47 talált állásfoglalás a fogalmak kifejezésre

Kérdés: A reprezentációs jellegű kifizetések, elsősorban élelmiszer-beszerzések esetében szükséges-e, s ha igen, milyen dokumentumokkal (pl. jelenléti ív, fénykép, meghívó) alátámasztani a hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti rendezvény, esemény, továbbá állami, egyházi ünnepek alkalmával nyújtott vendéglátás megvalósulását, illetve a résztvevők létszámát? Amennyiben nem állnak rendelkezésre megfelelő dokumentumok, vagy a létszám nem volt meghatározható, s így az arányos költségelszámolás nem bizonyítható, a természetbeni juttatásként történő adóztatás (szja, tb-járulék) megfelelő eljárás-e, vagy ez esetben a költségek elszámolására nincs lehetőség?

Kérdés: Költségvetési intézmény vagyunk. Kérdésünk az alábbi: Számla javítása milyen módon történhet, ha olyan adatokról van szó, amelyek nem módosítják a számla végösszegét és adótartalmát (pl.: vevő adatai, teljesítés időpontja, fizetési határidő dátuma, megnevezés) kézzel kiállított és gépi számla esetében?

Kérdés: Szervezetünk Közösségen belüli beszerzés formájában szerzett be terméket egy olyan közösségi adóalanytól, akinek nincsen közösségi adószáma, és állítása szerint a rá vonatkozó szabályok szerint lemondhattak az adófizetésről, és ezért nem szerepelnek az uniós adózási cégek listáján. Milyen kötelezettségeink merülnek fel ezzel a beszerzéssel kapcsolatosan?

Kérdés: Az előző tanévben a közalkalmazott teljes állásban volt egy kulturális intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban. 2009. szeptember 1-jétől három zeneiskolában tanít. A tanároknak heti 22 óra megtartása jelenti a 40 órás munkahetet. Az egyik iskolában félállásban, heti 11 órára alkalmazzák, egy másikban heti 8, a harmadikban hetente 5 órát tart. Ez összesen heti 24 óra. Minden intézmény megfizeti a jogszabály szerinti járulékot, a béréből is levonásra kerülnek előírás szerint. Művésztanár lévén több együttesben is fellép, egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik. Amikor egy munkahelyen volt 36 órában közalkalmazotti jogviszonya, akkor ilyen időtartamú foglalkoztatás után adófizetési kötelezettsége kisebb volt, mert "másodállásban" végezte vállalkozását. Kérdések: 1. Ha több részmunkaidős foglalkoztatásból "áll össze" egy teljes közalkalmazotti státusznyi foglalkoztatás, akkor a magánvállalkozást adózás szempontjából ez hogyan érinti? Ugyanolyan járulékfizetési kötelezettség illeti-e a vállalkozót, ha egy főállású helyen van legalább 36 órában foglalkoztatva, mint ha több helyen összesen legalább 36 órában történik a foglalkoztatása? 2. Maradhat-e ezek után is "másodállásban" a vállalkozó, vagy főállású vállalkozóvá kell válnia? 3. Összeszámíthatók-e a három helyről a jogviszonyai? Pl.: Betegség esetén arányosan mindhárom helyről számíthat táppénzre? 4. A félállású – őt legnagyobb óraszámban alkalmazó – munkahelyről kaphat csak béren felüli juttatásokat (étkezési utalvány, utazási kedvezmény, szakirodalom-vásárlási hozzájárulás), vagy a többi intézményben is? 5. Amiatt, hogy különböző helyeken dolgozik részmunkaidőben, éri-e hátrány a nyugdíj megállapításkor? Valamennyi jogviszony beszámít a – jelenleg érvényes – nyugdíjszámítási alapjába?

Kérdés: A 2008. évi CV. tv. 8. § (2) bekezdés c) pontja többek között az irányító szerv hatáskörébe utalta a gazdasági vezetők díjazásának megállapítását. Tekintettel arra, hogy a "díjazás" fogalma eddig nem volt használatos, kérnénk ennek pontos értelmezését, hol van ez meghatározva? Tartalmazza-e pl. az utazási vagy egyéb költségtérítést, meleg étkezés igénybevételét, cafeteriajuttatást, keresetkiegészítést, vagy csak az illetmény, pótlékok, jutalom, prémium megállapítása értendő alatta?

Kérdés: A 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 51. § (1) bekezdésének a) pontjában foglaltak szerint a pénzforgalmat érintő gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait késedelem nélkül, készpénzforgalom esetén a pénzmozgással egyidejűleg a könyvekben rögzíteni kell. A könyvekben történő rögzítés alatt a kiadási, bevételi pénztárbizonylatokat, pénztárjelentést kell-e érteni, vagy a főkönyvi könyvelést?

Kérdés: A költségvetési szerveknek milyen kiadásként kell elszámolniuk a közterületre ültetett fák és díszcserjék telepítésével, illetve parkosítással kapcsolatos kiadásaikat?

Kérdés: Szeretnénk segítséget és útmutatást kapni arra vonatkozóan, hogy mi a különbség az Áfa-tv. 86. § (1) bekezdés k) pontjában írt "beépítetlen ingatlan" és "építési telek" között!

Kérdés: Kifizethető-e a nyugdíjba vonuló dolgozónak a pénztárból a jubileumi jutalom, vagy csak folyószámlára utalható? Mivel ő később már nem lesz dolgozónk, a felvétel költségét sem tudjuk neki később megtéríteni. Megteheti-e a dolgozó, hogy ragaszkodik a készpénzben történő kifizetéshez?

Kérdés: Egy községi önkormányzatnál 3 "intézmény" működik: gondozási központ, községi könyvtár, általános iskola és napközi otthonos óvoda. Mindegyik intézménynek külön alapító okirata van, melyek szerint: – alapítójuk a községi önkormányzat, – fenntartójuk a községi önkormányzat, – jogállásukat tekintve 2 intézmény önálló jogi személy, míg egy szakmailag önálló jogi személy, mely részben önálló gazdálkodást folytat, – az egyik intézmény gazdálkodási formája részben önálló, bérgazdálkodási jogkörrel rendelkezik, – az intézmények vezetőit a képviselő-testület bízza meg, – az alapellátásukkal kapcsolatos kiadásaikat az önkormányzat finanszírozza, – alapításkor feladatuk ellátását szolgáló ingatlan és ingó vagyon az alapító tulajdona stb. Ezen intézmények bevételeit, kiadásait az önkormányzat a polgármesteri hivatalon belül az adott szakfeladatokon könyveli. Az önkormányzat helyesen járt-e el, amikor nem önálló, illetve részben önálló intézményként, hanem szakfeladatokon tartja nyilván ezen "intézmények" bevételeit és kiadásait? Véleményük szerint mi a helyes megoldás?