Kiküldetési díj vagy munkába járás költsége

Kérdés: Köztisztviselő ugyanazon napon írna ki kiküldetést és munkába járást. Jelenléti ív szerint a munkaidő kezdetétől végéig a munkahelyén tartózkodott. A kiküldetést nem a munkáltató rendelte el, saját elhatározásból vett részt egy konzultáción. Munkába járást és kiküldetést is elszámolhat?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a munkavállaló megfelel 39/2010. Korm. rendelet 2. §-ában foglaltaknak, akkor a munkába járás költségtérítése megilleti.A kiküldetés fogalmát az Szja-tv. 3. §-ának 11. pontja határozza meg. E szerint kiküldetés: a munkáltató által elrendelt, a munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 3.

Iskolaőr anyagi támogatása

Kérdés: Önkormányzatunk háromoldalú megállapodást szeretne kötni az iskolaőr anyagi támogatására (rendőrség – önkormányzat – munkavállaló). A rendőrség alkalmazza a munkavállalót, az önkormányzat pedig külön, közvetlenül támogatja a rendőrség alkalmazottját a megállapodásban szereplő havi összeggel. (Közvetlenül a munkavállalónak szeretnénk utalni.) Munkaszerződés, munkaköri leírás, jelenléti ívek másolatát megkapjuk a rendőrségtől. Milyen jogcímen tudunk támogatást biztosítani a magánszemély részére, milyen rovaton? Ha csak számfejtett összeg adható, milyen jogcímen? Ha a támogatást nem számfejtett bérként utaljuk, akkor a támogatott hogyan adózik utána? Ekkor milyen rovatra könyveljük?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 4. §-ának (1) bekezdése szerint jövedelem a magánszemély által más személytől megszerzett bevétel egésze, vagy a bevételnek e törvény szerint elismert költséggel, igazolás nélkül elismert költséggel, vagy átalányban meghatározott költséggel csökkentett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 3.

Hétvégi ügyelet díjazása

Kérdés: Családsegítő központban dolgozó 40 órás munkaidős esetmenedzser szombati napon kapcsolattartási ügyeletet biztosít, a jelenléti íven ezt a hétvégi napot is alá kell írnia. Részére a hétvégi műszakpótlék (200%) jár?
Részlet a válaszából: […] Az ügyelet munkajogi fogalma a következő: az az előre beosztott rendes munkaidőn kívüli időszakban (tehát a napi vagy heti pihenőidőben) történő munkavégzésre történő rendelkezésre állás, amit a foglalkoztatottnak a munkáltató által meghatározott helyen kell eltöltenie...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 15.

Jelenléti ív vezetése

Kérdés: A köztisztviselők esetében milyen jogszabályi előírás van érvényben a jelenléti ív vezetésére vonatkozóan? Muszáj azt papíralapon vezetni, és naponta aláírni a munka kezdésekor és a befejezésekor? Vagy esetleg van lehetőség azt egy Word- vagy Excel-formátumban a számítógépen vezetni, a hónap végén kinyomtatni, és akkor a dolgozó és a munkahelyi vezető által aláíratni? Egy esetleges munkaügyi hatóság által végzett ellenőrzéskor mik az erre vonatkozó elvárások?
Részlet a válaszából: […] A Kttv. 115. §-a alapján a munkáltató köteles nyilvántartani a rendes és rendkívüli munkaidő, a készenlét, a szabadság, valamint az egyéb munkaidő-kedvezmények időtartamát.A nyilvántartás lehet akár papíralapú, akár elektronikus. Azonban bármelyik esetben is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 9.

Védőital-felhasználás

Kérdés: Hogyan tudjuk bizonyítani, hogy az intézményünknél vásárolt ásványvíz védőitalként került felhasználásra? Kizárólag adóköteles tevékenységünk van. A védőital áfáját levonhatjuk?
Részlet a válaszából: […] A védőital-felhasználásnak munkavédelmi szempontól és a személyi jövedelemadó miatt van jelentősége. A 3/2002. SzCsM-EüM együttes rendelet 7. §-ának (10) bekezdése alapján, ha a munkahelyi klíma zárt téri és szabadtéri munkahelyen a 24 °C (K) EH-értéket (effektív...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 27.

Munkaközi szünet, jelenléti ív

Kérdés: Intézményünkben a munkaidő 8-16 óráig tart. A jelenléti íven is ezt szerepeltetjük. A dolgozók 20 perc ebédidőt vehetnek igénybe. A belső ellenőr szerint a munkaidőt meg kell növelni a 20 perc ebédidővel, tehát 16:20-ig kellene írni a jelenléti íven a munkaidőt, és a jelenléti íven szerepeltetni kell a munkaközi szünet kezdetét és végét. Igaz ez?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató a munkavállalók részére a napi munkavégzés megszakításával munkaközi szünetet köteles biztosítani az Mt. 103. §-ában rögzítettek szerint. A munkaközi szünet nem része a munkaidőnek, azt a munkaidő megszakításával kell kiadni. Ez a Kjt. hatálya alá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 25.

Hosszabb munkaközi szünet kikötésének lehetősége

Kérdés: Költségvetési szervnél dolgozó közalkalmazottak esetében a tájékoztatóban szerepel, hogy 6 órát meghaladó munkavégzés esetén 60 perc munkaközi szünet jár, amit a munkaidőn túl kell kivenni. Ugyanakkor a jelenlétin nem vezetik a munkaközi szünet kivételét. Jogszerű-e ez így?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 103. §-ának (1) bekezdése szerintinél hosszabb, legfeljebb 60 perc munkaközi szünetet a felek megállapodása vagy kollektív szerződés köthet ki. Önmagában tehát a tájékoztatóban nem lehet egyoldalúan kikötni 60 perces munkaközi szünetet. A munkaközi szünet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 28.

Munkaidő-nyilvántartás a közfoglalkoztatásban

Kérdés: Önkormányzatunk közfoglalkoztatás keretében foglalkoztat munkavállalókat. A munkaidő-nyilvántartás szabályairól, felelősségéről és módjáról szeretnék tájékoztatást kérni.
Részlet a válaszából: […] A közfoglalkoztatottak munkaidejének, pihenőidejének meghatározása, illetve annak beosztása során az Mt. szabályait a Kftv.-ben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni, figyelembe véve az ott felsorolt, az Mt.-ből nem alkalmazható rendelkezéseket [Kftv. 2. § (5) bek.].A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 12.

Helyettesítési rendszer a védőnői szolgálatnál

Kérdés: Védőnői szolgálatunk munkatársai tartósan helyettesítenek, mivel több álláshely betöltetlen. A főállásuk mellett megbízással látják el ezt a feladatot. Hogyan kell vezetniük a jelenléti ívüket?
Részlet a válaszából: […] A tartósan távol lévő közalkalmazottak helyettesítése nem oldható meg megbízási szerződéssel, mivel a költségvetési szerv nem köthet megbízási szerződést a dolgozójával a munkakörébe tartozó, annak keretében számára előírható feladat ellátására [Ávr. 51. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 18.

Támogatások rendszere

Kérdés: A korábbi években az Áht. 13/A §-ának (2) bekezdése előírta, hogy az államháztartás alrendszereiből támogatott szervezetek, illetve magánszemélyek számára számadási kötelezettséget kell előírni a részükre céljelleggel – nem szociális ellátásként – juttatott összegek rendeltetésszerű felhasználásáról. A finanszírozó köteles ellenőrizni a felhasználást és a számadást. Amennyiben a finanszírozott vagy támogatott szervezet, illetve magánszemély az előírt számadási kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, e kötelezettségének teljesítéséig a további finanszírozást, támogatást fel kell függeszteni. A támogatások jogszabálysértő vagy nem rendeltetés­szerű felhasználása esetén a felhasználót visszafizetési kötelezettség terheli. 2012. évtől milyen jogszabályi előírás vonatkozik a civil szervezetek (pl. sportegyesület, egyház) részére céljelleggel biztosított támogatásokra?
Részlet a válaszából: […] A civil szervezetekre vonatkozóan a legfontosabb, a 2012. évben hatályos jogszabályi előírások az egyesületi jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvényben (továbbiakban: civil törvény)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 18.
1
2