226 cikk rendezése:
131. cikk / 226 Önkormányzati vagyon kezelése
Kérdés: Kérném szíves szakmai véleményüket az önkormányzat irányítása (és fenntartása) alá tartozó költségvetési szervek (polgármesteri hivatal, GAMESZ, óvodák) használatában lévő, alaptevékenységük ellátásához rendelkezésükre bocsátott önkormányzati vagyonnal (ingatlan és ingó vagyon) kapcsolatosan, az alábbiak szerint:
Amennyiben a költségvetési szerv nem minősül az Nvt. 3. §-ának 19. pontjában meghatározott vagyonkezelőnek, akkor
– a használatukba kerülő vagyon átadását milyen dokumentum alapozza meg (pl.: vagyonrendelet, szerződés stb.)?
– a használatukba adott vagyont mely szerv könyveiben kell nyilvántartani (önkormányzat vagy költségvetési szerv)?
– a használatukba adott vagyon felett mely szerv vagy személy gyakorolja a tulajdonosi jogokat (képviselő-testület, bizottság, polgármester, intézményvezető)?
– az intézmény nyilvántartásában szereplő vagyonelemek (pl. számítógép) térítésmentes átadásáról mely szerv vagy személy dönthet?
– mely vagyontárgyak számítanak a költségvetési szerv mint önálló jogi személy saját tulajdonának, és ez elkülönül-e az önkormányzat mint önálló jogi személy vagyonától [Áhsz. 10. §. (2) bek.]?
– az intézményeket érintő beruházások, felújítások lebonyolítása ebben az esetben milyen szabályok szerint történik (az előirányzatot az önkormányzat vagy a költségvetési szerv költségvetése tartalmazza, mely szerv a kötelezettségvállaló, mely szerv nevére szól a számla, mely szerv könyveiben kell a beszerzést és az aktiválást elszámolni, hogyan történik az intézmény részére a használatba adás)?
Amennyiben a képviselő-testület úgy dönt, hogy az irányítása alá tartozó költségvetési szerveknek vagyonkezelésbe adja a működésükhöz szükséges önkormányzati vagyont (ingatlan és ingó), akkor
– az intézményi vagyonkezelést úgy kell folytatni, mintha egy 100%-os önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaság vagyonkezelésébe került volna az önkormányzati vagyon, vagy vannak eltérések a kétféle vagyonkezelés között?
– az intézményi vagyonkezelő részére adható-e finanszírozás a vagyonkezelésbe adott eszközök működtetésére, fenntartására, beruházásra, felújításra?
Amennyiben a költségvetési szerv nem minősül az Nvt. 3. §-ának 19. pontjában meghatározott vagyonkezelőnek, akkor
– a használatukba kerülő vagyon átadását milyen dokumentum alapozza meg (pl.: vagyonrendelet, szerződés stb.)?
– a használatukba adott vagyont mely szerv könyveiben kell nyilvántartani (önkormányzat vagy költségvetési szerv)?
– a használatukba adott vagyon felett mely szerv vagy személy gyakorolja a tulajdonosi jogokat (képviselő-testület, bizottság, polgármester, intézményvezető)?
– az intézmény nyilvántartásában szereplő vagyonelemek (pl. számítógép) térítésmentes átadásáról mely szerv vagy személy dönthet?
– mely vagyontárgyak számítanak a költségvetési szerv mint önálló jogi személy saját tulajdonának, és ez elkülönül-e az önkormányzat mint önálló jogi személy vagyonától [Áhsz. 10. §. (2) bek.]?
– az intézményeket érintő beruházások, felújítások lebonyolítása ebben az esetben milyen szabályok szerint történik (az előirányzatot az önkormányzat vagy a költségvetési szerv költségvetése tartalmazza, mely szerv a kötelezettségvállaló, mely szerv nevére szól a számla, mely szerv könyveiben kell a beszerzést és az aktiválást elszámolni, hogyan történik az intézmény részére a használatba adás)?
Amennyiben a képviselő-testület úgy dönt, hogy az irányítása alá tartozó költségvetési szerveknek vagyonkezelésbe adja a működésükhöz szükséges önkormányzati vagyont (ingatlan és ingó), akkor
– az intézményi vagyonkezelést úgy kell folytatni, mintha egy 100%-os önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaság vagyonkezelésébe került volna az önkormányzati vagyon, vagy vannak eltérések a kétféle vagyonkezelés között?
– az intézményi vagyonkezelő részére adható-e finanszírozás a vagyonkezelésbe adott eszközök működtetésére, fenntartására, beruházásra, felújításra?
132. cikk / 226 Innovációsjárulék-fizetés
Kérdés: Városi önkormányzat 100%-os tulajdonában levő kft. innovációsjárulék-fizetésre kötelezett-e? A kft. és az önkormányzat közszolgáltatási szerződést kötött meghatározott feladatok ellátására. A szerződés szerint a feladatok finanszírozása a kft. bevételeiből történik, valamint az önkormányzat a mindenkori éves üzleti tervben meghatározott mértékű általános működési támogatást nyújthat. A gazdasági társaság összes foglalkoztatott létszáma 24 fő (50 főnél kevesebb); a 2013. évi árbevétele 52 273 E Ft, a kiadása 60 134 E Ft, adózás előtti eredménye -7861 E Ft. A város lakossága 2014. január 1-jén 10 460 fő. Az önkormányzat 2013. évi zárszámadási rendelete szerint a 2013. évi bevétele 1 643 321 E Ft, kiadása 1 511 619 E Ft. A fenti számadatokkal a 100%-os önkormányzati tulajdonban lévő társaságnak, a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. év XC. törvény, valamint a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvényi rendelkezések értelmében kell-e innovációsjárulék-fizetési kötelezettséget teljesíteni? Városunk népessége közel 10 500 fő.
133. cikk / 226 -Közalkalmazotti jubileumi jutalom – áthelyezések szakadatlan láncolata
Kérdés: Közalkalmazottunk 1974. november 13-tól 1979. március 13-ig az "A" megyei állami építőipari vállalatnál, majd áthelyezéssel 1979. március 14-től 1989. július 31. napjáig a "B" megyei állami építőipari vállalatnál dolgozott gyors- és gépíróként. Ezt követően 1989. augusztus 1-jétől újabb áthelyezéssel került a "B" megyei városi tanács vb egészségügyi osztályára, ahol 1991. december 31-ig dolgozott, majd szintén áthelyezéssel került 1992. január 1-jétől a városi családsegítő szolgálathoz, ahol már közalkalmazottként végezte munkáját. A családsegítő szolgálat 1996. január 1-jei hatállyal kettévált, s jelenleg intézményünk, a városi anya-, csecsemő- és gyermekotthon közalkalmazottja. Jogviszonya 1989. január 1-jétől folyamatos. Az állami építőipari vállalatoknál töltött évek jubileumi jutalom szempontjából figyelembe vehetőek-e? Véleményem szerint alapvetően nem, hiszen nem tartozik a Kjt. hatálybalépését követően a Kjt. hatálya alá [Kjt. 87/A. § (1) bek. a) pont] (vélhetően gazdasági társaságokká alakultak át), ugyanakkor a Költségvetési Levelek 2014. szeptember 23-i számában a 3789. kérdésre adott válaszuk alapján az "áthelyezések szakadatlan láncolata" miatt mégis beszámíthatóak ezek az évek. Mi az igazság, és a Kjt. mely szakasza alapján vehető figyelembe az "áthelyezések szakadatlan láncolata"?
134. cikk / 226 Konyhakerti termények
Kérdés: Cégünk 100%-ban önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság, mely a gyermekétkeztetést biztosítja. Ennek havi összege kiszámlázásra kerül az önkormányzat részére. Az önkormányzat a Start munkaprogram keretében konyhakerti terményeket termelt, melyet szeretnénk az étkeztetés során felhasználni. Milyen módon lehetséges ez?
135. cikk / 226 Áfaarányosítás
Kérdés: Egy gazdasági társaság (kft.) PPP konstrukció keretében felépített, saját tulajdonát képező – sportcsarnok megjelölésű – ingatlanát értékesíteni kívánja önkormányzatunknak. Az ingatlan első rendeltetésszerű használatbavétele több mint két éve megtörtént. A kft. az Áfa-tv. 88. §-a (1) bekezdésének megfelelően adókötelessé tette az ingatlan értékesítését, illetve bérbeadását, haszonbérbe adását. Önkormányzatunk mint adóalany az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének l) pontja, valamint a 88. §-ának (4) bekezdése alapján adókötelessé tételt választott bérbeadásra, haszonbérbe adásra.
A kft. az Áfa-tv. 142. §-a (1) bekezdésének e) pontja alapján az ingatlant fordított adózás keretében értékesíti, mely során az áfa megfizetésére önkormányzatunk lesz kötelezett. A megvásárolni kívánt sportcsarnokot nagyrészt feladataink térítésmentes ellátására hasznosítjuk, előreláthatólag adóköteles bérbeadásból csak csekély bevételünk fog származni.
A fentiekben megfogalmazottakkal kapcsolatban az a kérdésünk, hogy önkormányzatunk levonásba helyezheti-e a vásárláskor a fordított adózás alapján megállapított teljes áfatartalmat, melyet aztán időszakonként az arányosítás szabályainak figyelembevételével fizetne vissza?
A kft. az Áfa-tv. 142. §-a (1) bekezdésének e) pontja alapján az ingatlant fordított adózás keretében értékesíti, mely során az áfa megfizetésére önkormányzatunk lesz kötelezett. A megvásárolni kívánt sportcsarnokot nagyrészt feladataink térítésmentes ellátására hasznosítjuk, előreláthatólag adóköteles bérbeadásból csak csekély bevételünk fog származni.
A fentiekben megfogalmazottakkal kapcsolatban az a kérdésünk, hogy önkormányzatunk levonásba helyezheti-e a vásárláskor a fordított adózás alapján megállapított teljes áfatartalmat, melyet aztán időszakonként az arányosítás szabályainak figyelembevételével fizetne vissza?
136. cikk / 226 Vagyonkezelésbe adás
Kérdés: Kórház nonprofit gazdasági társaságként működött 2013. 07. 31-ig. 2013. 08. 1-jétől állami irányítás alá került. Adatok a törzskönyvi kivonatból: alapítói jog gyakorlója: EMMI, középirányító szerv: GYEMSZI, felügyeleti szerv: EMMI. Az induló költségvetési szerv az eszközöket részben "vagyonkezelésbe" kapta, részben pedig számla ellenében a régi gazdasági társaságtól vásárolta. A "vagyonkezelésbe" ingyenesen kapott eszközöket hogyan kell könyvelni? Ugyanis a 249/2000. Korm. rend. (Áhszr.) szerint a 165. Vagyonkezelésbe vett eszközök között akkor kell kimutatni, ha a kezelésbe vevő nem tartozik a kezelésbe adó irányítása alá. A szerződést a GYEMSZI írta alá.
137. cikk / 226 Ingyenes átadás
Kérdés: A kérdésünk az önkormányzati követelésállomány 100%-ban önkormányzati tulajdonú kft.-nek történő ingyenes átadására, valamint a követelés engedményezésének könyvekben való szerepeltetésére vonatkozik a kft. szempontjából. Helyes-e az eljárásunk, illetve hogyan történik számviteli elszámolása? A követelést nem ismerték el.
138. cikk / 226 Nonprofit szervezet
Kérdés: A kérdésünk egy egyházi társaság szervezeti formájára vonatkozik, amely idősek otthonaként működik. Az intézmény beletartozik-e a nonprofit szervezetek sorába?
139. cikk / 226 Utalványozás
Kérdés: Körjegyzőséghez tartozó önkormányzat házipénztárából kifizetett, a Szoc-tv. alapján megállapított, alanyi jogon járó juttatásokat (időskorúak járadéka, rendszeres szociális segély, FHT, lakásfenntartási támogatás), melyek megállapítása a jegyző hatásköre, kinek kell a pénztárbizonylaton/utalványrendeleten utalványozni? Korábban a 292/2009. Korm. rendelet erre külön kitért, de a 368/2011. Korm. rendelet (Ávr.) szerint önkormányzat esetében alapvetően a polgármester jogosult utalványozni, bár a jogszabályban van meghatározott kivétel. Ez kivételnek minősül, és a jegyző utalványoz? Esetleg ha a jegyző megbízza az osztályvezetőt, akkor az osztályvezetőnek kell utalványozni? Más a helyzet a polgármesteri hivatal esetében, ahol a költségvetésében kell megtervezni, és ilyenkor egyértelműen a jegyző utalványoz, de önkormányzatnál – szerintünk – nem egyértelmű az utalványozás. A meghozott határozat kötelezettségvállalásnak minősül, melyet ellenjegyezni szükséges?
140. cikk / 226 Fordított adózás alá eső számla befogadása
Kérdés: Önkormányzatunk jelenlegi áfastátusza alanyi mentes. A 2013. évben induló csatornaberuházás áfalevonhatósága miatt 2013. január 1-jétől be kell jelentkeznünk az áfakörbe, mivel a képviselő-testület úgy döntött, hogy a megvalósult csatornarendszert és szennyvíztisztítót bérleti díj fejében adóköteles tevékenység végzéséhez egy gazdasági társaságnak adja, ezért a beruházás áfája levonható lesz. A pályázat nem támogatja az áfakiadást. Kérdésünk a megváltozott áfastátuszra vonatkozik. Jelenleg önkormányzati beruházással piaccsarnok építése van folyamatban, pályázati forrás bevonásával. A pályázatban úgy nyilatkoztunk, hogy az áfát alanyi mentességünkre tekintettel nem vonhatjuk le, és a számlákat sem fordított áfásan kapjuk. Mivel a beruházás áthúzódik 2013-ra, amikor az önkormányzat már áfaalany lesz, fordított áfásan kell befogadnunk az előző évről áthúzódó számlákat? Ha igen, van-e különbség akkor, ha a számla kiállítása 2013-ban történik, azonban a számlában megjelölt teljesítés dátuma pedig 2012-re vonatkozik? Lesz-e az önkormányzatnak áfafizetési kötelezettsége, ha az elkészült piaccsarnokot térítésmentesen az önkormányzat által alapított költségvetési szerv (költségvetési intézmény) használatába adja, amely bérleti díjat fog szedni a piaci árusoktól? Ez az intézmény a bérleti díj tekintetében az általános szabályok szerint jár el. (Nem áfásan adja bérbe a használatában lévő ingatlanokat.)
