 óráig, nyitja és zárja a rendezvényt, a munkarendje hétfőtől péntekig tart, bére havi fix 98 000 Ft.
Részlet a válaszából: […] Az ügyeletre és a készenlétre - közalkalmazottak vonatkozásában - az új Mt. 110-112. §-ai irányadók, míg a túlóráról, azaz a rendkívüli munkavégzésről az Mt. 107-109. §-ai rendelkeznek, e paragrafusok szabályozzák az ügyelettel, készenléttel, rendkívüli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 11.

Adómentes kulturális szolgáltatás

Kérdés: Úgy hallottuk, hogy a 2013. január 1-jétől évi 50 ezer forintig adómentesen adható kultúra­utalványt moziban nem lehet felhasználni, illetve ha az utalvány moziban is beváltható, akkor a juttatás nem lehet adómentes. Kérdésünk továbbá, hogy a kulturális szolgáltatások körébe konkrétan milyen intézmények szolgáltatásai tartoznak?
Részlet a válaszából: […] ...muzeális intézmény és művészeti létesítmény (kiállítóhely) kiállítása a szavak hétköznapi jelentése alapján értelmezhető fogalmak. Az állatkerti szolgáltatás - eltérő tevékenységi besorolása okán - nem tartozik ebbe a körbe.A színház-, tánc-, cirkusz-...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 30.

Nemzeti vagyon

Kérdés: Mik a nemzeti vagyonra vonatkozó főbb meghatározások, csoportosítások központi költségvetési szerv esetében?
Részlet a válaszából: […] ...nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény tartalmazza a nemzeti vagyonhoz kapcsolódó jogi szabályozást.A fontosabb fogalmak definíciói:Forgalomképtelen nemzeti vagyon az a nemzeti vagyon, amely nem idegeníthető el, vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló használati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 20.
1
2
3
5