Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

3 találat a megadott fogalmak tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Építési terület, beépítetlen ingatlan fogalma

Kérdés: Szeretnénk segítséget és útmutatást kapni arra vonatkozóan, hogy mi a különbség az Áfa-tv. 86. § (1) bekezdés k) pontjában írt "beépítetlen ingatlan" és "építési telek" között!
Részlet a válaszból: […]építési teleknek a beépítésre szánt területen fekvő, az építési szabályoknak megfelelően kialakított, és közúttól vagy önálló helyrajzi számon útként nyilvántartott magánútról gépjárművel közvetlenül megközelíthető telek minősül. Az Étv. 2. §-ának 3. pontja értelmében a beépítésre szánt terület a település közigazgatási területének a beépített, illetve további beépítés céljára szolgáló területrésze. Az építési telek a beépítésre szánt területek közül az Áfa-tv. fogalommeghatározásából adódóan a további[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. május 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2044
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

2. találat: A követelések forrása

Kérdés: Az államháztartási szervezetek könyvvezetéséről szóló Szt-vhr. 22. § 1/b. alpontja szerint a követelések között kell kimutatni többek között az adósokkal szembeni követeléseket, amelyek tulajdonképpen az államháztartás szervezetei által előírt, de még be nem folyt összegeket (ideértve az illetékek meg nem fizetéséből származó hátralékot is) jelentik. Az illetékekkel kapcsolatos 32/1999. PM rendelet 3. §-a a követelés fogalma alatt két kifejezést is megemlít: - Kintlévőség (követelés): előírt és nem teljesített fizetési kötelezettség fizetési határidőre való tekintet nélkül. - Hátralék (illetéktartozás): a kintlévőségből a végrehajtás alá vont vagy vonható fizetési kötelezettség. Első kérdésünk arra vonatkozik, hogy a fenti két fogalom között nincs-e ellentmondás, illetve melyik az, amelyik kimeríti a könyvvezetésről szóló rendeletben megfogalmazott követelményeket? Az általános szabályok szerint a követelések állományának változását a 2812. "Tárgyévi adósokkal szembeni követelések", számlán kell könyvelni a 412. Tőkeváltozásokkal szemben. A második kérdésünk arra vonatkozik: előfordulhat-e, hogy az illetékhivatal által nyilvántartott adósállomány - mint idegen követelés - nem minősül tartós forrásnak, tehát a változása sem érinti a saját tőkét. Következésképpen lehetséges-e, hogy az adósokkal - mint forgóeszközökkel - szemben a mérleg forrásoldalán a passzív pénzügyi elszámolások állnak?
Részlet a válaszból: […]nem ellentmondásos. Az ellentmondást a meghatározás azzal oldja fel, hogy a fizetési kötelezettséget fizetési határidőtől függetlenül állapítja meg. Hátralékként ugyanis végrehajtásra csak olyan fizetési kötelezettséget lehet átadni, amelyet határidőre nem teljesítettek. Hátralék akkor keletkezik, amikor a fizetési határidőt nem teljesítik, a megállapított határidőig nem fizetnek. Például a követelés megfizetésére részletfizetést engedélyeznek. A követelés a jogerős határozat napjával keletkezik, és ameddig ki nem egyenlítik - a teljesített fizetésekkel csökkentett összegben - a követelés fennáll. A követelést 5 egyenlő részletben kell megfizetni minden hónap 10. napjáig. Az első két hónapban teljesítik a fizetési kötelezettséget, ezért ebben a két hónapban hátralék nincsen. A harmadik hónaptól nem teljesítik a fizetési kötelezettséget, hátralék keletkezik a harmadik hónap 11 napjától kezdődően. A második kérdés[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. november 22.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 1227
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

3. találat: Munkaerő költségelemei

Kérdés: Mit takarnak az alábbi fogalmak: bér, jövedelem, kereset, átlagbér, tartós bér, illetmény, állásbér a számviteli, költségvetési, adózási törvényben, illetve hol fordulnak elő még ezek a fogalmak?
Részlet a válaszból: […]egyes törvények általában rögzítik, hogy alkalmazásuk során a fogalmakat milyen tartalommal kell alkalmazni. Például az Szt. 79. §-a rendelkezik arról, hogy mely költségeket kell bérköltségnek minősíteni a számviteli elszámolásokban, illetve az eredménykimutatásban; az Szja-tv. a bér fogalmát a törvény alkalmazásához a 3. § 21. pontjában határozza meg. Az államháztartás szervezetei a költségvetés, illetve a költségvetési beszámoló összeállításánál, továbbá a könyvviteli elszámolásoknál a bér fogalom helyett a személyi juttatások fogalmát alkalmazzák a vonatkozó jogszabályok előírásai szerint. A személyi juttatások fogalom tartalmát,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2004. március 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 639
Kapcsolódó tárgyszavak:
Kapcsolódó összes tárgyszó: , ,