47 talált állásfoglalás a fogalmak kifejezésre

Kérdés: Tárgyévet megelőző évben elszámolt kiadások módosításának számviteli rendezésével kapcsolatban felmerült kérdések két esetre vonatkozóan: 1. Költségvetési szervünknek egy közüzemi szolgáltató 2005-ben visszautalt intézményünk bankszámlájára egy összeget, mérőműszer meghibásodása miatt tévesen számlázott jogcímen. Ezen összeg 2 db "tartozik jellegű" számla és 4 db "követel jellegű" számla egyenlegéből adódott. A "követel jellegű" számlák a 2004. évi számlák sztornírozott tételei. A "tartozik jellegű" számlák a 2004. évi tényleges fogyasztás alapján kimutatott összegek. Kérdésünk, hogy számvitelileg 2005. évben helyesen jártunk-e el, ha a visszaérkezett összeget egyéb bevételként számoltuk el (T 341 – K 9 "követel jellegű" számlák összegei; T 9 – K 341 "tartozik jellegű" számlák összegei)? Melyik jogszabályban található az előző évi "térítményezéssel" kapcsolatos eljárás? 2. Költségvetési szervünknek egy közüzemi szolgáltató 2006-ban küldött 3 db 2005. évi "követel jellegű" helyesbítő számlát, valamint 1 db 2006. évi "tartozik jellegű" (szerződés szerinti) március havi számlát. A szolgáltató nem utalta vissza a helyesbített számlák összegeit bankszámlánkra, hanem a 2006. 03. havi fizetendő számla egyenlegét csökkentette ezekkel az összegekkel. Kérdésünk, hogy számvitelileg helyesen járunk-e el, ha bankhelyesbítő napló alkalmazásával a 2005. évi helyesbítő számlák végösszegét átvezetjük az egyéb bevételek közé? (T 5 – K 341: 2006. 03. havi, szerződés szerinti összeg; T 341 – K 5 2005. évi helyesbítő számlák összegei; T 5 – K 9: 2005. évi helyesbítő számlák összegei.)

Kérdés: Az önkormányzati vagyongazdálkodás szempontjait figyelembe véve, és a számviteli törvény 23. § (2) bekezdésére tekintettel, kérem, definiálják a következő fogalmakat: kezelésbe vett, használatba vett, üzemeltetésre átadott vagyontárgyak.

Kérdés: Az önkormányzat a "Gázszolgáltató Rt." tulajdonában levő gázhálózatra vonatkozóan egyedi beruházási hozzájárulást fizetett. Aktiválni kell az összeget, vagy pedig pénzeszköz-átadásként könyvelni?

Kérdés: Az Áht-vhr. 66. § (6) bekezdésének h) pontja rendelkezik arról, hogy a központi költségvetési szervet nem illeti meg az alaptevékenység bevételei eredeti előirányzatát meghaladó többletbevétel 50 százaléka. – Az Szt-vhr. 9. számú melléklete szerint a 911. számla az Alaptevékenység bevételei, a 912. számla az Alaptevékenységgel összefüggő egyéb bevételek. – 2005-től szerkezetileg megváltozott a "Működési bevételek előirányzata és teljesítése" 07. számú űrlap, mely a korábbi űrlap sorainak bontásától, illetve összesítő soraitól eltérően az 1-11. sort az Alaptevékenységgel összefüggő egyéb bevételek megnevezéssel összesíti. – A 2005. évi költségvetési előirányzatok összeállításához a Pénzügyminisztérium által kiadott Tájékoztató 60. oldalán az Alaptevékenység bevételeinek minősíti a 07. űrlap 1-12. sorát. – A "Bevételek tevékenységenként" megnevezésű 22. számú űrlap megbontja az intézményi bevételeket a 911., illetve a 912. főkönyvi számlák szerint. Tételesen mely bevételekre vonatkozik az eredeti előirányzatot meghaladó többletbevétel utáni 50 százalékos mértékű – maradványelszámolás keretében történő – befizetési kötelezettség?

Kérdés: Az államháztartási szervezetek könyvvezetéséről szóló Szt-vhr. 22. § 1/b. alpontja szerint a követelések között kell kimutatni többek között az adósokkal szembeni követeléseket, amelyek tulajdonképpen az államháztartás szervezetei által előírt, de még be nem folyt összegeket (ideértve az illetékek meg nem fizetéséből származó hátralékot is) jelentik. Az illetékekkel kapcsolatos 32/1999. PM rendelet 3. §-a a követelés fogalma alatt két kifejezést is megemlít: – Kintlévőség (követelés): előírt és nem teljesített fizetési kötelezettség fizetési határidőre való tekintet nélkül. – Hátralék (illetéktartozás): a kintlévőségből a végrehajtás alá vont vagy vonható fizetési kötelezettség. Első kérdésünk arra vonatkozik, hogy a fenti két fogalom között nincs-e ellentmondás, illetve melyik az, amelyik kimeríti a könyvvezetésről szóló rendeletben megfogalmazott követelményeket? Az általános szabályok szerint a követelések állományának változását a 2812. "Tárgyévi adósokkal szembeni követelések", számlán kell könyvelni a 412. Tőkeváltozásokkal szemben. A második kérdésünk arra vonatkozik: előfordulhat-e, hogy az illetékhivatal által nyilvántartott adósállomány – mint idegen követelés – nem minősül tartós forrásnak, tehát a változása sem érinti a saját tőkét. Következésképpen lehetséges-e, hogy az adósokkal – mint forgóeszközökkel – szemben a mérleg forrásoldalán a passzív pénzügyi elszámolások állnak?

Kérdés: Az Szt-vhr. 22. § (1) bek. b) pontja szerint a követelések között kell kimutatni többek között az adósokkal szembeni követeléseket, amelyek tulajdonképpen az államháztartás szervezetei által előírt, de még be nem folyt összegeket (ideértve az illetékek meg nem fizetéséből származó hátralékot is) jelentik. A 32/1999. PM rendelet 3. §-a a követelés fogalma alatt két kifejezést is megemlít: – Kintlevőség (követelés): előírt és nem teljesített fizetési kötelezettség fizetési határidőre való tekintet nélkül. – Hátralék (illetéktartozás): a kintlevőségből a végrehajtás alá vont vagy vonható fizetési kötelezettség. Első kérdésünk arra vonatkozik, hogy a fenti két fogalom között nincs-e ellentmondás, illetve melyik az, amelyik kimeríti a könyvvezetésről szóló rendeletben megfogalmazott követelményeket? Az általános szabályok szerint a követelések állományának változását a 2812 "Tárgyévi adósokkal szembeni követelések" számlán kell könyvelni a 412 "Tőkeváltozásokkal" szemben. A második kérdésünk arra vonatkozik: előfordulhat-e, hogy az illetékhivatal által nyilvántartott adósállomány – mint "idegen követelés" – nem minősül tartós forrásnak, tehát a változása sem érinti a saját tőkét? Következésképpen lehetséges-e, hogy az adósokkal – mint forgóeszközökkel – szemben a mérleg forrás oldalán a passzív pénzügyi elszámolások állnak?

Kérdés: A közalkalmazott munkaköri feladata: a pedagógus munkáját segítő gyermekfelügyelő munkaideje állandóan este 10-től reggel 6-ig tart, iskolai végzettsége gimnáziumi érettségi. Jár-e neki éjszakai pótlék a besorolási bérén felül? A téli, tavaszi, nyári szünetekben ő hogyan dolgozik, hogyan jár részére a szabadság (mint a pedagógusnak, vagy mint egyéb, nem pedagógus munkakörbe besorolt technikai közalkalmazottnak)?

Kérdés: Intézetünk arra az elhatározásra jutott, hogy vásárol egy olyan ingatlant, amelyben szerény körülmények között ugyan, de családias jellegű üdülést tud biztosítani a dolgozói részére. Adódott is egy kedvező lehetőség, mivel az egyik munkatársunk örökölt egy horgásztóhoz közeli nyaralót, amelyet eladna. A gondot csak az okozza, hogy ebben az évben már lebonyolított – családi okok miatt – egy lakáscserét, és tart attól, hogy ha az üdülőt is ebben az évben adja el, akkor az új szabályok szerint ez a második ingatlaneladása már üzletszerű tevékenységnek minősül.

Kérdés: Hogyan szerepelnek a tőkeváltozások a mérlegben?

Kérdés: Cigány kisebbségi önkormányzat pénzforgalmi könyveléséhez szeretnénk segítséget kérni. A polgármesteri hivatal költségvetési számláján egy alszámla van nyitva a kisebbségi önkormányzatnak, mely felett rendelkeznek. Hogyan könyveljük a bevételeiket/kiadásaikat? Korábban csak pénztáron keresztül vettek fel pénzt, ezért okoz gondot a könyvelésük.