336 talált cikk a határidő kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk vállalkozási szerződést kötött csapadékvíz-elvezető hálózat fejlesztésére. A vállalkozási szerződés 2022. július 5. napján került aláírásra. A műszaki tartalom módosulására tekintettel a szerződés módosításra került. Ennek eredményeként a teljesítési határidő: a szerződés hatálybalépésétől számított 8 hónap + 54 nap lett. A kivitelező a teljesítési biztosítékot (12.343.809 Ft) 2022. 07. 05. napján megfizette, majd a szerződés módosítását követően a biztosítékkülönbözet (233.691 Ft) is átutalásra került 2023. 03. 29. napján. A kivitelező a műszaki ellenőr beszámolója alapján a munkát szerződésszerűen, teljes mértékben teljesítette 2023. 06. 23. napján. A munka befejeztével a teljesítési biztosíték jótállási biztosítékká alakult. A kivitelező kérelmet nyújtott be a jótállási biztosítás visszafizetése iránt. A vállalkozási szerződés rendelkezik a jótállási biztosítékról az alábbiak szerint:
Jótállási biztosíték:
„Felek megállapodnak, hogy a vállalkozó hibás teljesítésével kapcsolatos megrendelői igények biztosítékaként a szerződés szerinti, áfa nélkül számított ellenszolgáltatás 5%-ának megfelelő jót-állási biztosítékot kötnek ki.
Felek rögzítik, hogy a jótállási biztosítékot a Kbt. 134. § (4) bekezdésének megfelelően legkésőbb a szerződés teljesítésének időpontjában kell a megrendelő rendelkezésére bocsátani azzal, hogy a jótállási biztosítéknak a jótállási időszak végéig kell érvényben lennie.
Felek rögzítik, hogy a vállalkozó a jótállási biztosítékot a Kbt. 134. §-a (6) bekezdésének a) pontjában rögzítetteknek megfelelően az alábbi formátumban bocsátja a megrendelő rendelkezésére:
A vállalkozó a 12.343.809 Ft teljesítési biztosítékot, a megrendelő részére a fizetési számlájára történő átutalásával biztosítja. A Kbt. 134. §-ának (8) bekezdésében foglaltak értelmében a vállalkozó a fentiekben hivatkozott, általa választott, a Kbt. 134. §-ának (6) bekezdésében foglalt egyik biztosítéki formáról a másikra áttérhet, a biztosítéknak azonban a szerződésben foglalt összegnek és időtartamnak megfelelően folyamatosan rendelkezésre kell állnia. Amennyiben a jótállási biztosíték pénzeszköz átadásával került teljesítésre, úgy a megrendelő a biztosított időszak lejártakor a biztosíték (fel nem használt) összegét köteles az időszak utolsó napját követő 30 napon belül a felek által egyeztetett módon, ennek hiányában banki átutalás útján a vállalkozó részére visszaszolgáltatni.”
Az ajánlattételi felhívás alapján a jótállási időszak: 36 hónap. A vállalkozási szerződés hivatkozik a 12/1988. ÉVM–IpM–KM–MÉM–KVM együttes rendeletre, amely szerint a nyomvonal jellegű építményszerkezeteket, valamint azok kötelező alkalmassági idejét mint három évet meghaladó szavatosságiigény-érvényesítési jogvesztő határidőt (Ptk. 308. §) a rendelet melléklete tartalmazza. A beruházás kapcsolódik a rendelet 1. mellékletének 4.4 alpontja pontjához.
A fentiekre tekintettel a jótállási időszak mennyi ideig tart? Az önkormányzat köteles visszautalni a jótállási biztosítékot a rendeletben meghatározott időtartamra tekintettel?

Kérdés: Költségvetési szervünk közszolgáltatási szerződést kötött a felügyelete alá tartozó, állami tulajdonú nonprofit gazdasági társasággal oktatási és oktatásszakmai közfeladatok ellátására. A szerződés a feladatellátást egyéves időszakra írja elő. A szerződés alapján a közszolgáltatási ellentételezés teljes egészében a szerződés aláírását követően kerül kifizetésre. A szerződés rendelkezik arról, hogy előfinanszírozás keretében kerül teljesítésre a szerződés szerinti ellentételezés. A társaság a feladat teljesítéséről és a felhasznált összegről a szerződésben meghatározott határidőig utólag köteles elszámolni. A szerződés nem tartalmaz rendelkezést az általános forgalmi adóról, valamint nem írja elő előlegszámla kiállítását. A gazdasági társaság a szerződés aláírását követően a teljes szerződéses összegről „áfakörön kívüli” megjelöléssel számlát állít ki. Ha a közszolgáltatási szerződés alapján fizetett ellentételezés az Áfa-tv. alkalmazásában nem minősül termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás ellenértékének, és az ügylet az Áfa-tv. hatályán kívül esik, akkor a társaság jogszerűen jár-e el, amikor a szerződés aláírását követően a teljes összegről „áfakörön kívüli” számlát bocsát ki, vagy ilyen esetben előlegszámla kibocsátása lenne szükséges? A fent ismertetett jogviszonyban alkalmazható-e az „áfakörön kívüli” minősítés?

Kérdés: Közös önkormányzati hivatal kirendeltségén hatósági ügyintéző munkakörben foglalkoztatott köztisztviselő, valamint szintén a kirendeltségen aljegyző munkakörben foglalkoztatott köztisztviselő házastársak. Fennáll-e közöttük összeférhetetlenség? Amennyiben igen, hogyan lehet azt feloldani?

Kérdés: Önkormányzatunk 2021. évben díjbekérő alapján kifizetést intézett. Az előlegért cserébe a termékértékesítés megtörtént. A kiutalt előlegről a partner sem előlegszámlát, sem végszámlát nem állított ki, így könyvelésileg a 36514-ről a tétel kirendezése rovatra nem történt meg a tárgyévig. Kérjük javaslatukat a tétel helyes rendezésére a tárgyévben!

Kérdés: Államháztartáson kívüli, 100%-ban önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság a Mötv. 109. §-ában foglaltak alapján a vagyonkezelésébe vett önkormányzati vagyon vonatkozásában pótlólagos beruházási, felújítási munkálataival a visszapótlási kötelezettségének, valamint a szerződésben rögzített negyedéves adatszolgáltatási kötelezettségének eleget tesz. A 38/2013. NGM rendelet alapján az önkormányzat a vagyonkezelt eszközei közé vezeti át a vagyonkezelésbe adott eszköz bruttó és halmozott értékcsökkenés összegét, és ezzel egy időben előírja követelésként a vagyonkezelésből eredő visszapótlási követelést (szakmai anyagok alapján határozatlan idejű szerződés esetén az átadott eszköz nettó értékét). Tegyük fel, hogy az értékcsökkenés tekintetében mindkét félnél az eredetileg átadott eszköz ugyanazzal a leírási kulccsal „amortizálódik” tovább.
A vagyonkezelési szerződés hatálya alatt elvégzett felújítás, beruházás:
– a társaságnál aktiválással kerül nyilvántartásba vételre,
– az önkormányzat a – vagyonkezelési szerződésben kikötésre kerülő negyedéves – adatszolgáltatások alapján szintén könyveli a bruttó értékben bekövetkezett növekedéseket.
Eltekinthet-e a két fél a vagyonkezelési szerződés módosításától, amennyiben a vagyonkezelési szerződés térítésmentes átadására vonatkozó határidőt nem rögzít, a társaság a vagyonkezeléssel érintett időszak végén (szerződés lejáratakor vagy megszüntetésekor) adja át, és a térítésmentes átadással keletkezett áfát ekkor rendezi (feltéve, hogy a vagyonkezelőt a beruházáshoz kapcsolódóan részben vagy egészében adólevonási jog illette meg)? Helyesen gondoljuk, hogy az adatszolgáltatás alapján az önkormányzatnak lehetősége van a bruttóérték-változásokat könyvelnie, függetlenül attól, hogy a társaság a vagyonkezelési szerződés lejáratakor vagy megszüntetésekor fogja térítésmentesen átadni a tulajdonos önkormányzat részére? A fenti eljárással biztosított, hogy a két félnél, az egymással szembeni elszámolásból eredő követelés vagy kötelezettség egyező lesz a szerződés hatálya alatt.

Kérdés: 2025. december 2-án kifizetésre került egy 30% előleget tartalmazó számla, azonban a számlán tévesen voltak a dátumok feltüntetve (előre kiállította a partner a számlát), 2025. november 24. volt a teljesítés és a kiállítás dátuma, a fizetési határidő pedig 2025. december 08. volt. Most javíttatni szeretnénk vele a kézi számláját, és ebben szeretnénk állásfoglalást kérni, hogy ennek mi a szabályos módja, mik legyenek a helyes dátumok a bizonylaton (a teljesítés napja az előleg beérkezésének napja, a kelte szintén az kellene, hogy legyen, illetve a fizetési határidő mi legyen a bizonylaton előleg esetén)! Olvastuk, hogy kézi számla esetében, amennyiben nem módosítja az adót vagy adóalapot (adó alól mentes szolgáltatásról szól a számla), úgy az is elfogadott, hogy a rossz adat áthúzásra kerül, és fölé kell írni a helyes adatokat, mivel azonban már lezárt gazdasági évről van szó, nem vagyunk biztosak benne, hogy ez az eljárási mód használható.

Kérdés: Önkormányzatunk haszonbérleti szerződést kötött egy magánszeméllyel. A bérleti díj megfizetése nem történt meg határidőben, ezért fizetési meghagyást kértünk. Az eljárás során a közjegyző részletfizetést engedélyezett az adósnak 23 havi törlesztőrészletben. A késedelmi kamat megállapítása a jogosult feladata. A késedelmi kamat megállapítása során a kamat alapja a számlában szereplő teljes bérleti díj összege lesz mindaddig, amíg a teljes tartozás rendezésre nem kerül, vagy a részletfizetésekkel csökkentett tőke összegét kell figyelembe venni az egyes kamatszámítási időszakokban?

Kérdés: Cégünknél a 2005. évi CXXXIII. törvény alapján egyéni vállalkozói minőségben látott el egy személy vagyonőri feladatokat. A tárgyhónapot követően az egyéni vállalkozó benyújtotta a számlát cégünkhöz, ahol a gazdasági szervezeti egység észlelte, hogy az egyéni vállalkozó adószáma és egyéni vállalkozói minősége korábban megszűnt. Cégünket az egyéni vállalkozó nem tájékoztatta az egyéni vállalkozói minősége, illetve adószáma megszűnéséről, és emiatt több napon is a fentiek hiányában teljesítette vagyonőri feladatait. Van-e jogszerű mód a vagyonőri feladatok ellenszolgáltatásának kifizetésére azon időszak tekintetében ténylegesen ellátott feladatok után, amely időszakban az érintett személy nem volt egyéni vállalkozó, és nem volt adószáma? Bár az érintett személy már újra egyéni vállalkozói minőséget szerzett, és új adószáma is van, kétségesnek tartjuk, hogy az új adószámmal, az új adószám kiadását megelőző időszakra számlát lehetne kiállítani.

Kérdés: Időközi mérlegjelentés kapcsán az alábbi hibajelzést kaptuk a MÁK-tól: A mérlegjelentés 1/A űrlap 190. „Költségvetési évben esedékes kötelezettségek személyi juttatásokra” sornak nem lehet záró egyenlege, ezért azt javítani vagy indokolni szükséges. Segítségüket kérnénk, melyik jogszabályra vagy rendeletre alapozhatja a kincstár ezen állítását? Esetünkben az érintett 4211. főkönyvi számlának van egyenlege, mert annak tartalmában vannak olyan tárgyidőszakot érintő előírt kötelezettségek, melyek pénzügyi teljesítése a tárgyidőszakot követően történt meg.

Kérdés:

Önkormányzatunk a 2/2026. (I. 14.) Korm. rendelet alapján ingyenes tűzifát igényelt. Az Operatív Törzs döntése alapján a tűzifát ingyenesen biztosítják az erdőgazdaságok az önkormányzatok részére. A tűzifa kiszállítása az önkormányzat részére, az önkormányzat költségén meg is történt. A kormányrendelet tartalmazza, hogy az ingyenes tulajdonba adás során nem kell alkalmazni a Vtv.-nek, az Nvtv.-nek és az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X. 4.) Korm. rendeletnek az állami vagyon tulajdonjogának ingyenes átruházására vonatkozó szabályait. Az erdőgazdaságtól menet közben számlát kaptunk a kiszállított tűzifáról, mely számla megjegyzésében és a fizetési határidőnél is tartalmazza, hogy a számla pénzügyi teljesítést nem igényel. A számlával önkormányzatunknak mi a teendője? Mi a helyes könyvelés menete a kapott ingyenes tűzifának?