Jelenléti ív vezetése

Kérdés: A köztisztviselők esetében milyen jogszabályi előírás van érvényben a jelenléti ív vezetésére vonatkozóan? Muszáj azt papíralapon vezetni, és naponta aláírni a munka kezdésekor és a befejezésekor? Vagy esetleg van lehetőség azt egy Word- vagy Excel-formátumban a számítógépen vezetni, a hónap végén kinyomtatni, és akkor a dolgozó és a munkahelyi vezető által aláíratni? Egy esetleges munkaügyi hatóság által végzett ellenőrzéskor mik az erre vonatkozó elvárások?
Részlet a válaszából: […] A Kttv. 115. §-a alapján a munkáltató köteles nyilvántartani a rendes és rendkívüli munkaidő, a készenlét, a szabadság, valamint az egyéb munkaidő-kedvezmények időtartamát.A nyilvántartás lehet akár papíralapú, akár elektronikus. Azonban bármelyik esetben is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 9.

Védőital-felhasználás

Kérdés: Hogyan tudjuk bizonyítani, hogy az intézményünknél vásárolt ásványvíz védőitalként került felhasználásra? Kizárólag adóköteles tevékenységünk van. A védőital áfáját levonhatjuk?
Részlet a válaszából: […] A védőital-felhasználásnak munkavédelmi szempontól és a személyi jövedelemadó miatt van jelentősége. A 3/2002. SzCsM-EüM együttes rendelet 7. §-ának (10) bekezdése alapján, ha a munkahelyi klíma zárt téri és szabadtéri munkahelyen a 24 °C (K) EH-értéket (effektív...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 27.

Munkaközi szünet, jelenléti ív

Kérdés: Intézményünkben a munkaidő 8-16 óráig tart. A jelenléti íven is ezt szerepeltetjük. A dolgozók 20 perc ebédidőt vehetnek igénybe. A belső ellenőr szerint a munkaidőt meg kell növelni a 20 perc ebédidővel, tehát 16:20-ig kellene írni a jelenléti íven a munkaidőt, és a jelenléti íven szerepeltetni kell a munkaközi szünet kezdetét és végét. Igaz ez?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató a munkavállalók részére a napi munkavégzés megszakításával munkaközi szünetet köteles biztosítani az Mt. 103. §-ában rögzítettek szerint. A munkaközi szünet nem része a munkaidőnek, azt a munkaidő megszakításával kell kiadni. Ez a Kjt. hatálya alá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 25.

Hosszabb munkaközi szünet kikötésének lehetősége

Kérdés: Költségvetési szervnél dolgozó közalkalmazottak esetében a tájékoztatóban szerepel, hogy 6 órát meghaladó munkavégzés esetén 60 perc munkaközi szünet jár, amit a munkaidőn túl kell kivenni. Ugyanakkor a jelenlétin nem vezetik a munkaközi szünet kivételét. Jogszerű-e ez így?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 103. §-ának (1) bekezdése szerintinél hosszabb, legfeljebb 60 perc munkaközi szünetet a felek megállapodása vagy kollektív szerződés köthet ki. Önmagában tehát a tájékoztatóban nem lehet egyoldalúan kikötni 60 perces munkaközi szünetet. A munkaközi szünet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 28.

Munkaidő-nyilvántartás a közfoglalkoztatásban

Kérdés: Önkormányzatunk közfoglalkoztatás keretében foglalkoztat munkavállalókat. A munkaidő-nyilvántartás szabályairól, felelősségéről és módjáról szeretnék tájékoztatást kérni.
Részlet a válaszából: […] A közfoglalkoztatottak munkaidejének, pihenőidejének meghatározása, illetve annak beosztása során az Mt. szabályait a Kftv.-ben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni, figyelembe véve az ott felsorolt, az Mt.-ből nem alkalmazható rendelkezéseket [Kftv. 2. § (5) bek.].A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 12.

Helyettesítési rendszer a védőnői szolgálatnál

Kérdés: Védőnői szolgálatunk munkatársai tartósan helyettesítenek, mivel több álláshely betöltetlen. A főállásuk mellett megbízással látják el ezt a feladatot. Hogyan kell vezetniük a jelenléti ívüket?
Részlet a válaszából: […] A tartósan távol lévő közalkalmazottak helyettesítése nem oldható meg megbízási szerződéssel, mivel a költségvetési szerv nem köthet megbízási szerződést a dolgozójával a munkakörébe tartozó, annak keretében számára előírható feladat ellátására [Ávr. 51. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 18.

Támogatások rendszere

Kérdés: A korábbi években az Áht. 13/A §-ának (2) bekezdése előírta, hogy az államháztartás alrendszereiből támogatott szervezetek, illetve magánszemélyek számára számadási kötelezettséget kell előírni a részükre céljelleggel – nem szociális ellátásként – juttatott összegek rendeltetésszerű felhasználásáról. A finanszírozó köteles ellenőrizni a felhasználást és a számadást. Amennyiben a finanszírozott vagy támogatott szervezet, illetve magánszemély az előírt számadási kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, e kötelezettségének teljesítéséig a további finanszírozást, támogatást fel kell függeszteni. A támogatások jogszabálysértő vagy nem rendeltetés­szerű felhasználása esetén a felhasználót visszafizetési kötelezettség terheli. 2012. évtől milyen jogszabályi előírás vonatkozik a civil szervezetek (pl. sportegyesület, egyház) részére céljelleggel biztosított támogatásokra?
Részlet a válaszából: […] A civil szervezetekre vonatkozóan a legfontosabb, a 2012. évben hatályos jogszabályi előírások az egyesületi jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvényben (továbbiakban: civil törvény)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 18.

Reprezentáció

Kérdés: A reprezentációval kapcsolatosan szeretném kérdezni, hogy a reprezentációs kiadások sokszor egy "bolti" blokk jellegű számlán szerepelnek. Üdítőt, kávét stb. vásárolnak intézményünk részére. Kérdésem: ilyen és más – éttermi számla esetében is – milyen dokumentum szükséges annak igazolására, hogy ezek a kiadások valóban reprezentációs kiadások, vagyis több szakmai, munkahelyi megbeszélés, szakmai tárgyalás alkalmával kerülnek felhasználásra, illetve milyen előírás vonatkozik ennek igazolására, a körülmények a dokumentálására? Az Szja-tv. 3. §-ának 26. pontja előírja, hogy mi a reprezentáció, de annak igazolására kérni szoktunk vagy egy nyilatkozatot az eseményről, vagy a számlára való feltüntetését az eseménynek. Jól járunk el? Kérdésem azért merült fel, mert sok esetben kérik ennek a dokumentálásnak a törvényi hivatkozását is! Vagy – tekintettel arra, hogy csak olyan számla kerülhet elszámolásra a könyvelésben, ami feltételezi a reprezentációs felhasználást – nem kell kérni semmilyen nyilatkozatot?
Részlet a válaszából: […]  Az Szja-tv. 3. §-ának 26. pontja szerint reprezentációnakminősül a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai,diplomáciai vagy hitéleti rendezvény, esemény keretében, továbbá az állami,egyházi ünnepek alkalmával nyújtott vendéglátás (étel,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 22.

Magasabb vezető munkaidő nyilvántartása

Kérdés: A Kjt. 55/A. § (1) bekezdése szerint a kinevezett magasabb vezető a munkaidő-beosztását, valamint a pihenőidő (szabadság)-igénybevételét – a kinevezésben foglaltak szerint – maga állapítja meg. A kérdésem az, hogy a fentiek figyelembevételével a kinevezett magasabb vezető kötelezhető-e a jelenléti ív vezetésére?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 55/A. § (1) bekezdése szerint a kinevezett magasabbvezetők munka- és pihenőidejüket maguk kötelesek megszervezni, mert etekintetben – a tipikus intézményi munkaszervezetben – nincs munkáltatói jogkörtgyakorló felettesük. A hatályos szabályozás értelmében a munka-...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 12.

Reprezentáció

Kérdés: A reprezentációs jellegű kifizetések, elsősorban élelmiszer-beszerzések esetében szükséges-e, s ha igen, milyen dokumentumokkal (pl. jelenléti ív, fénykép, meghívó) alátámasztani a hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti rendezvény, esemény, továbbá állami, egyházi ünnepek alkalmával nyújtott vendéglátás megvalósulását, illetve a résztvevők létszámát? Amennyiben nem állnak rendelkezésre megfelelő dokumentumok, vagy a létszám nem volt meghatározható, s így az arányos költségelszámolás nem bizonyítható, a természetbeni juttatásként történő adóztatás (szja, tb-járulék) megfelelő eljárás-e, vagy ez esetben a költségek elszámolására nincs lehetőség?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 69. § (10) bekezdés d) pontja szerintreprezentáció: a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai,diplomáciai vagy hitéleti rendezvény, esemény keretében, továbbá az állami,egyházi ünnepek alkalmával nyújtott vendéglátás (étel, ital) és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 8.
1
2