327 talált cikk a határidő kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk közterület-használati engedélyben állapítja meg a közterület-használatért járó díjat, amelyről számla is készül. Milyen dátumot kell feltüntetni a számlázás során (nem folyamatos teljesítés, csak eseti) teljesítés dátumaként, ha például október 31. és november 02. között vették igénybe a közterületet, illetve mi lesz a fizetési határideje a számlának, ha az engedélyben az a szöveg szerepel, hogy „A díjat a határozat véglegessé válását követő 5 napon belül kell megfizetni”? Ilyen esetben mi lesz a véglegessé válás napja, amihez képest számolni kell a fizetési határidőt?

Kérdés:

Költségvetési szervünk dolgozója bitcoint vásárolt és adott is el az adóéven belül. Milyen adókötelezettsége keletkezik, ha nyereséggel adta el a kriptoeszközt, valamint alkalmazhatóak-e az ügylet kapcsán az ellenőrzött tőkepiaci ügyletre vonatkozó adózási szabályok?

Kérdés: Költségvetési szervünk dolgozója édesapjától telket örökölt 2025-ben. Ha a magánszemély eladta a telket még szintén 2025-ben, akkor keletkezik-e adókötelezettség, és melyik évben, ha a vevő még nem fizette ki a teljes vételárat?

Kérdés: Önkormányzatunk felé több szülőnek is intézményi gyermekétkeztetés térítésidíj-tartozása van. Az érintett szülők többszöri felszólítás, megbeszélés alapján sem fizetnek. Megvonhatjuk a gyermektől az étkeztetést, amíg a szülő ki nem egyenlíti/el nem kezdi kiegyenlíteni a tartozását? Mit tehetünk azokkal a gyermekekkel, akik most már a gyvk. szerint ingyen étkeznek, de még fennáll a régebbi tartozásuk? Tőlük megvonhatjuk az étkeztetést, vagy marad a végrehajtási eljárás?

Kérdés: Önkormányzatunk az idei évben nyolc belterületi utca felújítását kezdte meg. A féléves aktiválási feladatok elvégzése során azonban az alábbi problémával szembesültünk:
A nyolc érintett utcából négynek a felújítása a fél év végéig befejeződött. A munkák lezárását műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyv igazolja, amelyet a hatóságok is aláírtak, az utcák forgalomba helyezése megtörtént, tehát a beruházások üzembe helyezésre kerültek. A kivitelező a munkálatok előrehaladtával a fél év során több részszámlát is benyújtott. A 15-ös főkönyvi számlán (befejezetlen beruházások) azonban a fél év zárásakor nem állt rendelkezésre akkora összeg, amely a négy elkészült utca értékét fedezte volna. Ennek oka, hogy a kivitelező a vonatkozó számlát csak július végén nyújtotta be, hosszú fizetési határidővel. Amennyiben az aktiválást a főkönyvben is elvégeztük volna, a 15-ös számla követel egyenleget mutatott volna. A jogszabályi előírás szerint az aktiválás napja kizárólag az üzembe helyezés, rendeltetésszerű használatra alkalmassá tétel időpontjához kötődik, nem a pénzügyi teljesítéshez. Ilyen helyzetben – amikor a beruházás műszakilag lezárult, de a számlázás a következő időszakra tolódik – mi a helyes könyvelési és aktiválási eljárásrend?

Kérdés: Költségvetési szervünk dolgozója a lányának ajándékozott 3 építési telket 2025-ben. Az új tulajdonos szeretne egy telket értékesíteni. Mivel egyenes ági rokonok között történt az ajándékozás, ezért illeték kiszabása nem történt. Az építési telek eladása esetén mi minősül megszerzésre fordított összegnek?

Kérdés:

Önkormányzatunk dolgozója egy nagyobb összegért vásárol kriptovalutát, melyet több részletben értékesít. Mikor és mi után keletkezik személyijövedelemadó-kötelezettség?

Kérdés: Önkormányzatunk adásvételi szerződést kötött egy kft.-vel, mely szerint kedvezményes vételáron eladott építési telket azzal a feltétellel, hogy a cég 4 éven belül a telken beruházást fog megvalósítani. A szerződésben kikötésre került, hogy amennyiben nem teljesíti a beruházási kötelezettségét, úgy a forgalmi érték és a kifizetett vételár közötti támogatott összeget számla ellenében kifizeti az önkormányzatnak. A szerződésben a fizetési határidő úgy került rögzítésre, hogy „Vevő tudomásul veszi, hogy amennyiben a jelen szerződés 8.2. pontjában foglalt kötelezettségét nem teljesíti, és Eladó nem él az elállás jogával, úgy Vevő köteles a kedvezményes vételárat az Eladó részére legkésőbb a jelen szerződés 8.2. pontjában meghatározott határidő leteltét követő 60 napon belül, legfeljebb az ingatlan jelen szerződés 3.4. pontjában meghatározott forgalmi értéke erejéig, az Eladó által kiállított, adóigazgatási azonosításra alkalmas számla ellenében kiegészíteni.” A szerződés aláírásának dátuma 2021. 08. 23. volt, a beruházás megvalósításának határideje a 8.2. pont alapján az aláírástól számított 4 év. Ilyen esetben mi lesz a számla teljesítési és fizetési határideje? Az áfabefizetési kötelezettségünk melyik naptól él, a számlán szereplő teljesítés dátumát vagy a fizetési határidőt kell figyelembe venni?

Kérdés: Önkormányzati képviselő olyan szervezet – egyesület – elnöki tisztségét tölti be, mely önkormányzati támogatásban is részesül. A Knyt. a hatályra, valamint a 2. §-ban foglalt értelmező rendelkezések ismeretében is az alábbi rendelkezéseket tartalmazza:
„6. § (1) Nem indulhat pályázóként, és nem részesülhet támogatásban
a) aki a pályázati eljárásban döntés-előkészítőként közreműködő vagy döntéshozó,
e) olyan gazdasági társaság, alapítvány, egyesület, egyházi jogi személy vagy szakszervezet, illetve ezek önálló jogi személyiséggel rendelkező olyan szervezeti egysége, amelyben az a)–c) pont alá tartozó személy vezető tisztségviselő, az alapítvány kezelő szervének, szervezetének tagja, tisztségviselője, az egyesület, az egyházi jogi személy vagy a szakszervezet ügyintéző vagy képviseleti szervének tagja.”
„8. § (1) Ha a pályázó
e) olyan gazdasági társaság, alapítvány, egyesület, egyházi jogi személy vagy szakszervezet, amelyben az a)–c) pont alá tartozó személy vezető tisztségviselő, az alapítvány kezelő szervének, szervezetének tagja, tisztségviselője vagy az egyesület ügyintéző vagy képviseleti szervének tagja, köteles kezdeményezni e körülménynek a honlapon történő közzétételét a pályázat benyújtásával egyidejűleg.”
Az az egyesület, amelynek képviselője (elnöke) az önkormányzati képviselő, teljesen kizárt-e az önkormányzati támogatásból? Vagy nem kizáró ok, ha a támogatási kérelem benyújtását megelőzően vagy az elbírálást megelőzően megjelölt határidőben ezen körülmény közzétételét kezdeményezi a megjelölt honlapon?

Kérdés:

Önkormányzatunk dolgozójánál kérdésként merült fel, hogy hány százalék adót kell fizetni a kriptovaluta adás/vétel után? Például, ha egy kriptotőzsdén vált át a magánszemély kriptovalutát dollárra, majd azt kiutalja a Revolutra, majd onnan továbbküldi forintra átváltva a belföldi számlájára, akkor devizakereskedésről beszélhetünk? Ha igen, milyen adókötelezettség keletkezik?