571 talált állásfoglalás a határozat kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk rendeletet készít elő, melyben útépítés céljából előzetes szándéknyilatkozat alapján érdekeltségi hozzájárulást szeretne beszedni a lakosságtól, amely részben fedezné a költségeinket. A befizetett érdekeltségi hozzájárulásról áfás számlát kell-e kiállítani, vagy határozatot kell hozni áfakörön kívüli ügyletként?

Kérdés: Költségvetési szervünk dolgozója személyi kedvezményt kíván érvényesíteni visszamenőleg. Rendelkezik a kedvezmény igénybevételéhez szükséges szakorvosi igazolással. Mivel a kedvezményt korábban nem érvényesítette, szeretné azt az elévülési időn belül, 5 évre visszamenőleg érvényesíteni az szja-bevallásai önellenőrzésével. Ha a leleteken az áll, hogy a betegség a magánszemély gyerekkora óta áll fenn, de az igazolást csak 2026 januárjában kapta, akkor visszamenőleg is érvényesíthető a kedvezmény?

Kérdés:

A községi önkormányzati hivatalban a gazdasági vezetőnek milyen végzettséggel kell rendelkeznie, és köztisztviselői jogviszonyban kell-e állnia, vagy szabályszerű-e a munka törvénykönyve szerint történő alkalmazás? Hogyan tudja szabályszerűen aláírni a beszámolót?

Kérdés:

Az 1523/2025. Korm. határozat alapján a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-től a határozat mellékletében felsorolt önkormányzatok a szintén a határozat mellékletében felsorolt ingatlanokat (és az ingatlanhoz kapcsolódó ingó vagyontárgyakat) kapták meg ingyenes önkormányzati tulajdonba kerüléssel. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. ezen vagyontárgyakat „tulajdonba adás” jogcímén vezette ki a könyveiből. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. az önkormányzatok tudomására hozta az egyes egyedi vagyonelemek bruttó bekerülési értékét, az arra elszámolt halmozott értékcsökkenést és a nettó értéket. 
– Az önkormányzatoknak a megkapott vagyontárgyakat milyen jogcímen kell az analitikus tárgyieszköz-nyilvántartásba felvenniük? (Tekintettel arra, hogy az MNV Zrt. tulajdonba adás címén vezette ki azokat a könyveiből – a „térítés nélküli átadás” szófordulat nem jelenik meg sehol.)
– Mi lesz az értékcsökkenés alapja?
– Hogyan kell ezt könyvelniük az önkormányzatoknak? (Forráságon mint nemzeti vagyon változása, vagy eredményágon és időbeli elhatárolás alkalmazásával?)

Kérdés: A helyi önkormányzatoknál foglalkoztatott köztisztviselők illetményemeléséhez szükséges forrás biztosításáról szóló 1155/2025. Korm. határozat alapján a hivatalnak járó támogatás elszámolása során a Kincstár nem veszi figyelembe az ügykezelők illetményemelését. A kormányhatározat szerint a támogatás a köztisztviselői illetményemelés végrehajtásához használható fel. A Kttv. 254/A. §-ának (1) bekezdése szerint az önkormányzati hivatal működésének támogatása jogcímen kapott támogatásnak a Magyarország 2025. évi központi költségvetéséről szóló 2024. évi XC. törvény 21. §-ának (3) bekezdése szerinti, fajlagos összegű támogatás tárgyévi emelése szerinti növekményét az érintett települési önkormányzat kizárólag az önkormányzati hivatalban foglalkoztatott köztisztviselők illetményének 2025. július 1-jétől történő emelésére fordíthatja. A Kttv. 240. §-ának (1) bekezdése alapján a közszolgálati ügykezelő közszolgálati jogviszonyában a köztisztviselőkre vonatkozó, e törvényben meghatározott rendelkezéseket az e fejezetben foglalt eltérésekkel megfelelően kell alkalmazni. A Kttv. 240. §-ának (3) bekezdése sorolja fel a Kttv. azon rendelkezéseit, amelyek a közszolgálati ügykezelők közszolgálati jogviszonyában nem alkalmazhatók. Ez a felsorolás a Kttv. 254/A. §-át nem említi. Ebből jutottunk arra a következtetésre az illetmény-emeléskor, hogy az az ügykezelőket is érinti, az ő illetményüket is emelnünk kell a Kttv. 254/A. §-a alapján. A Kincstár által az illetményemeléssel kapcsolatban kibocsátott tájékoztató sem említette, hogy az illetményemelés nem vonatkozik az ügykezelőkre. (Míg azt külön kiemelte, hogy a fizikai dolgozók munkabére nem emelhető a támogatás terhére.) Kérem, hogy szíveskedjenek tájékoztatni arról, a fentiek ellenére miért nem vonatkozik mégsem a Kttv. 254/A. §-a az ügykezelőkre?

Kérdés: Önkormányzatunk konyhát üzemeltet. A konyhai dolgozók kötelező étkezők? Van-e olyan hatályos jogszabály, amely előírja az étkezés kötelező igénybevételét?

Kérdés: A települési önkormányzat szeretne 1 fő óvodapedagógus létszámot leépíteni. Mik az erre vonatkozó szabályok? Milyen határidővel lehet meghozni ezt a döntést? Ki dönt a konkrét személyről, akit elbocsátanak, és milyen juttatások illetik meg?

Kérdés: Az önkormányzat vízszennyezésibírság-bevételét hogyan kell elszámolni? Van-e erre vonatkozóan kötelező kormányzatifunkció-használat?

Kérdés: A december hónapot érintő időszakra a térítésidíj- és gyógyszer-, illetve inkontinenciaszámlák kiállítása december végén történt meg, december 31-ei fizetési határidővel. A mérleg alátámasztásához a magánszemélyek részére is szükséges kiküldeni az egyenlegértesítő leveleket? A térítési díjat sok esetben a hozzátartozó nevére számlázzuk, a gyógyszert viszont kizárólag az ellátott részére, aki az intézményben él. Amennyiben szükséges az egyenlegértesítő levelek kiküldése, akkor azt az ellátottnak személyes átvétellel adjuk át? Szükséges a levelek kiküldését tértivevénnyel igazoltan megőrizni az alátámasztáshoz?

Kérdés: Az Áhsz. 15. melléklete szerinti egységes rovatrend szerint B411. Egyéb működési bevételnek minősül többek között:
„h) a szerződés megerősítésével, a szerződésszegéssel kapcsolatos véglegesen járó bevételek (például óvadék, foglaló, kötbér, jótállás, szavatosság, késedelmi kamat, a késedelmes vagy elmaradt teljesítés miatti kártérítés), a szerződésen kívüli károkozásért, személyiségi, dologi vagy más jog megsértéséért, jogalap nélküli gazdagodásért kapott összegek”.
Fenti jogszabályi rendelkezést hogyan kell értelmezni? A járó késedelmi kamatot függetlenül a pénzügyi rendezéstől elő kell írni követelésként a költségvetési, illetve pénzügyi számvitelben? Ebben az esetben az óvatosság számviteli alapelv az államháztartás számvitelében nem érvényesül? Vagy csak a pénzügyi rendezéssel egyidejűleg kell követelésként előírni, bevételként elszámolni? Az Szt. a pénzügyi rendezéshez köti a késedelmi kamat elszámolását, a 77. § (2) bekezdése b) pontjának rendelkezése értelmében csak a mérlegkészítés időpontjáig befolyt késedelmi kamat mutatható ki fordulónapon követelésként a számviteli törvény szerint. Amennyiben év végén a késedelmikamat-követelésről nincs egyenleg-visszaigazoló levél, egyéb módon sem igazolt a járó késedelmi kamat partner általi elismerése, úgy a késedelmi kamat követelésként kimutatható?