Gépjárműadó-hátralék értékelése

Kérdés: Kell-e értékvesztést elszámolni a gépjárműadó-hátralék után? Önkormányzatunk az értékelési szabályzatában a központi, a helyi adókkal és az adók módjára behajtandó köztartozásokkal kapcsolatos követelések értékelésénél az egyszerűsített értékelés eljárást választotta. Pl.: az ONKA program által készített kimutatás alapján a gépjárműadósokkal kapcsolatos követelések állománya bruttó 100 E Ft. Az adósminősítési kategóriák szerint kimutatott értékvesztések összege 20 E Ft. Milyen értékben kell a gépjárműadóval kapcsolatos követeléseket a helyi önkormányzat mérlegében kimutatni ebben az esetben? 100 E Ft-tal vagy 80 E Ft-tal?
Részlet a válaszából: […]  A központi, a helyi adókkal és az adók módjára behajtandóköztartozásokkal kapcsolatos követelések – ideértve az adó-, az adó jellegű, azilleték, a járulék-, a járulék jellegű, a vám-, a vám jellegű tételek -értékelése során az értékvesztés összegének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 22.

Követelések besorolása

Kérdés: A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal közhatalmi tevékenységet ellátó szerv. Tevékenységét jogszabályok alapján látja el, és szabad kapacitását kihasználva, megrendelésre is szolgáltat. A közhatalmi tevékenységért igazgatási-szolgáltatási díjat szed, és bírságbevétele is van. A díjakat nem lehet adók módjára behajtani. A követeléseket adós és vevő kategóriákba soroljuk. Mivel az év végi követelés elismerésénél különbözően kell dokumentálni, fontos, hogy a kategóriákat jól alkalmazzuk [Áhsz. 34. § (6) bek., 22. § (1) bek.]. Hová kell sorolni a nem adók módjára behajtható, de jogszabályon alapuló követeléseket?
Részlet a válaszából: […] ...elismert termékértékesítéséhez,szolgáltatásnyújtáshoz (ideértve az adók módjára be nem hajtható térítésidíjból származó hátralékokat is) kapcsolódnak (vevők);b) az adósokkal szembeni követeléseket, melyek azállamháztartási szervezetek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 20.

Gyermektartásdíj megelőlegezésének elszámolása

Kérdés: A gyermektartás megelőlegezéssel kapcsolatos elszámolást szeretnénk megnyugtatóan tisztázni. Ehhez kérnénk segítséget. Hogyan kell elszámolni az önkormányzatok által megelőlegezett gyermektartásdíj-kifizetéseket? Az eddigi gyakorlat szerint a gyámhivatal határozata alapján az önkormányzat a gyermektartásdíj megelőlegezését a központi költségvetés terhére biztosította. Ennek alapján az önkormányzat által kifizetett gyermektartásdíjat a központi költségvetés megtérítette. Tehát e tétel az önkormányzatoknál lebonyolítás jellegű kiadás, ezért a kiadást a költségvetési átfutó kiadások számlán kellett elszámolni. A kiadások megtérítését ugyanezen a számlán számoltuk el. A 8/2010. (IX. 10.) NGM tájékoztató az államháztartás szakfeladatait tartalmazza, melyben a 889936. gyermektartásdíj megelőlegezés elszámolására szolgál. Több helyen érdeklődtünk, hogy a szakfeladatot melyik költségvetési szervnek (központi költségvetés, vagy az önkormányzat) kell alkalmaznia, mert annak következménye az elszámolás. Amennyiben 2010-től az önkormányzat költségvetésében kell szerepeltetni a kiadást, kérem abban is a segítségét, mely főkönyvi számlákat alkalmazzuk!
Részlet a válaszából: […] ...módjára kell behajtani azadózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint.A megelőlegezett gyermektartásdíj behajtása során ahátralékra a települési önkormányzat jegyzője adóügyi hatáskörében indokoltesetben méltányosságból részletfizetést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 28.

Elismert követelés

Kérdés: Napközi otthonos óvodánk főzőkonyhával rendelkezik, és igény esetén vendégétkezést is biztosít. Az elmúlt években az étkezési térítési díjak megfizetése utólag történt, hó végén. Ez azt eredményezte, hogy folyamatosan voltak hátralékos étkezők, akik nem fizették meg az étkezési térítési díjat. A mai napig is van néhány személy, akik viszonylag nagy összegű tartozást halmoztak fel. Az étkezési térítési díjak befizetése készpénzben történt az óvodában, melyről az élelmezésvezető készpénzes számlát állított ki. A nem fizető egyének esetében az elfogyasztott ételekről analitikus nyilvántartást vezetnek, ahonnan az elfogyasztott adag, valamint a fizetendő összeg kigyűjthető. Az óvoda önállóan működik, de nem önállóan gazdálkodik, az önkormányzat van megbízva a gazdálkodással. A követelések kimutatása a mérlegben (önkormányzat mérlegében) elismert vevői tartozás esetén lehetséges. Mi tehát a teendő, hogyan lehet "elismertetni" a tartozásokat a vevőkkel? Nyilatkoztatni kell az elfogyasztott étellel – dátum, összeg feltüntetésével – kapcsolatban? És ha nem ismeri el, illetve nem reagál a vevői elismerő nyilatkozatra, mi a teendő? Mi a teendő akkor, ha az illető külföldön dolgozik, tehát egyáltalán nem elérhető (itthoni tartózkodása bizonytalan)? Az elismerő nyilatkozatok megelőzik a felszólító levelet, vagy függetlenek egymástól?
Részlet a válaszából: […] A belső szabályozásban is törekedniük kell arra, hogy aszolgáltatás nyújtása, azaz külső személy részére történő étkeztetés esetén aszolgáltatás térítési díjának megfizetése ne utólag történjen, hanem azt megelőzően,ezzel kiküszöbölhető a kifizetetlen számlák...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.

Önkormányzati lakásfenntartási támogatásból letiltható-e az önkormányzat által kiszámlázott szemétszállítás díja, ha az ügyfél nem fizette be?

Kérdés: Községi önkormányzatunk nevében kérem, nyújtsanak segítséget abban, hogy az önkormányzat által megállapított lakásfenntartási támogatásból (normatív, illetve méltányossági) letiltható-e, és ha igen, milyen mértékben az önkormányzat által kiszámlázott (az ügyfél által be nem fizetett) szemétszállítás díja?
Részlet a válaszából: […] ...tv. 26. § (1) bekezdése kimondja, hogy a hulladékkezelésiközszolgáltatás igénybevételéért az ingatlantulajdonost terhelő díjhátralék ésaz azzal összefüggésben megállapított késedelmi kamat, valamint a behajtásegyéb költségei adók módjára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 2.

Önkormányzati ingatlan 2007-ről áthúzódó értékesítése

Kérdés: Önkormányzatunk olyan irodaként nyilvántartott ingatlant értékesít, melynek első rendeltetésszerű használatbavételére jogosító hatósági engedély jogerőre emelkedése és az értékesítés között több mint 2 év telt el. A vevő 2007-ben ajánlati biztosítékot fizetett, az adásvételi szerződést még ez évben megkötöttük. A vételár maradék részét a vevő 2008-ban fizette meg. Az önkormányzat a 2008-as évre nem választott adókötelezettséget az ingatlanértékesítésre.
Részlet a válaszából: […] ...szerint adózik. Erre tekintettel mind az előlegként 2007-ben elismertajánlati biztosíték, mind a 2008-ban fizetett vételárhátralék után adófizetésikötelezettsége keletkezik, függetlenül attól, hogy 2008. január 1-jétőlkezdődően nem tette...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 1.

Térítési díj előírása követelésként

Kérdés: A 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet szerint személyes gondoskodást nyújtó intézmények térítési díjának megállapításával kapcsolatban kérdezzük, hogy amennyiben jelzálog terhére történik a térítési díj megállapítása, azt havonta elő kell-e írni, és követelésként (hátralékként) ki kell-e mutatni a mérlegben amellett, hogy a 0-s számlaosztályban az ingatlant terhelő jelzálog összegét szerepeltetni kell? Ha igen, mely jogszabályok írják elő a mérlegben való szerepeltetés kötelezettségét?
Részlet a válaszából: […] ...előírt, még be nem folytösszegek (ideértve a térítési díjak, a helyi adók, az illetékek, a járulékokmeg nem fizetéséből származó hátralékot is);"Az idézett rendelkezés értelmében a követelést elő kellírni. A jelzálogbejegyzés a követelés behajtására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 4.

Önkormányzati tulajdonban lévő lakások bérlői távhő-szolgáltatási hátralékának elszámolása

Kérdés: Kérem, hogy az önkormányzat tulajdonát képező lakások és nem lakás célú helyiségek távhő-szolgáltatási díjhátralékának megtérítésére vonatkozó elszámolási szabályokat ismertessék! A helytállási kötelezettség óvadék formájában került átutalásra a tőke, kamat és egyéb költség 50%-ának megfelelő összegben. A megállapodás értelmében a Faktorház folytatja tovább a jogi eljárásokat a tartozások behajtására az ingatlanok bérlőivel szemben. A Faktorház az átutalt óvadékból jogosult kielégíteni a behajthatatlan követelések tőkeösszegét. Amennyiben a behajtás eredményeként a bérlők befizetései meghaladják az önkormányzat által átutalt óvadék összegét, azt a Faktorház köteles visszautalni. A Faktorház az óvadék összegével 2010. év végéig számol el. Az önkormányzat könyveiben a Faktorházzal szemben kötelezettséget nem mutatott ki, tekintettel arra, hogy a bérlők tartozásairól eddig nem értesült.
Részlet a válaszából: […] ...önkormányzati tulajdonban lévő lakások és nem lakás célúhelyiségek bérlőinek a távhő-szolgáltatási hátralék behajtására a Faktorháznakátadott összeget nem óvadékként, hanem költségvetési átfutó kiadásként célszerűkezelni, mivel az óvadék kategóriát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 16.

Ingatlanra jutó előzetesen felszámított áfa megosztása I.

Kérdés: Adott társaság 2005. július hónapban ingatlant vásárolt, melyet 2005. július-augusztus hónapokban bérbe adott. Tekintettel a bérbeadás tárgyi adómentességére, az ingatlan beszerzési árában szereplő általános forgalmi adót nem helyezte levonásba. Egyéb tárgyi adómentes tevékenysége nem volt, ezért a tételes elkülönítést alkalmazta. 2005. szeptember hónaptól az ingatlanban adóköteles tevékenységet folytatott, melyből bevétel csak 2005. év után realizálódik.
Részlet a válaszából: […] ...1/10 részétérintik, azaz amennyiben 10 százalékpontot meghaladóan változik a tárgyévifelhasználási arány, akkor nem az összes hátralékos időszakra eső összegetkorrigálja minden évben, hanem annak csak 1/10 részét, a tárgyévi bevételiarányok szerint.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 19.

Teljesített szolgáltatás könyvviteli elszámolása, ha az igénybevevő nem a teljesítőnek fizet

Kérdés: Egy önkormányzat lakossági hulladék elszállításával kapcsolatban olyan megállapodást kötött a vállalkozással, hogy alacsonyabb díjat számít fel szolgáltatásaiért a lakosságnak, ha az önkormányzat vállalja a lakossági díjak beszedését. A vállalkozás az önkormányzatnak leszámlázza a lakossági díjak teljes összegét egy összegben, és mellette kiküldi a vállalkozás nevével mint szállító, és az egyes lakosok nevére mint vevő, az egyedi számlákat, melyek alapján az önkormányzat beszedi a lakosságtól a díjakat. Azonban vannak, akik nem fizetnek, akiktől nem lehet beszedni a pénzt. Az önkormányzatnak, mivel ez nem költségvetési bevétel és kiadás, hogyan kell könyvelnie a vállalkozásnak kifizetett teljes összeget, illetve a lakosoktól beszedett bevételt, és mi a teendő a hátralékosokkal?
Részlet a válaszából: […] ...elszámolásánál a közvetített szolgáltatások könyvelésérevonatkozó szabályok szerint kell eljárni. Amennyiben a lakosság nem fizet, ahátralék követelésnek minősül, és a követelések behajtására vonatkozóintézkedéseket kell érvényesíteni.Természetesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 14.