1449 talált cikk a GYES kifejezésre

Kérdés: Egy országos szakmai szervezet, egyesület vagyunk. Minden évben tartunk egy 3 napos szakmai konferenciát, ahol az étkezési és szállásköltséget az egyesület fizeti bevételeiből, illetve pályázatokból. Az így juttatott ingyenes szolgáltatások reprezentációs költségként elszámolhatók-e, vagy ez természetbeni juttatás? Érvényesíthető-e az Szja-tv. 7. § (1) bekezdés d) pontja?

Kérdés: Önkormányzati fenntartású óvoda óvónője elvégezte a közoktatás-vezetői tanfolyamot. Jogosult-e az "F" fizetési osztályból "G" fizetési osztályba történő átsorolása, ha a munkaköre változatlan maradt, nem lett vezető, és a jelenlegi munkaköréhez ez a szakvizsga nem szükséges? Vezető beosztású (igazgató) elvégezte a közoktatás-vezetői tanfolyamot, és utána átsorolták "F"-ből "G" fizetési osztályba. Jelenleg azonban már nem tölt be vezetői beosztást. Vissza lehet-e sorolni "F" fizetési osztályba, mivel jelenlegi beosztásához nem szükséges ez a szakvizsga?

Kérdés: Tehet-e megkülönböztetést a munkáltató a köztisztviselők között a 10%-os illetménykiegészítés megállapítása és kifizetése miatt? Középfokú végzettségű köztisztviselő kap 10 %-os illetménykiegészítést, a felsőfokú dolgozó pedig nem. Jár-e részére illetménykiegészítés? Ha igen, meddig kérheti annak kifizetését?

Kérdés: Jár-e ún. mankópénz a köztisztviselőnek, aki a pénztárosi teendőit pénzügyi előadóként, egyéb teendői mellett látja el? Egy polgármesteri hivatalban dolgozom. Feladataim közé tartozik többek között a pénztár kezelése is. A hivatalban rendelet vagy szabályzat nincs a mankópénzzel kapcsolatban. A mankópénz adható, vagy kötelező juttatás-e egy költségvetési intézményben?

Kérdés: Egy költségvetési szerv a normál tevékenységén kívül gazdasági tevékenységet végez, amely többfajta tevékenységet foglal magában. Az egyik gazdasági tevékenységének keretében foglalkoztat csökkent munkaképességű dolgozókat, akik után állami dotációt kap. A csökkent munkaképességű dolgozókat foglalkoztató tevékenység semmiféle összefüggésben sincs a többi gazdasági tevékenységgel. (Külön szerződés alapján más cégeknek végzett munkában közreműködnek.) A levonható áfa meghatározásakor elkülöníthető-e a többi gazdasági tevékenység beszerzéseinek áfája (ezek egyértelműen levonhatók-e, és csak a fennmaradó hányadra kell levonási hányad alapján megosztást alkalmazni, tekintettel a dotációra)? Számszerűsítve a kérdést: Teljes árbevétel: 5700 E Ft (áfa 1425 E Ft) Ebből kereskedelmi tevékenység bevétele: 1700 E Ft Csökkent munkaképességűek bevétele: 4000 E Ft Állami dotáció: 4571 E Ft Levonható áfás beszerzés: Kereskedelmi áru: 1500 E Ft (áfa 375 E Ft) Egyéb beszerzés, szolgáltatás: 308 E Ft (áfa 62 E Ft) Helyesen teszem-e, ha a fizetendő áfával szemben a 375 E Ft-ot megjelenítem a levonható áfasoron, a fennmaradó 62 E Ft-ot pedig a következő levonási hányaddal számolva az arányosított áfasoron vallom be? Levonási hányad = 5700 E Ft = 55,496% 5700 E Ft + 4571 E Ft Arányosított áfa: 62 x 0,55496 = 34 E Ft, vagy pedig a teljes beszerzés levonható áfáját arányosítással kell megállapítani, tekintettel a dotációra?

Kérdés: Intézményünk önállóan gazdálkodó költségvetési intézmény, áfaalany. Bevételeink: tárgyi adómentes bevételek, adóköteles bevételek, működésre átvett pénzeszközök (OEP-támogatás, munkaügyi központ közhasznú foglalkoztatottak támogatása), közvetített szolgáltatások bevételei, intézményfinanszírozás. A közvetített szolgáltatások főként energia- és telefondíjak továbbszámlázása, melyet intézményünk nem tud kiküszöbölni. (Egészségügyi központ épületében a vállalkozó háziorvosok felé történő közös energiamérők, közös telefonvonal miatti továbbszámlázás.) Az Áfa-tv. 38. § előírja, hogy amennyiben az adólevonásra jogosító és adólevonásra nem jogosító termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás végzésénél a termékértékesítéshez, szolgáltatás nyújtásához kapcsolódó előzetesen felszámított adó összege maradéktalanul nem különíthető el, az el nem különíthető adó összegét az arányosítás szabályai szerint kell megosztani levonható és le nem vonható részre. Működésünket biztosító önkormányzati támogatást, (intézményfinanszírozást) nem címkézetten kapja intézményünk. Az adóköteles bevételeinket és közvetített szolgáltatásainkat azonban teljes mértékben elkülönítetten (külön szakfeladaton) kezeljük. A költségvetésből és a költségvetési beszámolóból világosan kitűnik, hogy az adóköteles bevételeink fedezik az ehhez kapcsolódó kiadásainkat (beleértve a személyi juttatásokat, járulékokat, továbbá az adóköteles tevékenység szakfeladatára osztott központi irányítás kiadásait is), vagyis az adóköteles tevékenységünkhöz intézményfinanszírozás nem kapcsolódik. A közvetített szolgáltatásainkhoz természetesen szintén nem kapcsolódik önkormányzati támogatás. A fentiek ismeretében kérem, szíveskedjenek tájékoztatni, hogy intézményünkre nézve kötelező-e az arányosítás szabályait alkalmazni. Ha igen, a közvetített szolgáltatásokat hogyan kell szerepeltetni a levonási hányad meghatározásakor. Kérem, szíveskedjenek a levonási hányadot meghatározni egy konkrét példa alapján: – közvetített szolgáltatások bevételei nettó: 3 000 000 beszedett áfája:600 000 közvetített szolgáltatások kiadásai nettó: 3 000 000 befizetett áfája:600 000 – adóköteles tevékenységünk bevételei nettó: 8 300 000 beszedett áfája:2 169 000 Adóköteles tevékenységünk kiadásai nettó: 8 000 000 [főként személyi juttatások, járulékai, ezért a levonható áfa éves szinten (arányosítást nem alkalmaztuk) csak 87 000] befizetett áfája:2 169 000 – működésre átvett pénzeszközök:33 000 000 – intézményfinanszírozás: 56 000 000 – tárgyi adómentes bevételeink:14 000 000

Kérdés: 57 évesen 2003-ban előre hozott nyugdíjba mentem, közalkalmazotti jogviszonyom megtartása mellett. Úgy tervezem, hogy 2006-ig dolgozom. Milyen juttatás jár akkor, ha én mondok fel, s milyen, ha a munkáltató? Közös megegyezéssel lenne megszüntetve a közalkalmazotti jogviszony nyugdíjba vonulás címén.

Kérdés: 1964. 07. 01-jétől megszakítás nélkül munkaviszonyban állok, 1966-68-ig sorkatonai szolgálatot teljesítettem. 1970-72-ig szövetkezetben dolgoztam szintén alkalmazottként, de szövetkezeti jogviszonnyal nem rendelkeztem. Jelenlegi munkáltatóm (önkormányzat) a szövetkezetnél eltöltött két évet nem számította be a közalkalmazotti jubileumi jutalomra jogosító idő kiszámításába. Helyesen jár-e el a munkáltatóm?

Kérdés: Átszervezés miatt létszámleépítésre kerül sor óvodánkban. Szeretném, ha minél kevesebb dolgozót kellene elküldeni. GYES-en lévő kolléganő helyettesítésére hogyan tudnám alkalmazni továbbra azt, akit határozatlan időre oda kineveztek?

Kérdés: Mikor köti újra Magyarország az Amerikai Egyesült Államokkal a kettős adóztatást elkerülő egyezményt? Ez már szakállasnak mondható, több mint 30 éves egyezmény.