Önkormányzati adóhatóságnál fennálló adóhátralék behajthatatlansága, elévülése és törlése

Kérdés: Milyen eljárásrendet kell követnie az adóirodának abban az esetben, ha a 2009. adóévig felmerülő adóhátralék, továbbá a tartozást terhelő késedelmi pótlék összegének az elévülés jogcímén történő törlését szeretnénk elrendelni gépjárműadó, helyi iparűzési adó tekintetében? Elévülés jogcímen mikor lehet törlést elrendelni adójogi szempontból? Az ONKADÓ az elévült tételeket le tudja válogatni. Egy darab végzésben el lehet-e rendelni az elévült tételek törlését, vagy minden adózóra tételesen kell végzést hozni? Az Áht. 97. §-ára és a behajthatatlan követelést szabályozó Áhsz. szabályaira figyelemmel kell-e lenni elévült adótartozás törlésekor? Ha a követelés az Áhsz. 1. §-a (1) bekezdésének 1. pontjában foglaltak szerint behajthatatlan, akkor a behajthatatlanság tényét és mértékét (adózónként) bizonyítani kell? Külön kell-e kezelni a 100 000 forint alatti tételeket?
Részlet a válaszából: […] Az adótartozások behajtása kapcsán figyelemmel kell lenni az Art., a Vht., valamint – ahogyan arra a Kúria rámutatott Kfv.V. 35.594/2013/5. számú döntésében – az Szt., illetve tekintettel arra, hogy költségvetési szervekről beszélünk, az Áhsz. előírásaira.Az Art. 150....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 22.

Bérletidíj-hátralék érvényesítése

Kérdés: Az önkormányzat hogyan, milyen eljárás keretében tudja behajtani egy nonprofit kft.-től a nagy összegű bérletidíj-hátralékot?
Részlet a válaszából: […] Az önkormányzat fizetési meghagyásos eljárás és/vagy peres eljárás útján, illetve végrehajtási eljárásban érvényesítheti a követelését, melyekhez célszerű ügyvéd vagy jogtanácsos közreműködését igénybe venni. Lényeges, hogy mindezeket megelőzően szabályszerű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 12.

Gyermekvédelmi törvény 146. §-a szerinti térítési díj behajtása

Kérdés: A Gyvt. 146. §-ában szabályozott térítésidíj-hátralék esetén a fenntartó önkormányzat megkeresésére az adók módjára történő behajtásra van-e lehetőség?
Részlet a válaszából: […] ...történő behajtást, azonban a 146. §-ban szabályozott térítési díj tekintetében nem rendelkezik arról, hogy az ebből származó hátralék adók módjára behajtható lenne. Ennek megfelelően az ebből eredő követelések csak az általános szabályok szerint – nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 12.

Térítési díjak

Kérdés: Hogyan történik a térítési díjak kezelése? A vásárolt élelmezést hogyan kell könyvelnie intézményünknek?
Részlet a válaszából: […] ...az étkezési napok számát név szerinti és nap szerinti összesítésben,– a fizetendő összeget,– a befizetett összeget,– a túl és hátralékos befizetések összegét és összesítését,– a kitöltés dátumát, a felelős aláírását.Ha az ellátást betegség vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 14.

Étkezési térítésidíj-hátralék és -túlfizetés elszámolása

Kérdés: A mérlegjelentésben ki szeretném mutatni az étkezési túlfizetést és hátralékot, hogyan kell kikontírozni az új számvitel szerint?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettségvállalásként, a pénzügyi teljesítést költségvetési kiadásként is el kell számolni.Az étkezési térítési díjnál a hátralékoknak a követelések között kell megjelenniük. Ezen belül a fizetési határidő szerinti besorolásban.A mérlegjelentésben:–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 15.

Jegyző által át nem ruházható jogkör

Kérdés: Polgármesteri hivatal gazdasági szervezete által ellátott feladatok tekintetében melyek azok az ügyek, amelyek aláírását a jegyző a kiadmányozás szabályozásakor nem adhatja át a gazdasági vezetőnek? Mi alapján lehet megállapítani, hogy például a Magyar Államkincstárhoz küldött havi elszámolások, jelentések esetében melyek azok, amelyeket a jegyzőnek kötelező aláírni, és melyek azok, amelyek aláírásával megbízható a gazdasági vezető?
Részlet a válaszából: […] ...ruházza fel a jegyző gazdasági ügyekben. A gazdasági vezető vagy ügyintézők is felhatalmazhatók pl. folyószámla-kivonatok, értesítők, hátralékosok fizetési felszólításainak kiadmányozására, melyek gyakran, rendszeresen és nagy mennyiségben készülnek. Ilyenek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 17.

Bérleti díj számlázása

Kérdés: Önkormányzatunk a tulajdonában álló 187 lakás mindegyikét bérbe adja. A bérleti díjakról a számlázóprogramunk segítségével, havonta adómentesen készülnek a számlák. Az Áfa-tv. 165. §-ának (1) bekezdése alapján mentesülhetünk a számlakibocsátási kötelezettség alól. Megfelel számviteli bizonylatnak a bérlőkkel kötött lakásbérleti szerződés? Amennyiben mégis kötelező számlát kibocsátanunk, megtehetjük-e, hogy fél­évente vagy évente a teljes összegről utólag (vagy előre) állítunk ki egy számlát, melyen szerepeltetjük a részteljesítéseket? Ebben az esetben a csekkeket kitöltve az év/félév elején egyszerre küldenénk ki a bérlőknek.
Részlet a válaszából: […] ...esetében a fizetés esedékességét kell tekinteni. Biztosítani kell továbbá, hogy partnerenként megállapítható legyen a kintlevőség, hátralék, illetve esetleges túlfizetés, részben a folyószámlaadatok egyeztethetőségének biztosítása érdekében, másrészt azért,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 26.

Iskolai étkeztetés túlfizetésének elévülése

Kérdés: Iskolai étkeztetés túlfizetésének van-e hatályvesztése?
Részlet a válaszából: […] ...ezért van az -amit gyakran kérdeznek az intézmények -, hogy nem lehet adók módjára behajtandóköztartozásként behajtani az étkezésidíj-hátralékot.A polgári jogi kötelmi jogviszonyokban, ami valamilyenszolgáltatásra és annak ellenértéke megtérítésére irányul,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 31.

Behajtással kapcsolatos illetékek

Kérdés: Szervezetünk gyakran ad megbízást peres eljárás keretében történő követelésbehajtásra különböző, erre szakosodott szolgáltatóknak. E szolgáltatással összefüggésben bizonytalanok vagyunk bizonyos tételek adójogi megítélésében. A szolgáltatók jellemzően sikerdíj ellenében vállalkoznak a munka elvégzésére, amelynek vetítési alapja az egyezségi megállapodás keretében a tárgyhóban befolyt követelés összege. Amennyiben követelésbehajtás során bírósági végrehajtási eljárásra kerül sor, a szolgáltatót a bírósági végrehajtási eljárásban a végrehajtás elrendelése (a végrehajtó okirat kiállítása) iránti kérelem munkadíjaként és költségátalányként díjazás illeti meg, amelyet köteles és jogosult beszedni az adósoktól. Pernyertesség esetén a bíróság által megítélt perköltségből az illetékköltség bennünket, míg az ügyvédi munkadíj közvetlenül a szolgáltatót illeti meg. Peres és nemperes eljárások, illetve végrehajtási eljárások illetékköltségét mi viseljük. (Van olyan megállapodásunk, melyben a 10 000 Ft alatti összegű illetékek utólagos elszámolás alapján kerülnek megfizetésre egy, a szolgáltató által vezetett naprakész nyilvántartás alapján, míg a jelzett összeg feletti illetékek esetében a szolgáltató beszerzi a szükséges illetékbélyeget, és időszakonként elszámol velünk annak felhasználásáról.) A fizetési meghagyás kibocsátására irányuló eljárásért a Magyar Országos Közjegyzői Kamarát megillető díjat (MOKK-díj) mi viseljük. A MOKK-díjat az ügymenet folyamatában pénzügyileg a szolgáltató rendezi, mi utólagos elszámolással ezen tételeket a szolgáltató részére megtérítjük. A peres eljárásokban felmerülő egyéb költségeket (tanúdíj, szakértői díj, perbeli félnek fizetendő perköltség) mi viseljük. Ezen költségek kifizetése a szolgáltató értesítésének megfelelően közvetlen utalással történik. Mi a helyes általánosforgalmiadó-megítélés az előzőekben meghatározott illetékek és MOKK-díjak elszámolása tekintetében?
Részlet a válaszából: […] ...azonos a megítélése.Ettől eltérően azonban a felek megállapodásától függ, hogy amegbízó tevékenységi körébe tartozó díjhátralékkal kapcsolatban indítottbírósági eljárások (peres, nemperes és végrehajtási eljárások) esetében hogyankívánnak elszámolni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 12.

Étkezésidíj-hátralék behajtása

Kérdés: Intézményünknél magas összeget tesz ki az étkezési díjak hátraléka. Milyen lehetőségünk van ennek behajtására? A gyermek az étkeztetésből nem zárható ki. A jogszabály változásáig a hátralék a szülőtől adók módjára behajtható volt.
Részlet a válaszából: […]  A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 10. §-aszerint az oktatási intézménynek étkezési lehetőséget kell biztosítania, agyermek joga, hogy a családja anyagi helyzetétől függően, kérelmére ingyenesvagy kedvezményes étkezésben részesüljön. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 10.