321 talált cikk a határidő kifejezésre

Kérdés: Egy NOKS-os dolgozónk (dajka) a 65. életévét 2026. január 2. napján tölti be, és nyugdíjba szeretne menni öregségi nyugdíjjal (nem a nők kedvezményes 40 éves munkaviszonya utáni nyugdíjjal). A felmentési időt a 65. életév betöltése után kezdheti csak meg? Vagy már előre fel lehet menteni, mondván, hogy 2026. január 2-án nyugdíjasnak fog minősülni, és a felmentési idejét arra (2026. január 2.) már le is töltheti? A fennmaradó szabadságot hogyan lehet jogszerűen kiadni, illetve megváltani?

Kérdés: Önkormányzatunk dolgozója egy észtországi befektetési szolgáltatótól szerzett kamatjövedelmet. Milyen adókötelezettsége keletkezik?

Kérdés: Szolgáltatási szektorban nyújtunk évek óta tanácsadási szolgáltatást, és az utóbbi években néhány uniós ügyfelünk is akadt. Ha jól tudjuk, 2025. január 1-jétől az Európai Unió más tagállamaiban is választható lett az alanyi adómentesség. Ehhez be kell jelentkezni más tagállamban, kell hozzá adott tagállami adószám? A belföldi forgalmunk 2024-ben meghaladta a 18.000.000 forintot (és lehet, hogy 2025-ben is meg fogja haladni), így alanyi adómentességet nem tudunk választani Magyarországon, viszont a külföldi megbízói kör elég kisszámú, így az ebből származó bevételünk nem lesz túl magas, ezért, ha lehetséges, alkalmaznánk más tagállamban alanyi adómentességet. Mik a feltételei? A belföldi alanyi adómentesség hiánya akadálya annak, hogy az Európai Unió más tagállamaiban alanyi adómentességet válasszunk?

Kérdés: Költségvetési szervünknél általánosságban kérdésként merült fel, hogy egy mezőgazdasági termékfelvásárlási jegy kitöltése esetén, amennyiben a mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalany rendelkezik adószámmal, abban az esetben is kötelező-e, illetve kötelezhető-e a felvásárló az eladó/őstermelő születési helyének és édesanyja nevének kitöltésére?

Kérdés: A Púétv. 40. §-ának (3) bekezdése alapján a határozott idejű köznevelési foglalkoztatotti jogviszony tartama a három évet nem haladhatja meg, beleértve a meghosszabbított és az előző határozott időre adott kinevezés megszűnésétől számított hat hónapon belül létesített újabb határozott tartamú köznevelési foglalkoztatotti jogviszony tartamát is. Ha még a Kjt. hatálya alatt került kinevezésre az alkalmazott, és az idei évben jár le a határozott idő, de az újabb határozott idő (Púétv. hatálya alatt) csak a jövő évig tart, azzal lehet védekezni, hogy összességében a határozott jogviszony időtartama ugyan meghaladja a 3 évet, de a Púétv. hatálya alatt kinevezéssel létesített köznevelési foglalkoztatotti jogviszony csak 1 év időtartamú?

Kérdés: 1. A 2024. évi bérleti díjak kiszámlázása 2025. január hónapban történt, a számlafizetési határideje 2025. év január, a számla teljesítésének időpontja 2024. december 31. A számla a tárgyévi könyvekben került rögzítésre, mint költségvetési évet követően esedékes követelés. Helyes-e ez az eljárás? Ezeket a számlákat kell-e időben elhatárolni? Ha végrehajtjuk az időbeli elhatárolást, akkor a számlák duplikálódnak. Mi a helyes számviteli, könyvviteli eljárás?
2. Vannak kiszámlázva vevői követelések, ahol a számlateljesítés időpontja és a számla kelte is 2024. évi, a számlafizetési határideje 2025. január volt. A számla a tárgyévi könyvekben került rögzítésre, mint költségvetési évet követően esedékes követelés. Helyes ez az eljárás? Ezeket a számlákat kell-e időben elhatárolni?
3. Vannak olyan esetek, amikor a számlán szereplő tétel elszámolási időszaka 2024. év, de a számlán mind a teljesítés időpontja, mind a kiállítás dátuma, mind a fizetési határidő 2025. évi. Ezeket a számlákat hogyan kezeljük a könyvekben, érinti-e az időbeli elhatárolás?

Kérdés: Köztulajdonban álló munkáltatónál kerülnek őrzésre a maradandó értékű iratok. A munkáltató közfeladatot lát el, lenti kormányrendelet vonatkozik rá. A 335/2005. Korm. rendelet 8. §-ának (1) bekezdése alapján a közfeladatot ellátó szerv vezetője, illetőleg tevékenységi körében iratkezelési feladatokat ellátó vezető, ügyintéző, ügykezelő köteles gondoskodni az iratkezelési szoftver által kezelt adatok biztonságáról, s megtenni azokat a technikai és szervezési intézkedéseket, kialakítani azokat az eljárási szabályokat, amelyek az üzembiztonsági, adatvédelmi szabályok érvényre juttatásához szükségesek. A (2) bekezdés alapján az iratokat és az adatokat védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés, megsemmisítés, valamint a megsemmisülés és sérülés ellen. A szerv vezetője köteles az üzemeltetés és az adatbiztonság olyan szabályozására, amely alapján a feladatok, hatáskörök pontosan meghatározásra kerülnek és végrehajthatók. A munkáltatónak milyen feltételek szerint kell őriznie a maradandó értékű iratokat? Milyen jogszabályban szerepelnek ezek a feltételek? Pl. zárható szekrény vagy páncélszekrény.

Kérdés: Költségvetési szervünk alkalmazottjának édesapja sajnálatos módon januárban elhunyt. A testvére és a dolgozónk gépjárműve is az elhunyt nevén volt. Ebben az esetben, a fizetési határidőig (április 15.), milyen lehetőség van, hogy az aktuális gépjárműadó összegét be tudják fizetni, hogy a járművek ne maradjanak a hagyatéki tárgyalás lezárásáig sem befizetetlenül? A hagyatéki tárgyalás valószínűleg 2-3 hónapig még nem fog lezárulni.

Kérdés: Mikor kell, milyen időpontban nyilvántartásba venni az önkormányzati szektorban a támogatási szerződésben szereplő támogatás összegét követelésként? A teljes összeget a szerződés aláírásakor, vagy pedig amikor támogatási előleg érkezik, és csak akkora összegben? Illetve mi fogja meghatározni, hogy költségvetési évben vagy pedig követő követelésként vesszük nyilvántartásba, ha nem tudjuk az ütemezést? Mi a helyes eljárás például akkor, ha a projekt teljes egészében utófinanszírozású, és csak a támogatási szerződés áll rendelkezésre, akkor is elő kell írni követelésként a pénzforgalomban csak később jelentkező támogatást?

Kérdés: Az Ávr. 57. §-ának (1) bekezdése szerint a teljesítés igazolása során ellenőrizhető okmányok alapján ellenőrizni és igazolni kell a kiadások teljesítésének jogosságát, összegszerűségét. A (3) bekezdés alapján a teljesítést az igazolás dátumának és a teljesítés tényére történő utalás megjelölésével, az arra jogosult személy aláírásával kell igazolni. Tekintettel a fentiekre, kérem, szíveskedjenek tájékoztatni az alkalmazott módszer megfelelőségével kapcsolatban. A teljesítést az igazolás dátumának és a teljesítés tényére történő utalás megjelölésével, az arra jogosult személy aláírásával kell igazolni (a számlán, bizonylaton).
Megvalósítható:
A. Külön „Teljesítésigazolás” dokumentumon, amennyiben azt a vonatkozó szerződés egyértelműen kimondja.
B. Számlán, bizonylaton: „A teljesítést igazolom” bélyegző és dátumbélyegző lenyomattal, vagy kézzel történő rávezetéssel.
A számlán, bizonylaton, amelyen szerepel az összeg (számla, bizonylat végösszege), szükséges a fentiekben részletezett (B. pont) teljesítésigazolás során az összeget még külön ráírni?
Az alábbi háromféle teljesítésigazolás közül melyik a megfelelő?
1. számlán, bizonylaton szerepel: „A teljesítést igazolom”, dátum, aláírás.
2. számlán, bizonylaton szerepel: „A teljesítést a számlán szereplő összegben igazolom”, dátum, aláírás.
3. számlán, bizonylaton szerepel: „A teljesítést … összegben igazolom”, dátum, aláírás (az összeg kézzel kiírva).