324 talált cikk a határidő kifejezésre

Kérdés: A december hónapot érintő időszakra a térítésidíj- és gyógyszer-, illetve inkontinenciaszámlák kiállítása december végén történt meg, december 31-ei fizetési határidővel. A mérleg alátámasztásához a magánszemélyek részére is szükséges kiküldeni az egyenlegértesítő leveleket? A térítési díjat sok esetben a hozzátartozó nevére számlázzuk, a gyógyszert viszont kizárólag az ellátott részére, aki az intézményben él. Amennyiben szükséges az egyenlegértesítő levelek kiküldése, akkor azt az ellátottnak személyes átvétellel adjuk át? Szükséges a levelek kiküldését tértivevénnyel igazoltan megőrizni az alátámasztáshoz?

Kérdés: Egy egyéni vállalkozó – akivel önkormányzatunk szerződéses kapcsolatban áll – a 2025. január 1-jétől alkalmazható határon átnyúló alanyi adómentességgel kapcsolatos kérdésekkel fordult önkormányzatunkhoz. Az egyéni vállalkozó vállalkozása gazdasági helyzetétől, a piaci lehetőségektől függően tervez az Európai Unió más tagállamaiban is tevékenységet végezni; belföldön nem választott alanyi adómentességet.
1. Ahhoz, hogy egy belföldi adóalany más tagállamokban határon átnyúló alanyi adómentességet alkalmazhasson, Magyarországon is alanyi adómentesnek kell lennie?
2. Az egyéni vállalkozó által Magyarországon teljesített ügyletek ellenértékét is bele kell számítani a 100.000 eurós uniós értékhatárba, vagy csak a más tagállamokban teljesített ügyletek ellenértékét?
3. Az egyéni vállalkozó feltehetőleg év közben fogja bejelenteni, hogy határon átnyúló alanyi adómentességet választ egy vagy több tagállamban. Van erre lehetőség, azaz év közben is választható a határon átnyúló alanyi adómentesség, vagy aki már végez gazdasági tevékenységet év közben, az csak a következő évtől választhat más tagállamban alanyi adómentességet (hasonlóan a belföldi alanyi adómentességhez)?
4. Felmerülhet olyan eset, hogy az egyéni vállalkozó határon átnyúló alanyi adómentességet választ valamely tagállamban, azonban mégis áfát kell fizetnie az adott ügylet után?

Kérdés: Községünk önkormányzata 1999. évben alapította a Község Fejlődésért Közalapítványt. A közalapítványnak van kuratóriumi elnöke és három kuratóriumi tagja. A közalapítványnak nagy értékű tárgyi eszköz nincs a nyilvántartásában. A közalapítványnak nincs tartozása, és az önkormányzat szeretné megszüntetni. A közalapítványt meg lehet-e szüntetni, ha az alapító vagy a kuratórium elnöke kezdeményezi azt? Ha igen, melyek a megszüntetéssel kapcsolatos feladatok?

Kérdés: A bölcsődei dajka munkavállaló 16 év munkaviszonnyal rendelkezik vállalkozói szférában, és 11 év közszférában eltöltött jogviszonnyal. Végzettsége középfokú. A BDDSZ által szervezett, a 15/1998. NM rendelet előírásainak megfelelő tanfolyamot elvégezte, amely tanúsítványt adott. A 15/1998. NM rendelet 44. §-a (1) bekezdésének megfelel a végzettsége, a bölcsődei dajka képesítési előírásait meghatározó miniszteri rendeletben előírt tanfolyamot elvégezte a rendelet 176. §-ának (3b) bekezdésében meghatározott határidőn belül. A 20/2017. EMMI rendelet alapján a bölcsődei dajka tanfolyamra való jelentkezés feltétele alapfokú vagy középfokú végzettség. A Kjt. 87/A. §-ának (3) bekezdése alapján a közalkalmazott fizetési fokozatának megállapításánál az (1)–(2) bekezdéseken túlmenően figyelembe kell venni a) a munkaviszonynak azt az időtartamát, amely alatt a közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyában betöltendő munkaköréhez szükséges iskolai végzettséggel vagy képesítéssel rendelkezett. Mivel a bölcsődei dajka munkakör alapfokú végzettséggel is betölthető, és a 15/1998. NM rendelet a munkakör betöltésétől számított 12 hónapon belül írja elő a képesítési követelmények valamelyikének megszerzését, véleményünk szerint az alapfokú végzettséggel az első munkaviszonya óta rendelkezik, így a besorolásnál valamennyi munkahely beszámítandó.
A BDDSZ tájékoztatója szerint:
„Eszmei közalkalmazotti idő számítása
A Kjt. 78/A. §-a (3) bekezdésének a) pontjához kapcsolódóan megjegyezzük, hogy:
– Kisgyermeknevelő munkakör esetében, csak azokat a korábbi Mt. szerinti jogviszonyokat lehet figyelembe venni, amikor a dolgozó rendelkezett már valamelyik csecsemő- és kisgyermekgondozó-nevelő szakképesítéssel a 15/1998. NM rendelet 2. számú mellékletében előírtak közül.
– Bölcsődei dajka, konyhalány, egyéb technikai és adminisztratív munkakörök esetén nincsen képesítésre vagy iskolai végzettségre vonatkozó előírás a 15/1998. NM rendeletben (a Magyar Bölcsődék Egyesülete által szervezett bölcsődei dajka tanfolyam nem minősül államilag elismert szakképesítésnek), ezért esetükben valamennyi korábbi munkahely jogszerző időnek számít. Viszont, azon bölcsődei dajkák esetén, akik a 01193003 azonosító számú dajka szakképesítéssel rendelkeznek, már csak a dajka szakképesítés megszerzésétől számított, a Kjt. 87/A. §-a szerint elfogadható jogviszonyok adnak jogszerző időt, azonosan a kisgyermeknevelő munkakörnél alkalmazandó szabályhoz.”
A dolgozó nem a 01193003 azonosító számú dajka szakképesítéssel rendelkezik, hanem a miniszteri rendeletben előírt tanfolyamot végezte el, melyet a Magyar Bölcsődék Egyesülete szervezett. Fenti szabályok és tények alapján a besorolásánál helyesen járunk el, ha a vállalkozói és a közszférában eltöltött éveket is beszámítjuk a fizetési fokozat tekintetében?

Kérdés:

Az önkormányzati intézmény által elkezdett önkormányzati ingatlanon végzett beruházást az intézmény 2026. 06. 30-ai megszűnését követően a közfeladatot átvevő önkormányzat kizárólagos tulajdonában lévő kft. folytatta. A kft. a közfeladatot közszolgáltatási szerződés alapján számlásan, áfa felszámításával végzi. A közfeladat ellátása érdekében irodai berendezéseket és egyéb eszközöket is vásárolt. A vagyonrendelet kimondja: Az ingatlanfelújítás és az eszközök beszerzésének áfatartalmát levonásba helyezte. Jelenleg az önkormányzat ingyenesen kéri 2025. december 31-ei időponttal az ingatlanon végzett beruházás átadását a kft.-től. A kft. ingatlanértékesítésre és -bérbeadásra nincs az áfa hatálya alá bejelentkezve. 
1. A 2025. december 31-ei átadás milyen bizonylat alapján történjen? Szükséges számlát kiállítani, vagy egy átadás-átvételi bizonylat is elegendő? 
2. A 2025. december hóban történő átadás miatt a december havi áfabevallásban kell megfizetni az átadás áfatartalmát?
3. Az átadás miatt önellenőrzéssel kell a beruházás folyamán levont áfatartalmat befizetni?

Kérdés: A települési önkormányzat állami fenntartású köznevelési intézményekben (általános és középiskolák) biztosítja a gyermekétkeztetést, és beszedi annak térítési díját. Az étkezés igénylése a tanév elején az egyik szülő/gondviselő nyilatkozatával történik az adott tanévre. A térítési díj megfizetése a tárgyhónapban, a tárgyhó 10. és 27. napja között történik, részben online felületen, részben személyes befizetési lehetőség biztosítása mellett. A gyermekétkeztetés után fizetendő térítési díj vonatkozásában több esetben elmaradás mutatkozik a kötelezettek részéről.
1. A gyermekétkeztetés térítési díjának jogszerű teljes egészében előre történő beszedése érdekében szükséges-e önkormányzati rendeletet alkotni?
2. A térítésidíj-hátralék jogszerű behajtása érdekében fizetési felszólítás küldése szükséges a kötelezett részére. A 328/2011. Korm. rendelet 16. §-ának (2) bekezdése szerint: „Az intézmény vezetője ellenőrzi, hogy a megállapított térítési díj befizetése havonként megtörténik-e. Ha a kötelezett a befizetést elmulasztotta, az intézményvezető 15 napos határidő megjelölésével a kötelezettet írásban felhívja az elmaradt térítési díj befizetésére.”
1. Ezen rendelkezésben az „intézmény”, illetőleg „intézményvezető” fogalom alatt melyik szervet, illetve annak vezetőjét kell érteni (a gyermekétkeztetést biztosító önkormányzatot, vagy azt a köznevelési intézményt, ahová az ellátott jár)?
2. Az önkormányzati hátralék behajtása érdekében melyik szervnek (a gyermekétkeztetést biztosító önkormányzatnak, vagy annak a köznevelési intézménynek, ahová az ellátott jár) kell felszólítania a kötelezettet annak érdekében, hogy szabályszerű fizetési meghagyásos eljárás legyen indítható?
3. A hátralék jogszerű behajtása érdekében szükséges-e önkormányzati rendeletet alkotni? Ha igen, akkor e kérdéskörben mit kell szabályozni?
4. A Gyvt. 146. §-ának (2) bekezdése rendelkezik a „kötelezettről”. Mi alapozza meg a „felszólításra kerülő kötelezetti” jogállást? [Tehát egy átlagos kétszülős felállás esetén bármelyik szülő felszólítható, vagy figyelembe kell venni, hogy például ki igényelte az étkezést az önkormányzattól (melyik szülő/gondviselő nyilatkozott a tanév elején)?]

Kérdés: Költségvetési szervünk alkalmazottja Revolut megtakarítási számlával rendelkezik, éves kamatot kap, a kamat jóváírásakor a litván előírások szerint 15 százalék adót kell fizetnie. A fennmaradó összegre vonatkozóan keletkezik-e Magyarországon bármilyen adókötelezettsége?

Kérdés: Önkormányzatunk közterület-használati engedélyben állapítja meg a közterület-használatért járó díjat, amelyről számla is készül. Milyen dátumot kell feltüntetni a számlázás során (nem folyamatos teljesítés, csak eseti) teljesítés dátumaként, ha például október 31. és november 02. között vették igénybe a közterületet, illetve mi lesz a fizetési határideje a számlának, ha az engedélyben az a szöveg szerepel, hogy „A díjat a határozat véglegessé válását követő 5 napon belül kell megfizetni”? Ilyen esetben mi lesz a véglegessé válás napja, amihez képest számolni kell a fizetési határidőt?

Kérdés:

Költségvetési szervünk dolgozója bitcoint vásárolt és adott is el az adóéven belül. Milyen adókötelezettsége keletkezik, ha nyereséggel adta el a kriptoeszközt, valamint alkalmazhatóak-e az ügylet kapcsán az ellenőrzött tőkepiaci ügyletre vonatkozó adózási szabályok?

Kérdés: Költségvetési szervünk dolgozója édesapjától telket örökölt 2025-ben. Ha a magánszemély eladta a telket még szintén 2025-ben, akkor keletkezik-e adókötelezettség, és melyik évben, ha a vevő még nem fizette ki a teljes vételárat?