Óvodai pedagógiai asszisztens besorolása

Kérdés: Óvodában pedagógiai asszisztensként 2023. 10. 16. napján felvettünk egy kollégát, aki tanítói diplomával rendelkező pedagógus (3 év 1 hónapig dolgozott iskolában). Az oktatási hivatal jelezte az óvodának, hogy nem jó a besorolása. A Púévhr. 37. és 42. §-a alapján elképzelhető, hogy már a felvételkor gyakornok besorolásba kellett volna tenni ezt a tanítót amiatt, hogy tanító a végzettsége? Függetlenül attól, hogy kifejezetten pedagógiai asszisztensként lett felvéve és alkalmazva? Illetve a NOKS-dolgozónál nézni kell a 6 év szakmai gyakorlatot? Mert ha át is kell sorolni, akkor még kérdés az is, hogy Gyakornok vagy Pedagógus I. lesz?
Részlet a válaszából: […] ...állapítania, illetve a keletkezett illetménykülönbözetet visszamenőlegesen is ki kell fizetnie.Mivel a minősítő vizsgára előírható határidő már eltelt, ezt is pótolni kell, az érintettnek elő kell írni a minősítő vizsga letételének időpontját. Erre nézve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 5.

Közüzemi díjak visszatérítése

Kérdés: Önkormányzatunk 2023-ban a gázszolgáltató által kiállított számlák alapján továbbszámlázta a rezsiköltséget. 2024-ben a gázszolgáltatónál megtörtént az elszámolás, túlfizetésbe esett az önkormányzat, és így a vállalkozó is, akinek továbbszámláztuk a költséget. A túlfizetést a gázszolgáltató visszautalta, könyveltük mint egyéb bevétel – azon belül kiadások visszatérítései. Kiállítottuk a túlfizetésről a számlát, majd sztornóztuk is, mert teljesen elbizonytalanodtunk könyvelésileg. Csak ezzel a vállalkozást is nehéz helyzetbe hoztuk. Hogyan kell helyesen kezelni a túlfizetést a vállalkozás szempontjából? Ha kiszámlázhatjuk a túlfizetést (mint negatív bevétel), akkor hogyan kell helyesen könyvelni? Szembe lehet-e állítani azzal az idei bevétellel, amit a szolgáltató visszautalt?
Részlet a válaszából: […] ...az áfabevallás 31. sorában, fizetendő adót növelő tételként kellett beállítani. Ez nem jelent önellenőrzést. Ha viszont az előírt határidőben történt [153/C. § (1) bek a) pont], akkor önellenőrzéssel kell javítani azt a bevallást, amelyben a jóváíró...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 15.

Ajándékok elfogadására vonatkozó belső szabályzat

Kérdés: A polgármester egy önkormányzati beruházásban kivitelezőként közreműködő vállalkozótól 350.000 forint értékben ajándékot fogadott el. Az ajándékok elfogadására vonatkozó szabályzatban az elfogadható ajándékok maximális értéke 20.000 forintban van meghatározva, az értékhatárt meghaladó ajándékot az önkormányzat részére juttatott ajándéknak kell tekinteni. A képviselő-testület határozatában megállapította, hogy a polgármester megszegte a szabályzatot, és felszólította, hogy a 20.000 forint feletti összeget a határozatban megállapított határidőig az önkormányzat számlájára fizesse be. A polgármester részéről a megadott időpontig befizetés nem történt. Letiltható-e ebben az esetben a tartozás a polgármester tiszteletdíjából? Amennyiben igen, milyen intézkedést kell tenni a képviselő-testületnek ennek érdekében? Amennyiben nem, milyen módon tudja a munkáltatói jogkört gyakorló képviselő-testület behajtani ezt a tartozást?
Részlet a válaszából: […] ...ezt nem adja meg, akkor – akár a hozzájárulás megtagadását követően azonnal kézbesítve – a munkáltatónak az általa megszabott határidővel írásban fel kell őt szólítania a tartozás megtérítésére [Kttv. 149. § (8) bekezdés]. A felhívásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 15.

Köznevelési foglalkoztatottak ügyfélkapunyitási kötelezettsége

Kérdés:

A Púétv. 160. §-ának (10) bekezdése alapján a köznevelésben foglalkoztatott 2024. július 1-jéig köteles a kormány által biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatást és a hozzá kapcsolódó tárhelyet igényelni, és erről a munkáltatónak írásban nyilatkozni. Amennyiben ennek nem hajlandó eleget tenni a köznevelési dolgozó, akkor vele szemben milyen szankció alkalmazható? (A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állóval szemben esetleg fegyelmi eljárás indítható, de a köznevelési dolgozóval szemben nem, esetlegesen a rendkívüli felmentés jöhet szóba?)

Részlet a válaszából: […] ...érdekében egyes törvények módosításáról szóló T/7999. törvényjavaslat a Púétv.-ben előírt 2024. július 1-jei ügyfélkapunyitási határidőt – elfogadása esetén – 2025. január 15-re módosítja majd.(Kéziratzárás: 2024. 07....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 6.

Szabadság görgetése

Kérdés:

A polgármesteri hivatalban dolgozó köztisztviselőnek több mint nyolc éve görgetett (felhalmozódott) szabadsága a Kttv. 104. §-ának (6) bekezdése alapján – eltérve a 192. §-ban előírt elévülési szabályoktól – mikor fizethető ki, vagy hogyan adható ki? Munkaviszonya nem szűnt meg. A szabadságkimutatásnak tartalmaznia kell az összes előző évekről áthozott szabadságnapokat?

Részlet a válaszából: […] ...megszűnésétől számított 30 napon belül kell természetben kiadni [Kttv. 104. § (1)–(2) bekezdés].Ha a munkáltató ezeket a határidőket is elmulasztja, az nem jelenti azt, hogy ne kellene természetben kiadnia a szabadságot: erre mielőbb sort kell kerítenie...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 25.

Szociális munkatárs besorolása

Kérdés: Egyesület által fenntartott szociális bentlakásos intézménybe (az 1/2000. SzCsM rendelet hatálya alá tartozik) szeretnénk felvenni egy szociális munkatársat, akinek nincs meg a felsőfokú szakképesítése a munkakör betöltéséhez, ezért a felmentési szabályt alkalmaznánk. A munkavállaló 2018. 06. hónapban szociális asszisztensi OKJ-s képesítést szerzett, ezzel a végzettséggel alkalmaznánk erre a munkakörre. Besorolhatjuk-e "E" kategóriába, és a szolgálati időnél figyelembe kell-e venni a 2018. 06. hónap előtti jogviszonyait?
Részlet a válaszából: […] ...iskolai végzettség, illetve szakképesítés, szakképzettség legfeljebb öt éven belüli megszerzését. Nem számítható be az ötéves határidőbe mindazon időtartam, amelyet a gyakornoki időnél figyelmen kívül kell hagyni. A felmentés időtartamának eredménytelen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 4.

Ingatlan vagyon hasznosítása

Kérdés: Az önkormányzat a tulajdonában lévő ingatlan vagyon hasznosításával a tulajdonában lévő társaságát bízta meg. Továbbá megbízta, hogy a nevében eljárva szerződést kössön, valamint számlát állítson ki a bevételek beszedése érdekében, és arról havonta készítsen elszámolást. Az elszámolás tartalmazza a beszedett bevételeket és az ingatlanhasznosítás költségeit is, a beszedett bevétel költségeinek levonása után a maradványt a tárgyhót követő hó 20. napjáig kell átutalnia az önkormányzat bankszámlájára. Ha a társaság nem utalja át határidőre az önkormányzatot megillető ingatlanhasznosítási bevétel maradványát, akkor ezt a követelést milyen főkönyvi számlán kell nyilvántartania az önkormányzatnak?
Részlet a válaszából: […] Az önkormányzat a vagyonrendeletében dönthet úgy, hogy a tulajdonában lévő ingatlanok hasznosításából származó bevételt átengedi a társaságnak. Ebben az esetben a társaság saját nevében köti a szerződést, és állítja ki a számlát, a társaság bevétele lesz a bérleti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 14.

Adatszolgáltatás költségvetési szerv tartozásállományáról

Kérdés: A költségvetési rendeletünkben évek óta szerepel a következő rendelkezés: "A költségvetési szerv vezetője e rendelet 16. mellékletében foglalt adatlapon köteles a tartozásállományról adatot szolgáltatni. A költségvetési szerv az általa lejárt esedékességű elismert tartozásállomány tekintetében – nemleges adat esetén is – havonta a tárgyhó 25-i állapotnak megfelelően a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig az önkormányzat jegyzője részére köteles adatszolgáltatást teljesíteni." Az idei évi rendelet összeállításakor meg szerettünk volna bizonyosodni arról, hogy ezt a rendelkezést egy magasabb rendű jogszabály írja elő, és nem mi magunk állítottuk fel ezt a szabályt. Azonban nem találunk erre vonatkozóan egy jogszabályban sem ilyen előírást. Átnéztük nagyon sok önkormányzat költségvetési rendeletét, és majdnem mindegyikben szerepel ilyen rendelkezés. Kérjük az Önök szakértőinek segítségét abban, hogy melyik jogszabály ír elő ilyen kötelezettséget!
Részlet a válaszából: […] ...határidőn túli tartozásállomány és a tartós fizetésképtelenség kialakulásának elkerülése érdekében a költségvetési szervek kötelezettséget csak Áht. 36. §-ának (1) bekezdése szerinti szabad előirányzataik mértékéig vállalhatnak.Az Áht. 107. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 14.

Tagi kölcsön elengedése

Kérdés: Az önkormányzat 2021. évben tagi kölcsönt folyósított szociális szövetkezet részére, a kölcsönt megkapó szövetkezet egyik alapító tagja a kölcsönt adó önkormányzat. A tagikölcsön-szerződést határozott időre kötötték, de a szövetkezet nem tudott eleget tenni visszafizetési kötelezettségének határidőben, sem később. A tagi kölcsön esetleges megtérítése a szövetkezet felszámolásához is vezethetne. Megteheti-e az adott önkormányzat, hogy tekintve szövetkezeti tagságára, valamint a szövetkezet további működésének ellehetetlenítésére a kölcsön törlesztésével, a tagi kölcsön visszafizetéséről részben vagy egészében lemond? Ha igen, milyen eljárással tudja ezt megtenni?
Részlet a válaszából: […] A tagi kölcsön elengedését írásba kell foglalni, és az Szt. 77. §-a (3) bekezdésének l) pontja alapján a szövetkezetnek az egyéb bevételek között kell elszámolnia. Az önkormányzatnál a követelés elengedését a 38/2013. NGM rendelet XIII. Fejezet Egyéb gazdasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.

Igazgató megbízási díja

Kérdés: A Púétv. alapján a nevelési-oktatási intézmények (esetünkben óvoda) igazgatói feladatainak az ellátásáért 2024. január 1-jétől megbízási díj jár. Kell-e külön megbízási szerződést is kötni az igazgatóval annak érdekében, hogy megkapja a megbízási díjat? Álláspontunk szerint, mivel a vezetői megbízást korábban már megadta részére a képviselő-testület, mely a Púétv. 160. §-ának (5) bekezdése alapján az eredeti megbízásban meghatározott határidőig fennáll, részére a megbízási díj a vezetői megbízás és a Púétv. szerint jár a korábbi vezetői pótlék helyett, megbízási szerződés nélkül.
Részlet a válaszából: […] A Púétv. szerinti egyes köznevelési feladatokért járó megbízási díj lényegében a korábbi "pótlék" elnevezésű illetményelem helyébe lépett. Ez és a Ptk. szerinti megbízási szerződés alapján járó megbízási díj eltérő jogintézmények. Erre a Púétv. 102. §-ához...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.
1
2
3
29