217 cikk rendezése:
141. cikk / 217 Közművelődési feladatot ellátátó vállalkozás
Kérdés: Az önkormányzat egy magánszemély vállalkozóval megállapodást kötött a közművelődési feladatok ellátására 2007-ben, amelyhez minden évben költségvetéséből támogatást nyújtott, amivel a vállalkozónak el kellett számolni. 2011. január 1-jétől a magánszemély vállalkozó kft.-t alapított. A 2011. évi támogatásról úgy számolt el, hogy eredményt, nyereséget mutatott ki. Egyéni vállalkozóként és gazdasági társaságként is a közművelődésifeladat-ellátás mellett más tevékenységből is volt bevétele. Az önkormányzatnak csak az önkormányzattól kapott összeggel kell elszámolnia. A költségvetésből kapott támogatás után kimutathat nyereséget?
142. cikk / 217 Vezető köztisztviselő összeférhetetlenségére vonatkozó szabályok – betéti társaság kültagja
Kérdés: Vezető beosztású köztisztviselő lehet-e betéti társaság személyesen közreműködő kültagja úgy, hogy azért díjazásban nem részesül? A személyes közreműködés a cég eredményessége érdekében történik, tehát az elért eredmény teljes egészében az eredménytartalékba kerül, jövőbeni fejlesztések érdekében. A betéti társaság társasági szerződése a kültag vonatkozásában úgy rendelkezik, hogy a kültag személyes közreműködésre nem köteles, de a lehetőség adott.
143. cikk / 217 Önkormányzati tulajdonú kft. jegyzett tőkéjének leszállítása
Kérdés: Egy kft. önkormányzati tulajdonosa megvásárolta a nem önkormányzati tulajdonos társától annak tulajdonrészét, amely gazdasági eseménnyel a kft. 100%-os önkormányzati tulajdonú kft. lett. A vásárolt tulajdonrész nyilvántartási értéke 160 millió Ft, a jegyzett tőke 100 millió Ft volt, amely tovább növelte a kft. kimutatott veszteségének összegét. Az önkormányzat mint tulajdonos a kft. alaptőkéjét leszállította, amelynek okaként a "veszteségrendezés" jogcímet jelölte meg. A jegyzett tőke csökkentésének 90 millió Ft-os összegét a kft. tagi kölcsönnek minősítette. Mekkora lesz a nyilvántartási érték, illetve arányosan kell-e csökkenteni a jegyzett tőke és a nyilvántartási érték összegét? Hogyan kell könyvelni a fentebb leírt gazdasági eseményekből az önkormányzatot érintő, illetve a kft.-re vonatkozókat tételeket?
144. cikk / 217 Helyi televíziós műsorszolgáltatás és lapkiadás
Kérdés: Önkormányzat 100%-os tulajdonában lévő nonprofit gazdasági társaság feladata többek között a helyi lap szerkesztése és kiadása, a helyi televízió működtetése. A helyi lapot a társaság kéthetente jelenteti meg, és juttatja el ingyenesen szinte a város minden háztartásába. A háztartásokban a helyi televízió adásának sugárzása szintén ingyenesen történik (a lakosság nem fizet érte semmit). Az Áfa-tv. 14. §-a szerint szolgáltatásnyújtásnak minősülnek-e a fenti szolgáltatások? (Vagyis ingyenesen nyújtott szolgáltatás, amely után adófizetési kötelezettség keletkezik, ha előzetesen levonható volt a szolgáltatással kapcsolatosan a nyújtóra terhelt adó.) Az önkormányzat az előző pontban említett nonprofit gazdasági társasága részére működésének finanszírozására támogatási szerződés keretében vissza nem térítendő támogatást nyújt az önkormányzat és a gazdasági társaság között létrejött szerződés 1. számú pontjának szövegezése szerint "lapszerkesztés és lapkiadás, valamint közszolgálati műsor készítése céljából". A szerződés további szövegezése szerint "a támogatott a támogatás összegét kizárólag a szerződés 1. pontjában meghatározott célra használhatja fel". A fent hivatkozott támogatás az Áfa-tv. 65. §-a szerinti adóalapnak minősül-e?
145. cikk / 217 Nők kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetősége
Kérdés: Intézetünk kormánytisztviselőket foglalkoztat. A kormánytisztviselők illetményére, illetve besorolására a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) vonatkozó részeit kell alkalmaznunk. Egyik kormánytisztviselőnk egy négygyermekes édesanya. Harmadik gyermekével GYES-en volt, mikor munkahelye megszűnt (1992-ben). Munkanélküli-ellátást igényelt, mivel nemsokára megszületett negyedik gyermeke, akire tekintettel GYÁS-t, GYED-et, GYES-t, majd pedig a gyermek nyolcéves koráig anyasági támogatást (járulékköteles volt) vett igénybe. Mivel a negyedik gyermek születésekor az édesanya nem rendelkezett foglalkoztatási jogviszonnyal, emiatt nyolc évet elveszít, amit ugyanúgy gyermekei nevelésével töltött el, mint más édesanyák, akiknek nem szűnt meg a munkahelyük. Jogosnak érezzük az édesanya felháborodását: az ő gyermekeibe fektetett munkája, energiája kevesebbet ér? Ráadásul ha ez annak idején tudható lett volna, a munkanélküli-ellátás helyett elvállalhatott volna egy képzettségének nem megfelelő munkát, ahonnan folytathatta volna a gyermeknevelési ellátások igénybevételét. Milyen jogorvoslati lehetőségei vannak az édesanyának, ha úgy érzi, hogy őt méltánytalanság érte? A munkáltatói jogkört intézetünkben a főigazgató gyakorolja. Van-e joga a főigazgatónak méltányosságból elfogadni a gyermekneveléssel eltöltött éveket?
146. cikk / 217 Korábbi állami vállalatnál eltöltött idő elbírálása a jubileumi jutalom szempontjából
Kérdés: A munkavállaló 1971-1982 között állami építőipari cégnél dolgozott, ahonnan áthelyezéssel került ipari szakmunkásképző intézetbe oktatónak. A szakmunkásképzőből történt távozás után – megszakításokkal – magáncégeknél dolgozott, majd 2001 májusától költségvetési szervnél lett újra közalkalmazott. Az 1971-től 2001-ig terjedő teljes időszak közalkalmazotti jogviszonynak számít-e a jubileumi jutalom kiszámításakor?
147. cikk / 217 Önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaság részére adott pénzbeli juttatás elszámolása
Kérdés: Az önkormányzat 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társasága részére 10 millió forint pénzbeli juttatást ad, melyből 3 millió forintot jegyzett tőke emelésére kell fordítani. A 7 millió forint a gazdasági társaság tőketartalékába kerül. Az önkormányzatnál a pénzmozgást és állományváltozást melyik főkönyvi számlákon kell könyvelni és milyen összegben?
148. cikk / 217 Költségvetési szervet megillető osztalékbevétel szakfeladaton történő elszámolása
Kérdés: Önkormányzatunk melyik szakfeladaton kezeli helyesen a 933212. Nem önkormányzati többségi tulajdonú vállalkozástól kapott osztalékok és hozamok bevételét (áramszolgáltató nyrt. részvényeink után, osztalék jogcímén kapott bevétel)?
149. cikk / 217 Óraadó tanár foglalkoztatási formái
Kérdés: Szakközépiskolában, illetve szakiskolában óraadói vállalkozási szerződés köthető-e oktatási tevékenységet végző bt.-vel, kft.-vel abból a célból, hogy a bt. vagy kft. tagja, alkalmazottja végezze el az iskolában az óraadói tevékenységet, vagy csak a magánszeméllyel köthető ilyen szerződés? Ha csak magánszeméllyel, akkor egyéni vállalkozóként is lehet, vagy csak adószámos magánszemélyként?
150. cikk / 217 Jubileumi jutalomra jogosító idők – büntetés-végrehajtási cégnél eltöltött idő figyelembevehetőségének elbírálása
Kérdés: Iskolánk dolgozója 1983-tól 1993-ig az IM Büntetésvégrehajtás Országos Parancsnoksága felügyelete alá tartozó cipőgyárban dolgozott, a Mt. hatálya alatt munkaviszonyban. A jogviszony-igazoláson munkáltatóként a cipőgyár szerepel. Jogviszonya közös megegyezéssel szűnt meg, ezután egy kórházban dolgozott közalkalmazottként, majd egy bt.-nél munkaviszonyban, onnan közös megegyezéssel távozott, és jött iskolánkba. Elismerhető-e a börtönbeli cipőgyárban eltöltött idő a jubileumi jutalomhoz?
