Főállású polgármesteri jogviszony betöltése

Kérdés: Polgármesterünk a tisztségét önkormányzatunknál társadalmi megbízatásban látja el. Főállású jogviszonyában – vállalkozási szférában – 2025 augusztusától felmentési idejét tölti, a munkavégzés alól teljes egészében mentesítették. A felmentési idejének lejárta – egyben a főállású munkaviszonyának a vége – 2026. április 15. Polgármester úr 2026. január 1-jétől – természetesen a képviselő-testület döntése alapján – főállású polgármesterként kívánja betölteni ezt a tisztséget. A főállású polgármesteri jogviszony betöltésének van-e valamiféle munkajogi akadálya, vagyis a két jogviszony párhuzamosan fenntartható-e (2026. január 1-jétől 2026. április 15-ig)? Tudomásunk van egy Pécsi Törvényszék által kiadott döntésről, 102.K.700.577/2023/16/I számon. Ezt a törvényszéki döntést figyelembe kell-e vennünk a mi esetünkben? Településünk 3000 főnél kisebb lakosságszámú település.
Részlet a válaszából: […] A Mötv. 64. §-ának (1) bekezdése alapján van arra lehetőség, hogy a társadalmi megbízatásúként megválasztott polgármester e tisztségének betöltésének módját a képviselő-testület a megbízatás időtartamán belül egy esetben a polgármester egyetértésével, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 16.

Felújítási munkálatok számlázása

Kérdés:

Önkormányzatunk a kerületi utak beruházásait, felújításait idegen vállalkozóval kötött szerződések keretében végezteti az önkormányzat képviseletében eljáró gazdasági társaság közreműködésével. A pénzügy részéről felmerült probléma azzal kapcsolatban, hogy a számlán a vállalkozónak milyen részletezettséggel kell feltüntetni az elvégzett munkát. A szerződésekben általában útfelújítás, útépítés szerepel, azonban legtöbbször pl. járda építése, felújítása, csapadékvíz-elvezetés építése, közvilágítás építése, tűzcsapok létesítése is kapcsolódik a munkákhoz. A könyvelés szempontjából különböző típusú építményekről van szó, többek között olyanokról is, melyeket a későbbiekben a fővárosi önkormányzat részére át kell adni. A pénzügy kérése az lett volna, hogy a vállalkozó az adott rész(vég)számlában külön-külön sorban szerepeltesse az út, a járda, a csapadékvíz, a közvilágítás stb. összegét, azonban az önkormányzat által megbízott gazdasági társaság képviselői ezt nem kérik a vállalkozótól. Helyes-e, hogy a számlá(ko)n csak egy sorban útépítés, útfelújítás szerepel, és a számla mellé kapunk egy Excel-táblázatot, melyben szerepel a többi vagyonelem helyrajzi számonkénti bontásban?

Részlet a válaszából: […] A számla kötelező tartalmi elemeit az Áfa-tv. 169. §-a határozza meg. A számviteli bizonylat kötelező tartalmi elemeit pedig az Szt. 166. §-ának (1) bekezdése határozza meg. E szerint számviteli bizonylat minden olyan, a gazdálkodó által kiállított, készített, illetve a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.

A helyi és szavazatszámláló bizottság tagjainak tiszteletdíja

Kérdés: A helyi választási bizottság és szavazatszámláló bizottság egyik tagja nyugdíj előtti álláskeresési segélyt vesz igénybe (NYES). A jogszabály szerint nem végezhet jövedelemszerző tevékenységet NYES mellett. A helyi és szavazatszámláló bizottság tagjainak tiszteletdíja jövedelemnek számít, vagy sem?
Részlet a válaszából: […] Az 1991. évi IV. törvény 58. §-a (5) bekezdésének e) pontja szerint keresőtevékenység – az 1–6. pontban foglaltak figyelembevételével – minden olyan munkavégzés, amelyért díjazás jár, továbbá keresőtevékenységet folytatónak kell tekinteni azt a személyt is, aki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.

Beruházás áfájának elszámolása

Kérdés: Önkormányzati területen gazdasági társaság épít utat, járdát, gyalogátkelőt, ami a gazdasági társaság érdekeit szolgálja, és az érdekein nem terjeszkedik túl. Levonásba helyezhető-e az áfa a beruházás során, majd későbbi átadásakor áfaköteles ügyletnek minősül-e? Mi alapján lehet eldönteni, hogy a társaság érdekein nem terjeszkedik túl a beruházás? Ezzel kapcsolatban kell-e nyilatkozni a társaságnak? A fenti ügyletek kapcsán figyelembe vehető-e az Európai Bíróság C-528/19. ügyben hozott határozata?
Részlet a válaszából: […] Az Európai Bíróság – Ön által is hivatkozott – C-528/19. sz. ügyben hozott ítéletében kimondta, hogy amennyiben a beruházásra (pl. út, járda, gyalogátkelő) a beruházó gazdasági tevékenysége keretében került sor, akkor az önkormányzat vagy állam részére történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.

Cégszerű aláírás – bélyegző használata

Kérdés: Önkormányzatunk a feladatellátása során nagyon sok gazdasági társasággal, civil szervezettel, egyházzal, egyéni vállalkozóval stb. van szerződéses kapcsolatban. A szerződések aláírásakor többször merült fel problémaként, hogy a szerződéses kapcsolatban lévőknek aláíráskor mikor kötelező a bélyegző használata. Melyik jogszabály az, ami rendelkezik a gazdasági társaságok, civil szervezetek, egyéni vállalkozók stb. kötelező bélyegzőhasználatáról?
Részlet a válaszából: […] A cégszerű aláírás egy olyan írásbeli jognyilatkozat, amelyet egy cég nevében a képviseletre jogosult személy tesz, és amelynek meg kell felelnie az aláírásmintában rögzítettnek. Ez biztosítja, hogy az aláírás valódi és a cég nevében jogosult személy írta alá, a cég...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.

Közterület reklámcélú hasznosítása koncessziós szerződés alapján

Kérdés: Egy gazdasági társaság koncessziós szerződést kötött egy helyi önkormányzattal, mely alapján a közterületek reklámcélú hasznosítását a saját nevében végzi, a reklámot közterületre kihelyezni szándékozó személyekkel saját nevében köt szerződést, a helyi önkormányzati rendeletben rögzített reklámcélú közterület-használati díjakat alkalmazva. A 2020/12. Adózási kérdésben foglaltak – nevezetesen, hogy a helyi önkormányzat közhatalmi tevékenységet folytat akkor, amikor a tulajdonában álló közterület egy meghatározott részének vonatkozásában, hatósági eljárásban, kérelemre, ideiglenes jelleggel, határozott időtartamra, meghatározott használó részére, díj ellenében biztosít kizárólagos használatot – a társaság által a fentiek szerint végzett tevékenységre is érvényesek-e, azaz a társaság is közhatalmi tevékenységet folytat-e?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 7. §-ának (1) bekezdése szerint kizárólag a Magyarország Alaptörvénye által, illetőleg az annak felhatalmazása alapján megalkotott jogszabály alapján közhatalom gyakorlására feljogosított szerv, szervezet által végzett bizonyos tevékenységek minősülnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.

Önkormányzati alkalmazásban álló munkavállaló foglalkoztatása

Kérdés:

100% önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaság – turisztikai vállalkozói tevékenységéhez (strandüzemeltetés) kapcsolódóan – igénybe vehet-e önkormányzati alkalmazásban álló munkavállaló karbantartót és takarítót (ugyanabban a munkakörben)? Mik ennek szabályai? A gazdasági társaság vállalkozói tevékenysége mellett végez önkormányzattól átvett településüzemeltetési feladatokat, így bevételének jelentős részét önkormányzati működési támogatás teszi ki. Ennek megfelelően a dolgozó bére közvetlenül vagy közvetetten mindenképpen az önkormányzatot terhelné, ez alapján a gazdasági társaság és az önkormányzat közötti pénzmozgásnak nincs értelme, csak növelné a költségeket. A gazdasági társaság az önkormányzat dolgozóját elsősorban vállalkozási tevékenységéhez venné igénybe, kisebb mértékben pedig a településüzemeltetésben. Ezen esetekre külön szabályok vonatkoznak-e, vagy mindkét esetre együttműködési megállapodás köthető? Hogyan szükséges dokumentálni?

Részlet a válaszából: […] A főszabály szerint a munkáltató az a (jogi) személy, amely javára a munkavégzés történik. Ha a településüzemeltetési feladatokat közvetlenül az önkormányzat végzi, akkor vele takarító, illetve karbantartó munkakörre fizikai alkalmazottként munkaviszony létesülhet. Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.

Főállású önkormányzati dolgozó kinevezése

Kérdés: Főállású munkaviszonyban alkalmazott önkormányzati dolgozó kinevezhető-e ugyanazon önkormányzati gazdasági társaság ügyvezetőjének?
Részlet a válaszából: […] Önkormányzati dolgozó az önkormányzatnál csak akkor alkalmazható munkaviszonyban, ha nem minősül köztisztviselőnek, illetve közigazgatási ügykezelőnek, hiszen ezek csak közszolgálati jogviszony alapján láthatják el a tevékenységüket [Kttv. 3. § (7) bekezdés]. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.

Végelszámolással megszűnt társaság vagyonfelosztása

Kérdés: Önkormányzatunk résztulajdonában lévő nonprofit kft.-t a tulajdonosok végelszámolással megszüntették. A vagyonfelosztás alapján önkormányzatunkat megillető összeg meghaladja a részesedés összegét. Hogyan kell könyvelni a részesedés összegét meghaladó összeget?
Részlet a válaszából: […] Az Áhsz. 27. §-a (2a) bekezdésének b) pontja alapján a részesedésekből származó eredményszemléletű bevételek, árfolyamnyereségek között kell elszámolni az Szt. 84. §-a (2) bekezdésének c) pontja szerint a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 14.

Munkaszüneti napon történő munkavégzés ellentételezése

Kérdés: Adott egy önkormányzat saját tulajdonú cége, mely kulturális szolgáltatás, helyi közművelődési tevékenység céljából lett létrehozva. A munkavállalók munkaidőkeretben dolgoznak. Hogyan alakul a munkaszüneti napok kifizetése a munkaidőkeret elszámolása végén? Megilleti-e a munkavállalókat a bérpótlék? Az Mt. 101–102. §-ai alapján rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónak minősül-e? Ha igen, és beosztható rendes munkaidő vasárnapra, illetve munkaszüneti napra, akkor megilleti-e bérpótlék? Amennyiben igen, milyen bérpótlék illeti meg a munkavállalót? Ha pedig nem minősül rendeltetése folytán is e napon működőnek, akkor milyen bérpótlék illeti meg?
Részlet a válaszából: […] Kérdéseik fordított sorrendben válaszolhatók meg. A helyi közművelődési tevékenységre létrehozott önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság akkor minősül rendeltetése folytán vasárnap, illetve munkaszüneti napon működőnek, ha megfelel az Mt. 102. §-ának (3)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 14.
1
2
3
…
25