1449 talált cikk a GYES kifejezésre

Kérdés: Gyakran kérdésként merül fel, hogy az adózási forma változása esetén a korábban beszerzett termékekkel kapcsolatban keletkezik-e adófizetési kötelezettség, 1. ha megszűnik az adott szervezet adóalanyisága (pl. jogutód nélküli megszűnés, jogutódlással történő megszűnés, a 4/A § szerinti közhatalmi tevékenység folytatása miatti adóalanyiság megszűnése), 2. ha az adott szervezet adóalanyisága nem szűnik meg, de az adóalanyi státusa megváltozik (pl. az általános szabályok szerint adózó adóalany alanyi adómentességet választ), 3. ha az adott szervezet adóalanyisága nem szűnik meg, az adóalany státusa sem változik, de a szóban forgó terméket adólevonásra nem jogosító (pl. tárgyi adómentes) tevékenységekhez való felhasználási aránya megváltozik (pl. az adóalany egyéb ingatlan-bérbeadásra vonatkozóan adókötelezettséget választ tárgyi adómentesség helyett, illetve fordítva, ha az ingatlant átminősítik, ha a felhasználási arány az államháztartási támogatás folyósítása miatt változik meg). A kérdés különösen akkor merül fel, ha a termékkel kapcsolatos előzetesen felszámított adó levonható volt, és az adólevonási jog gyakorlását kizáró változás ezt követően következik be.

Kérdés: A költségvetési intézmények áfamegítélésénél esetenként problémát okoz, hogy a részben önálló, teljes jogkörű költségvetési szerv nem rendelkezik önálló adószámmal, a bevallásokat az öszszesített adatok alapján az önálló költségvetési szerv készíti el, a bevalláson és a befizetésen az önálló intézmény adószáma szerepel. A pénzforgalom bonyolításához csak az önkormányzati önálló intézmény rendelkezik bankszámlaszámmal, a részben önálló nem. Helyes gyakorlatként kell-e kezelni a fentebb leírt megoldást, vagy az Áfa-tv. alapján az önálló gazdálkodást folytató, részben önálló intézménynek külön adószámmal kell vagy lehet rendelkeznie?

Kérdés: Intézményünk munkavállalóinak adómentesen helyi BKV-bérlet-térítést fizet leadott bérletszelvény és a munkáltató nevére kiállított számla alapján. Nem egyértelmű számunkra az összevont együttes adókötelezettség elszámolása. Például: I/a) BKV-bérlet-térítés: 4760 Ft/hó melegétkezési utalvány: 8000 Ft/hó Kérdés: A 10 000 Ft feletti rész adóköteles természetbeni juttatás-e? I/b) BKV-bérlet-térítés: 4760 Ft/hó hidegétkezési utalvány: 4000 Ft/hó Kérdés: A 6000 Ft feletti rész adóköteles természetbeni juttatás-e? I/c) A fenti igénybevételt munkavállalóink év közben, illetve havonta megváltoztathatják-e? A fenti példán keresztül szemléltetve, kérjük kérdéseink megválaszolását.

Kérdés: A közalkalmazott katonaidejét 1977-79-ig Ukrajnában töltötte le, munkaviszonya a bevonulás előtt megszűnt. A katonaidő leteltével újra munkába állt. A közalkalmazotti jogviszony beszámításánál figyelembe vettük az ott eltöltött munkaviszonyt, de a katonaidőt nem. Helyesen döntöttünk-e?

Kérdés: A központi költségvetési szervek alaptevékenység-bevételei eredeti előirányzatot meghaladó többletbevétele utáni 50%-os befizetési kötelezettség megállapításához kérem a segítségüket. Hogyan kell megállapítani az 50%-os befizetési kötelezettséget, ha az alaptevékenységen belül az alkalmazottak térítésénél bevételi lemaradás mutatkozik (07. űrlap, 02. sor), a hatósági bevételnél pedig többletbevétel (07 űrlap, 03. sor)? Soronként állapítom-e meg, vagy a 07. űrlap 05. sora alapján, együttesen az alaptevékenységre?

Kérdés: Középiskolában gazdasági vezetőként dolgozom, végzettségeim: számítástechnikai folyamatszervező (középfokú), mérlegképes könyvelő (felsőfokú), közgazdász (főiskolai). Besorolásom – főiskolai végzettségem miatt – az "F" kategóriába tartozik. Jár-e a mérlegképes könyvelői végzettségemre tekintettel további szakképesítés címén illetménynövekedés, mivel megítélésem szerint ezt a munkaidőm 10%-ánál nagyobb mértékben hasznosítom?

Kérdés: Az Áfa-tv. 33. § (4) bek. szerint a vezetékes telefon és a mobiltelefon díjából az előzetesen felszámított áfa 50%-a nem vonható le. Elkülönítve kell-e megállapítani a mobiltelefonra és a vezetékes telefonra vonatkozóan az 50%-os arányt?

Kérdés: Az Szja-tv. 1. sz. melléklete az adómentes bevételekről szól. Az egyes tevékenységekhez kapcsolódó 4.10 alpontban a következő előírás olvasható: Adómentes "az egészségügyi és szociális intézményben a betegek, a gondozottak részére kifizetett munkaterápiás jutalom". Kérem értelmezzék a "munkaterápiás jutalom" fogalmát, és vessék össze a személyi gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól szóló 1/2000. SzCsM rendelet 56. §-ában említett "munkajutalom-kifizetéssel"! Értelmezésük alapján arra kérünk választ, hogy: A munkajutalom – mint munkavégzési célú foglalkoztatásért járó kifizetés – ugyanúgy adómentes-e, mint a munkaterápiás jutalom? Másképpen feltéve a kérdést, mi a magyarázata annak, hogy a munkajutalom nem számít adómentes bevételnek, ugyanakkor a munkaterápiás jutalom igen, hiszen mindkettő a bentlakásos szociális intézmény szervezésében történik és mindkét esetben a gondozottak érdekeit szolgálják? A fentiek alapján vélelmezhető-e, hogy az Szja-tv. és az 1/2000. SzCsM rendelet nincs egymással összhangban?

Kérdés: Intézményünknél dolgozó óvónőnk (közalkalmazott) GYED-en van. Jár-e neki 13. havi illetmény? Aki nem dolgozza le a teljes évet, illetve nem áll közalkalmazotti jogviszonyban, annak részarányosan kell-e kifizetni a 13. havi illetményt?

Kérdés: Költségvetési intézményként arányosítjuk az áfának azt a részét, amelyet intézményfinanszírozás érint. Egyéb törvény által előírt tevékenységet (régészeti feltárás) átvett pénzeszközből finanszírozza az intézmény. Ez kiszámlázásra kerül, az intézmény az áfáját befizeti. A felhasználásról elszámolással tartozik, ezért tételesen elkülöníti a beszerzéseket, külön részgazdaként kerül a kiadás könyvelésre. Ezt a tevékenységet intézményfinanszírozás és egyéb támogatás nem érinti. Ebben az esetben visszaigényelhető-e az áfa erre az elkülönített tevékenységre? Egy arányszámot, ún. nagy arányszámot számolunk, amiben benne van az összes bevétel, ami kiszámlázásra kerül. A beérkező számlák áfáját elkülönítjük arányosításba bevontra és visszaigényelhetőre. Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha ebből az átvett pénzeszközből olyan beruházást szeretnénk megvalósítani, amely már kapcsolódik ahhoz a tevékenységhez is, amelyet intézményfinanszírozás érint. Egy ingatlan vétele történne abból az átvett pénzből, amely nem minősül támogatásnak (szolgáltatásként kerül kiszámlázásra). Mivel az épület nemcsak azt a tevékenységet szolgálná, amire az átvett pénzt kaptuk, hanem az elkövetkező években az intézménynek raktárként, feldolgozóműhelyként szolgálna.