Lakásszövetkezet nem tag tulajdonosaként fizetett költségek (felújítási hozzájárulás, közös költség)

Kérdés: Lakásfenntartó szövetkezetnek a lakásszövetkezeti tag, illetve nem tag tulajdonos önkormányzat 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaság (továbbiakban: gazdasági társaság) által fizetett közös költség és felújítási hozzájárulás adójogi megítélése az Áfa-tv. vonatkozásában. A fenti fizetési kötelezettségekkel összefüggésben kapnia kell-e számlát a gazdasági társaságnak, vagy elégségesnek bizonyul a vonatkozó jogszabályi előírások alapján az említett költségek pl. csekken történő megfizetése úgy, hogy a közösköltség- és felújításialap-fizetési kötelezettség összegéről 12 havi, előre kitöltött csekk gondoskodik?
Részlet a válaszából: […] Az adott lakásfenntartó szövetkezet a lakásszövetkezetitörvény hatálya alá tartozó lakásszövetkezet, mely a lakásszövetkezetitörvényben foglaltaknak megfelelően téríttet meg költségeket a tagokkal,illetve a nem tag tulajdonosokkal (jelen eset szerinti gazdasági társasággal)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.

Hőszolgáltatás áfája

Kérdés: Önkormányzat 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság (továbbiakban: gazdasági társaság) az önkormányzat területén lévő számos vállalkozás telephelyén hőszolgáltatási szerződést kötött. A szolgáltatás lényege abban áll, hogy a vállalkozások telephelyén elhelyezett fűtőberendezéseket megújuló energiával (fa- és nádpellettel) üzemelteti, így az elfogyasztott hőmennyiség alapján a vállalkozások díjat fizetnek a gazdasági társaságnak. A hőszolgáltatási tevékenység milyen adókulcs alá tartozik, tehát a gazdasági társaság az általa kiállított számlában szerepeltethet-e kedvezményes adókulcsot?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 82. §-a rendelkezik az adó mértékéről:(1) Az adó mértéke az adó alapjának 25 százaléka.(2) A 3. számú mellékletben felsorolt termékek,szolgáltatások esetében az adó mértéke az adó alapjának 5 százaléka.(3) A 3/A. számú mellékletben felsorolt termékek,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.

Önkormányzat – termék ingyenes átadása

Kérdés: Önkormányzat 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaság (továbbiakban: adóalany) saját beruházásban fejleszti vállalkozását. A korszerűsítés során többek között új villamos hálózat kiépítésére is sor kerül, amit utóbb ingyenesen ad át a közműszolgáltatónak. A beruházás során az ingyenesen átadott termékre vonatkozóan megilleti-e az adólevonás joga?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 11. § (1) bekezdés rendelkezéseinek megfelelőenellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek [azaz az Áfa-tv. 2. § a)pontja alapján adókötelesnek] minősül az is – így áfakötelezettséggel jár –, haaz adóalany a terméket vállalkozásából...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 22.

Rokkantsági nyugdíj melletti foglalkoztatás

Kérdés: 31 éves köztisztviselői jogviszonnyal rendelkező munkavállalónak folyamatban van a rokkantsági nyugdíj megállapítása. Munkaviszonyát meg kell-e szüntetni ahhoz, hogy megkaphassa a nyugellátást? Egyébként dolgozhat-e a nyugdíj mellett? Ha igen, hogyan? Foglalkoztatható részmunkaidőben köztisztviselőként vagy megbízási szerződéssel?
Részlet a válaszából: […] A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. éviLXXXI. törvény (Tny.) 36/A. § (1) bekezdés alapján rokkantsági nyugdíjra azjogosult, akia) esetében a rehabilitációs járadékról szóló 2007. éviLXXXIV. törvény (Rjtv.) 1. §-ának a) pontjában meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 22.

Apport áfája

Kérdés: Két önkormányzat közösen létrehoz egy gazdasági társaságot (továbbiakban: Kft.). A két önkormányzat (egy-egy) gazdasági társasága nem vagyoni betétként különböző eszközöket, illetve vagyoni értékű jogokat bocsát a Kft. rendelkezésére üzletrész fejében (apportálás). Ilyen esetben az üzletrész átengedése önmagában jogosít-e az apport kapcsán áthárított áfa visszaigénylésére a Kft. részéről, vagy át kell-e utalni az apportáló gazdasági társaság részére az áfát ahhoz, hogy az apport áfáját a Kft. (apportot fogadó) bevallásában áfa-visszaigénylésként szerepeltethesse? Egyáltalán van-e lehetőség arra, hogy az apportot fogadó visszaigényelhesse az apport áfáját?
Részlet a válaszából: […] Az apportálással kapcsolatos fenti kérdés megválaszolásakorelőször tisztázni szükséges, hogy az apport mely esetben lesz adókötelestermékértékesítés/szolgáltatásnyújtás, azaz mikor beszélhetünk az apporthozkapcsolódó – az apportot fogadóra áthárított – előzetesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 1.

Önkormányzati tulajdonú nonprofit szervezet adóalanyisága

Kérdés: Önkormányzat kizárólagos (100%-os) tulajdonában lévő gazdasági társaság (nonprofit szervezet) gazdálkodói, illetve közhasznú tevékenységet is gyakorol. A társaság működése során (gazdálkodói, illetőleg közhasznú minőségében eljárva) mikor válik áfaalannyá, működése során keletkező költségeit, kiadásait az Áfa-tv. rendelkezései értelmében hogyan kezelje, elkülönített nyilvántartást vezessen a beszerzéseit terhelő és levonható forgalmi adók vonatkozásában, illetve amennyiben tevékenysége során nem lehet a költségeket elkülönítetten kezelni, akkor arányosítással kell/lehet a forgalmi adót levonásba helyezni?
Részlet a válaszából: […] A társadalmi szervezetek gazdálkodótevékenységéről szóló114/1992. (VII. 23.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése értelmében a társadalmiszervezet az alapszabályában meghatározott célok szerinti tevékenységetfolytathat és vállalkozási tevékenységet is végezhet. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 11.

Tetőtér értékesítése

Kérdés: Egy társasház tetőterének eladásában kérem segítségüket. Jelenleg a tetőtér nem önálló ingatlan, nincs külön helyrajzi száma, az a társasház alapító okirata szerint közös tulajdonban van. A társasház magánszemély, gazdasági társaság, társadalmi szervezetek, illetőleg önkormányzatunk tulajdonában áll. A társasház nem új építésű, több tíz évvel ezelőtt épült. A beruházóval most adásvételi előszerződést kötünk (a tetőtér tulajdonjogának átruházására), és azzal egyidejűleg a társasház alapító okirata is módosul akként, hogy a tetőtér önálló ingatlan lesz (értelemszerűen nem lakáscélú ingatlanként). A beruházó a vételárat nem pénzben fizetné meg, hanem az épületet felújítaná. Az elvégzendő munkák körét a felek előre meghatároznák, már csak azért is, mert a szükséges pénzt szinte teljes egészében banki finanszírozásból szerezné a beruházó. A kialakítandó új lift és tető a társasház tulajdonába kerülne. Áfaköteles-e a tetőtér-értékesítés? Véleményünk szerint több okból sem áll fenn áfafelszámítási kötelezettség, egyrészt mert a társasház nem áfaalany, másrészt mert a vétel tárgya mentes az áfa alól. A társasház korábban a közös tulajdonból semmit nem értékesített, a tetőtér átruházását követően sem tervez további értékesítést, és nincs olyan ingatlanrésze, amit hasznosítana.
Részlet a válaszából: […] A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 3. §-ánakmegfelelően a társasház tulajdonostársainak közössége az általa viselt közösnév alatt gyakorolja a közös tulajdonnal kapcsolatos tulajdonosi jogokat,viseli a közös tulajdon terheit. A társasház...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 23.

Szellemi termék gazdasági társaságba történő bevitele

Kérdés: Egy önkormányzat szellemi termékeket kíván gazdasági társaságba apportálni. Megteheti-e ezt, ha a szellemi alkotások kizárólagos felhasználási jogával rendelkezik? Ha nem, megteheti-e a szellemi terméket előállító hozzájárulásával?
Részlet a válaszából: […] A szellemi termék az alapítandó gazdasági társaságokbamindkét a kérdésben megjelölt esetben bevihető. A második esetben a szellemiterméket előállító hozzájárulása szükséges. A könyvviteli nyilvántartásokesetében feltétel, hogy a szellemi termék az önkormányzat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 12.

Támogatási szerződéssel létrehozott vagyon apportja

Kérdés: Egy támogatási szerződésben (Interreg III/A) foglaltak alapján a létrehozott vagyon a projektzárástól számított 5 éven belül nem idegeníthető el, nem adható bérbe, használatba, illetve nem terhelhető meg. A létrehozott vagyon apportálható-e 5 éven belül? Amennyiben nem, akkor apportálható-e a támogató hozzájárulásával?
Részlet a válaszából: […] Az apport tulajdonváltozást eredményez, polgárjogilag,számvitelileg és egyéb jogszabályok (illeték) alapján is értékesítésnektekintendő. Az apportba adott eszközök kikerülnek az alapítóeszközállományából, ezért az átadott eszközök bruttó értékét és az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 21.

Köztulajdonban álló gazdasági társaságok

Kérdés: A köztulajdonban álló gazdasági társaságok működésének átláthatóbbá tételéről szóló 175/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet szerint a gazdasági társaságoknak közzé kellett tenniük honlapjukon a vezető tisztségviselőkre, a felügyelőbizottsági tagokra, a vezető állású munkavállalókra, az elkülönült szervezeti egységet vezető munkavállalókra és a tartósan egyes munkavállalók tevékenységét irányító munkavállalókra vonatkozó adatokat. A Korm. rendeletet a 337/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet 23. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte 2010. 01. 01-től. Mi a javasolt eljárás, a korábbi adatok fennmaradjanak-e frissítés nélkül, vagy már ne is legyenek a honlapon?
Részlet a válaszából: […] A köztulajdonban álló gazdasági társaságok működésénekátláthatóbbá tételéről szóló 175/2009. (VIII. 29.) Korm. rendeletet a 337/2009.(XII. 29.) Korm. rendelet 2010. január 1-jétől hatályon kívül helyezte.Szabályai azonban beépültek a köztulajdonban álló gazdasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 31.
1
16
17
18
22