Intézményvezető határozatlan idejű kinevezése

Kérdés: Önkormányzat által fenntartott intézményünkben az intézményvezetőnek határozatlan idejű közalkalmazotti kinevezése van 5 évre szóló vezetői megbízással. Ha 2 év után a munkáltató felmond, mert megszűnik az intézmény, akkor mi a felmondás következménye? Ha az intézményvezető lemondással el akar menni 2 év után, akkor mi a lemondás következménye?
Részlet a válaszából: […] Önkormányzat által fenntartott költségvetési intézményre a Kjt. vagy – óvoda esetén – a Púétv. vonatkozik. (Megjegyezzük, hogy egyik törvény sem ismeri a „felmondás” jogintézményét, csak a „felmentését”.)Ha az intézmény jogutód nélkül szűnik meg, akkor ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 11.

Versenydíj kifizetése spanyol állampolgár részére

Kérdés: Önkormányzatunk részt vesz egy európai uniós pályázatban. A pályázat keretében fel kell újítani egy önkormányzati tulajdonú épületet, melyben egy kisebb színház működik. A színház felújítására ki kellett írni egy ötletpályázatot, melyen csak magánszemélyek indulhattak (ez a pályázatban előírt követelmény volt). A képviselő-testület határozata értelmében a szakmai zsűri javaslatára a polgármester dönthetett az ötletpályázat nyerteseiről, ennek alapján három személy részesül díjazásban („nyereményben”). A díjak és közterheik a pályázat keretének terhére kerülnek kifizetésre. Két díjazott magyar állampolgár, akikkel terveink szerint megállapodást fogunk kötni, melyben – többek közt – rögzítjük a díj összegét, amit önálló tevékenységből származó jövedelemnek tekintünk, s ily módon szja-előleget és társadalombiztosítási járulékot fogunk levonni belőle, valamint szociális hozzájárulási adót fizetünk utána (mint például egy megbízási díj esetében). A harmadik díjazott azonban spanyol állampolgár, aki nem él és nem tartózkodik Magyarországon, a pályázatát elektronikus úton küldte meg, nincs magyar adóazonosító jele és tajszáma. Milyen módon és jogcímen lehetne a spanyol állampolgár részére kifizetni ezt az összeget? Van-e olyan lehetőség, ami kevesebb/egyszerűbb adminisztrációval jár, tekintve, hogy a nyertes nem tud itt Magyarországon személyesen eljárni a különféle hatóságoknál? Önkormányzatunkat és a nyertest milyen adó- és egyéb közteherfizetési, bevallási kötelezettség terheli?
Részlet a válaszából: […] Abban az esetben, ha a nyeremény megszerzése nem kizárólag a szerencsétől függ, hanem például egy vetélkedőn részt vevő magánszemély tudásától, teljesítményétől, ügyességétől, akkor a nyeremény a verseny díjának minősül.Az Szja-tv. 76. §-ának (1) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 11.

Intézményi engedélyezett létszám

Kérdés: Intézményünk egy önkormányzati fenntartású költségvetési szerv. Az alapító okirat szerint intézményünknél az alkalmazásban álló személyek lehetnek közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszonyban és megbízási jogviszonyban. Az engedélyezett létszámkeretbe melyik jogviszony tartozik bele? Megbízási szerződéssel csak nyugdíjast alkalmazunk. A megbízási szerződéssel alkalmazott az engedélyezett létszámban benne van?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozó részt. Ez természetesen nem zárja ki, hogy az alapító önkormányzat más módon – pl. képviselő-testületei külön határozattal – döntsön ebben a kérdésben.Az engedélyezett létszám fogalmát egyébként sem az Áht., sem az Ávr. nem definiálja. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 14.

Ingatlan szerzési időpontja

Kérdés: Önkormányzatunk dolgozója 2012-ben kötött házasságot. Házassági életközösségük fennállása alatt, 2014-ben vásároltak egy ingatlant, mely akkor kizárólag az egyik házastárs nevére került, annak ellenére, hogy annak megvásárlása a közös vagyon terhére történt. Az ingatlan közös vagyoni jellege nem vitatott a házastárs részéről sem, melyre figyelemmel felmerült a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyeztetése is házastársi közös vagyon elismerése jogcímén. Abban az esetben, ha az ingatlant a közeljövőben el szeretnék adni, miként kell alkalmazni az adózási jogszabályokat? Mi számít a tulajdonjog szerzési időpontjának? Hogyan kell számolni a szerzéstől az értékesítésig eltelt időt? Mi számít a tulajdonjog szerzési értékének?
Részlet a válaszából: […] ...jog megszerzése időpontjának azt a napot kell tekinteni, amikor az erről szóló érvényes szerződést (okiratot, bírósági, hatósági határozatot) az ingatlanügyi hatósághoz benyújtották.Mindezek alapján, ha házastársakként vásároltak ingatlant a felek, mely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 17.

Önkormányzati jármű átadása

Kérdés: Önkormányzatunk lízingszerződés keretében járművet vásárolt. A jármű beszerzését egy helyi alapítvány pénzbeli hozzájárulásával támogatta, olyan mértékben, hogy az önkormányzatot csak az üzemeltetési költségek, a jármű időközbeni fenntartása terhelte. A lízing lejáratakor a jármű az önkormányzat tulajdonában került. A jármű kötelező feladat ellátására nincs bevonva, üzleti vagyon részét képezi. Mivel az eszköz megvásárlását tulajdonképp 100%-os mértékben az alapítvány biztosította, jogosult az önkormányzat képviselő-testülete dönteni a jármű térítésmentes átadásáról az alapítvány részére?
Részlet a válaszából: […] ...önkormányzat testületi határozattal átadhatja a járművet az alapítványnak. Erre vonatkozóan nincs jogszabályi tiltás. Amennyiben a jármű beszerzési áfáját levonásba helyezték, akkor a térítésmentes átadás áfafizetési kötelezettséget keletkeztet az Áfa-tv. 11...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 17.

Nyugdíjas közalkalmazott továbbfoglalkoztatása

Kérdés: Önkormányzatunknál falugondnoki szolgálatot végző közalkalmazott 2024. 12. 25-ével betölti az öregségi nyugdíjkorhatárát (65 éves). Az önkormányzat főállásban közalkalmazottként foglalkoztathatja-e tovább a nyugdíj mellett? Kaphat-e bért és nyugdíjat egyszerre?
Részlet a válaszából: […] ...felmentését, mert e kérésnek a munkáltató köteles eleget tenni [Kjt. 30. § (4)–(5) bekezdés]. Megjegyezzük, hogy az 1700/2012. Korm. határozat, amely a kötelező nyugdíjazás iránti intézkedés megtételét írja elő a munkáltatók számára, az önkormányzati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 17.

Köznevelési foglalkoztatotti jutalom

Kérdés: Óvodapedagógusunk 2024. augusztus 1. napján volt jogosult a 40 éves jubileumi jutalomra, aminek kifizetését 3 héttel később kérte. Ezzel egy időben kézhez kaptuk tőle a nyugdíjas határozatát, amely szerint 2024. július 24. napjától nyugdíjas. Köznevelési foglalkoztatotti jogviszonya nem szűnt meg. Ilyen esetben is kifizethető az általa kért jubileumi jutalom?
Részlet a válaszából: […] A pedagógusoknak már nem jubileumi jutalom, hanem köznevelési foglalkoztatotti jutalom jár 2024. január 1., a Púétv. hatálybalépése óta. A Púétv. 105. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy „köznevelési foglalkoztatotti jutalom jár a 25, 30 és 40 évi szakmai gyakorlattal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 26.

Férfi kolléga nyugdíjazása I.

Kérdés: Egyik férfi munkatársunk 35 éve dolgozik intézményünkben, 2024 novemberében eléri a rá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt, betölti a 65. életévét. A közalkalmazottakra vonatkozó törvény alapján jogviszonyát felmentéssel kéri majd megszüntetni. A felmentési idő 8 hónap lesz. Akkor is jogosult lesz a munkatársunk a felmentési időre, ha a nyugdíjkorhatár betöltésekor (2024 novemberében) nem megy el nyugdíjba, hanem pl. 6 hónapon belül bármikor és visszamenőlegesen (2024 novemberétől) igényli a nyugdíját? Ha igen, akkor azt mikortól kezdheti meg? Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésétől (2024. november) vagy a nyugdíjigénylés beadásának napjától, azaz pl. hat hónappal az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követően?
Részlet a válaszából: […] ...(2) bekezdése az öregségi nyugellátás esetén nem szabja a nyugdíjjogosultság fennállásának feltételéül, hogy azt a hatóság végleges határozatával meg is állapítsa. Elegendő az életkor betöltésének és a 20 évvel rendelkezésnek a ténye, amiről a munkáltató maga...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 5.

Önkormányzati támogatás magánszemélynek

Kérdés: Önkormányzatunk támogatást kíván nyújtani konkrét cél/feladat megvalósításához magánszemélyek részére. Rendeletet alkot róla, melyben meghatározza a támogatás maximumösszegét, meghatározza a feltételeket, az elszámolás módját, a pályázati kiírás feltételeit stb. A költségvetésben erre elkülönít egy bizonyos keretösszeget. Adott esetben a magánszemély részére a támogatás minden esetben utólagos lenne, tehát amennyiben az elszámolásnál feltételként szabott kritériumot teljesíti, és a nevére szóló számlával igazolja, hogy az adott célt megvalósította, akkor kerülne a támogatás a részére kiutalásra. Fontos szempont, hogy ezen cél megvalósítását követően a magánszemély „vagyona” gyarapszik, értékesebb lesz. A magánszemély részére ilyen módon nyújtott támogatás keletkeztet-e adófizetési kötelezettséget akár a magánszemély, akár az önkormányzat vonatkozásában? A kérdés azért fontos, mert az önkormányzat szempontjából nem mindegy, hogy ha azt mondjuk, hogy a támogatás összege 100.000 forint, akkor fedezetet 100.000 forintra kell biztosítani, vagy a 100.000 forint az nettó, és a fedezet 170.000 forint.
Részlet a válaszából: […] ...(ideértve az értékcsökkenési leírást is) egyáltalán nem számolt el.A támogatott célnak Támogatás közigazgatási hatósági határozattal vagy hatósági szerződéssel, valamint támogatói okirattal vagy támogatási szerződéssel nyújtható, jogszabály vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 5.

Bűnjelként lefoglalt és tárolt gépjárművek értékesítése

Kérdés: Intézményünk bírósági fejezetbe tartozó központi költségvetési szerv, és bírósági eljárás során, bírói rendelkezés alapján, bűnjelként lefoglalt és tárolt gépjármű értékesítését hajtja végre, mely gépjármű jelen szakaszban még az eljárásban szereplő személy (természetes és jogi személy) tulajdonában van. Az általános forgalmi adó vonatkozásában 2024. 04. 01-jétől az általános szabályok szerint adózunk. Az ügylettel összefüggésben kérdés, hogy a számlát áfamentesen vagy 27%-os áfatartalommal kell-e kiállítanunk? Hivatkozhatunk-e a tevékenység egyéb sajátos jellegére tekintettel az adómentességre (Áfa-tv. 87. §)? Vonatkozik-e bármilyen speciális szabály a nem saját tulajdonú, lefoglalt gépjármű értékesítésére számlázási, áfaeljárásrendi szempontból?
Részlet a válaszából: […] ...a termék tulajdonjoga átszáll az államra [például a Be. 321. § (5) bekezdése szerint, amikor a terhelttől lefoglalt dolog a bíróság határozatával az állam tulajdonába kerül, mert az kétségtelenül mást illet, de ennek a személynek a kiléte nem állapítható meg],...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 15.
1
3
4
5
51