262 talált cikk a gazdasági társaság kifejezésre

Kérdés: Egy gazdasági társaság (kft.) PPP konstrukció keretében felépített, saját tulajdonát képező – sportcsarnok megjelölésű – ingatlanát értékesíteni kívánja önkormányzatunknak. Az ingatlan első rendeltetésszerű használatbavétele több mint két éve megtörtént. A kft. az Áfa-tv. 88. §-a (1) bekezdésének megfelelően adókötelessé tette az ingatlan értékesítését, illetve bérbeadását, haszonbérbe adását. Önkormányzatunk mint adóalany az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének l) pontja, valamint a 88. §-ának (4) bekezdése alapján adókötelessé tételt választott bérbeadásra, haszonbérbe adásra.
A kft. az Áfa-tv. 142. §-a (1) bekezdésének e) pontja alapján az ingatlant fordított adózás keretében értékesíti, mely során az áfa megfizetésére önkormányzatunk lesz kötelezett. A megvásárolni kívánt sportcsarnokot nagyrészt feladataink térítésmentes ellátására hasznosítjuk, előreláthatólag adóköteles bérbeadásból csak csekély bevételünk fog származni.
A fentiekben megfogalmazottakkal kapcsolatban az a kérdésünk, hogy önkormányzatunk levonásba helyezheti-e a vásárláskor a fordított adózás alapján megállapított teljes áfatartalmat, melyet aztán időszakonként az arányosítás szabályainak figyelembevételével fizetne vissza?

Kérdés: Kórház nonprofit gazdasági társaságként működött 2013. 07. 31-ig. 2013. 08. 1-jétől állami irányítás alá került. Adatok a törzskönyvi kivonatból: alapítói jog gyakorlója: EMMI, középirányító szerv: GYEMSZI, felügyeleti szerv: EMMI. Az induló költségvetési szerv az eszközöket részben "vagyonkezelésbe" kapta, részben pedig számla ellenében a régi gazdasági társaságtól vásárolta. A "vagyonkezelésbe" ingyenesen kapott eszközöket hogyan kell könyvelni? Ugyanis a 249/2000. Korm. rend. (Áhszr.) szerint a 165. Vagyonkezelésbe vett eszközök között akkor kell kimutatni, ha a kezelésbe vevő nem tartozik a kezelésbe adó irányítása alá. A szerződést a GYEMSZI írta alá.

Kérdés: A kérdésünk az önkormányzati követelésállomány 100%-ban önkormányzati tulajdonú kft.-nek történő ingyenes átadására, valamint a követelés engedményezésének könyvekben való szerepeltetésére vonatkozik a kft. szempontjából. Helyes-e az eljárásunk, illetve hogyan történik számviteli elszámolása? A követelést nem ismerték el.

Kérdés: A kérdésünk egy egyházi társaság szervezeti formájára vonatkozik, amely idősek otthonaként működik. Az intézmény beletartozik-e a nonprofit szervezetek sorába?

Kérdés: Körjegyzőséghez tartozó önkormányzat házipénztárából kifizetett, a Szoc-tv. alapján megállapított, alanyi jogon járó juttatásokat (időskorúak járadéka, rendszeres szociális segély, FHT, lakásfenntartási támogatás), melyek megállapítása a jegyző hatásköre, kinek kell a pénztárbizonylaton/utalványrendeleten utalványozni? Korábban a 292/2009. Korm. rendelet erre külön kitért, de a 368/2011. Korm. rendelet (Ávr.) szerint önkormányzat esetében alapvetően a polgármester jogosult utalványozni, bár a jogszabályban van meghatározott kivétel. Ez kivételnek minősül, és a jegyző utalványoz? Esetleg ha a jegyző megbízza az osztályvezetőt, akkor az osztályvezetőnek kell utalványozni? Más a helyzet a polgármesteri hivatal esetében, ahol a költségvetésében kell megtervezni, és ilyenkor egyértelműen a jegyző utalványoz, de önkormányzatnál – szerintünk – nem egyértelmű az utalványozás. A meghozott határozat kötelezettségvállalásnak minősül, melyet ellenjegyezni szükséges?

Kérdés: Önkormányzatunk jelenlegi áfastátusza alanyi mentes. A 2013. évben induló csatornaberuházás áfalevonhatósága miatt 2013. január 1-jétől be kell jelentkeznünk az áfakörbe, mivel a képviselő-testület úgy döntött, hogy a megvalósult csatornarendszert és szennyvíztisztítót bérleti díj fejében adóköteles tevékenység végzéséhez egy gazdasági társaságnak adja, ezért a beruházás áfája levonható lesz. A pályázat nem támogatja az áfaki­adást. Kérdésünk a megváltozott áfastátuszra vonatkozik. Jelenleg önkormányzati beruházással piac­csarnok építése van folyamatban, pályázati forrás bevonásával. A pályázatban úgy nyilatkoztunk, hogy az áfát alanyi mentességünkre tekintettel nem vonhatjuk le, és a számlákat sem fordított áfásan kapjuk. Mivel a beruházás áthúzódik 2013-ra, amikor az önkormányzat már áfaalany lesz, fordított áfásan kell befogadnunk az előző évről áthúzódó számlákat? Ha igen, van-e különbség akkor, ha a számla kiállítása 2013-ban történik, azonban a számlában megjelölt teljesítés dátuma pedig 2012-re vonatkozik? Lesz-e az önkormányzatnak áfafizetési kötelezettsége, ha az elkészült piaccsarnokot térítésmentesen az önkormányzat által alapított költségvetési szerv (költségvetési intézmény) használatába adja, amely bérleti díjat fog szedni a piaci árusoktól? Ez az intézmény a bérleti díj tekintetében az általános szabályok szerint jár el. (Nem áfásan adja bérbe a használatában lévő ingatlanokat.)

Kérdés: Köthet-e, illetve kell-e kötnie az önkormányzatnak vagyonkezelői szerződést az irányítása alá tartozó intézményekkel (pl. oktatási, nevelési intézmények, GAMESZ) abban az esetben, ha használatukba, üzemeltetésükbe kívánja adni a feladat ellátásához szükséges épületeket, egyéb ingatlanokat, melyek az önkormányzat tulajdonát képezik? Ebben az esetben át kell-e adni a könyvekben az ingatlanokat aktuális értéken, vagy az önkormányzatnál maradnak? Hogyan kell könyvelni az átadást az önkormányzatnál, illetve az intézményeknél?

Kérdés: Az önkormányzat 100%-os gazdasági társasága tőkehelyzetének rendezése érdekében pótbe­fizetésről rendelkezett. Hogyan könyvelendő:
a) a pótbefizetési kötelezettségről szóló döntés és
b) a pótbefizetési kötelezettség pénzügyi teljesítése?

Kérdés: Mik a nemzeti vagyonra vonatkozó főbb meghatározások, csoportosítások központi költségvetési szerv esetében?

Kérdés: A korábbi években az Áht. 13/A §-ának (2) bekezdése előírta, hogy az államháztartás alrendszereiből támogatott szervezetek, illetve magánszemélyek számára számadási kötelezettséget kell előírni a részükre céljelleggel – nem szociális ellátásként – juttatott összegek rendeltetésszerű felhasználásáról. A finanszírozó köteles ellenőrizni a felhasználást és a számadást. Amennyiben a finanszírozott vagy támogatott szervezet, illetve magánszemély az előírt számadási kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, e kötelezettségének teljesítéséig a további finanszírozást, támogatást fel kell függeszteni. A támogatások jogszabálysértő vagy nem rendeltetés­szerű felhasználása esetén a felhasználót visszafizetési kötelezettség terheli. 2012. évtől milyen jogszabályi előírás vonatkozik a civil szervezetek (pl. sportegyesület, egyház) részére céljelleggel biztosított támogatásokra?