Szavazatszámláló bizottság tagjainak járó szabadnapra jutó átlagbér megtérítése

Kérdés: A választási kiadások elszámolásával kapcsolatban szeretném a következő kérdést feltenni: A szavazatszámláló bizottság tagjai a szavazást követő napon mentesülnek a jogszabályban előírt munkavégzési kötelezettség alól, és erre az időre átlagbér illeti meg őket, amelyet a munkáltató fizet. A munkáltató a választási szerv tagját megillető bér és járulékai megtérítését a szavazást követő 5 napon belül igényelheti a HVI-től. A HVI ezeket a kifizetéseket többletköltség címén számolja el a TVI részére, amely ezt utólag megtéríti. A kistérségi társuláshoz tartozó költségvetési intézmény néhány dolgozója választott tag a szavazatszámláló bizottságokban. A jogszabály értelmében a HVI átutalja az intézmény által igényelt átlagbért. Milyen jogcímen számolja el a rovatrend szerint az intézmény az átlagbér megtérítését?
Részlet a válaszából: […]

A szavazatszámláló bizottság tagjainak járó szabadnapra jutó átlagbér megtérítését a B410 "egyéb működési bevételek" rovaton javasoljuk elszámolni. Ezen a rovaton kell elszámolni a más rovaton nem szerepeltethető működési jellegű bevételeket.

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 16.

Behajtási költségátalány

Kérdés: Ezúton szeretnék segítséget kérni a Ptk. 6:155. §-ának (2) bekezdésében meghatározott behajtási költségátalánnyal kapcsolatban. 2014. augusztus 7-én kiadott a NAV egy tájékoztatót ezzel kapcsolatban, igaz, társaságiadó-alanyokra vonatkozóan, de felmerült bennem, hogy önkormányzatnak, illetve intézményeinek szükséges-e valamilyen számviteli elszámolás a behajtási költségátalánnyal kapcsolatban? Például ha az önkormányzatnak lenne behajtásiköltségátalány-fizetési kötelezettsége, akkor a pénzügyi számvitelben el kellene ezt számolnia különféle egyéb ráfordítások között a költségvetési évben esedékes dologi kiadásokkal szemben? Illetve a költségvetési számvitelben is kötelezettségvállalást kellene-e rá könyvelni? Ha ezt a behajtási költségátalányt a jogosult írásban elengedi, akkor azt hogyan kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...foglaló, kötbér, jótállás, szavatosság, késedelmi kamat, a késedelmes vagy elmaradt teljesítés miatti kártérítés), az ilyen jogcímeken kifizetett és később visszakapott bevételeket, a szerződésen kívüli károkozásért, személyiségi, dologi vagy más...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 4.

Intézményen kívül igénybe vehető étkeztetési szolgáltatás

Kérdés: Iskolai, illetve óvodai intézményben hiányzó gyermek részére elvitelre biztosítható-e ingyenes vagy kedvezményes étkezés, és arra a költségvetési normatíva igényelhető-e?
Részlet a válaszából: […] ...számának megállapításánál egy fő – függetlenül attól, hogy többszöri étkezésben is részt vesz – csak egy létszámként és egy jogcímen szerepelhet. Az igényjogosultság szempontjából egy fő létszámnak az a gyermek, tanuló számít, akinek naponta legalább a déli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 14.

START munkaprogram

Kérdés: Önkormányzatunk a START munkaprogramon belül konyhakerti terményeit értékesíteni kívánja a lakosság részére. Milyen feltételekkel lehet ezt megtenni? Vállalkozónak is értékesítünk, ebben az esetben az önkormányzatnál nem minősül-e ez vállalkozási tevékenységnek?
Részlet a válaszából: […] ...befolyó bevételt az értékesítés bevételére könyvelni. A számlázásra az Áfa-tv. rendelkezései irányadók.Ha gyermekétkeztetés jogcímén, alapanyagként használják fel a konyhakerti terményeket, akkor az étkeztetési jogcímen járó, állami normatíva...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 23.

Kerekítési különbözet elszámolása

Kérdés: A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 328/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 5. §-ának (2) bekezdése szerint az intézményi térítési díjat és a személyi térítési díjat az 1 és 2 forintos címletű érmék bevonása következtében szükséges kerekítés szabályairól szóló 2008. évi III. törvény 2. §-ának megfelelő módon kerekítve kell meghatározni. A bruttó térítési díjnak kell kerekített összegnek lennie, vagy a nettó térítési díjat kell kerekítve meghatározni? (Ez utóbbi esetben az áfás bruttó összeg nem feltétlenül kerek szám.)
Részlet a válaszából: […] ...különbözet nem minősül vagyoni előnynek vagy hátránynak.A kerekítési különbözetek összege egyéb bevétel vagy ráfordítás jogcímén számolható el. A kerekítési különbözetek rendezéséről és pénztárban történő rögzítéséről a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 12.

Házipénztár

Kérdés: A házipénztárral kapcsolatos a kérdésem. Intézményünkben a pénztáros feladata a napi posta feladása is. Saját pénzéből feladja a postát, másnap pedig a kapott számlát kifizeti a pénztárból magának. Ilyenkor a kiadási pénztárbizonylaton a kedvezményezett azonos lehet a pénztárossal. Ugyanezt kérdezem, ha ő a beszedett étkezési díjakat befizeti a bankszámlára, a kiadási pénztárbizonylaton az ő neve szerepel kedvezményezettként is?
Részlet a válaszából: […] ...postaköltségre.Kivételesen indokolt esetben a szabályzatban megjelölt személy, vezető adhat írásban engedélyt a fenti jogcímeken kívül a készpénz elszámolásra történő kiadására, előleg kifizetésére.Készpénz elszámolásra történő felvételére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 12.

Normatíva

Kérdés: Cégünk gyermekek étkeztetését végzi óvodában, iskolában, speciális szakiskolában, diákotthonban, gyermekotthonban. 2013-tól az étkeztetés ellátása részben az önkormányzat és a KLIK hatáskörébe került át.
A tanítási időben napi háromszori étkezés ellátása az önkormányzat feladata lett, az intézményben lakó, állami gondozott gyermekek teljes ellátása pedig a KLIK-é. A KLIK nem igényelhet a gyerekek után étkeztetésre normatív támogatást, és feladatfinanszírozással rendezik az étkeztetés ellenértékét. Az önkormányzat lehívhatja-e változatlanul a támogatást minden gyerek után? Amennyiben az intézményi adatok módosulnak, van-e lehetőség év közben a normatív támogatás lehívására? Átadhatja-e a KLIK-nek a megigényelt normatívát?
Részlet a válaszából: […] ...összeget intézményi, ún. feladatfinanszírozás keretében igényli és kapja meg az irányító szervétől.Az önkormányzat azon a jogcímen nem igényelhet az étkeztetés után normatívát, amit a KLIK-nek átadott. Az önkormányzat ezt az összeget nem tudja átadni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 15.

Adómentes európai uniós támogatások

Kérdés: Egyetemünk az Európai Unióból és/vagy az államháztartás valamely alrendszeréből nyer pályázati pénzt többek között oktatásra, kutatásra, konferencia szervezésére. Az Szja-tv. 4.27. pontja értelmében az ezekben a pályázatokban elszámolt költségek, amelyek 2013-ban adókötelesek voltak, 2014-ben és visszamenőleg adómentessé váltak, így az étkezés, szórakoztatási szolgáltatás (pl. városnéző kisbuszos szolgáltatás, amely a pályázati kiírásnak megfelel).
Kérdéseink:
1. Csak azokra a pályázati pénzekre vonatkozik, amelyek 100%-ban az Európai Unió valamely pénzügyi alapjából érkezik? Ha tartozik hozzá ön­erő, akkor már nem lehet adómentes?
2. Az Európai Unió és az államháztartás valamely alrendszeréből nyert pályázati pénz hogyan értendő? Külön uniós és külön államháztartási pénzre is értendő, vagy csak olyan pályázatok tartoznak ide, amelyekben mindkét forrás szerepel?
3. Mit jelent az, hogy fiatal felnőtt?
4. Bármelyik, a törvény által nevesített forrásból elnyert pénzre vonatkozik, vagy csak bizonyos tevékenységekre értendő az adómentesség?
5. Mit jelent a független fél? Ha egyetemünk szervezi a rendezvényt, akkor egyetemi dolgozóra már nem érvényes?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a szolgáltatás nem minősül a magánszemély tevékenysége ellenértékének.A 2013. évi CC. törvény által beiktatott új adómentes jogcím a 2013. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre is alkalmazható. A módosító törvényhez fűzött indokolás szerint az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 20.

Készpénzben teljesített kifizetés

Kérdés: Milyen esetekben és feltételekkel teljesíthet készpénzkifizetést költségvetési intézmény?
Részlet a válaszából: […] ...Ávr. 148. §-ának (3) bekezdése értelmében – utólagos elszámolási kötelezettséggel – felvett előleg az alábbiakban felsorolt jogcímekre:a) a közfoglalkoztatásban részt vevők bére,b) az egységes rovatrend és K41. Társadalombiztosítási ellátások és K47...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 20.

Pályázat

Kérdés: Önkormányzatunk egy pályázat keretében egy beruházást valósított meg. Az első fizetési kérelemben szereplő támogatás 2013. december 31-ig megérkezett a számlánkra. A 2013. december 31-i mérlegben a nemzetközi támogatási programok miatti rövid lejáratú kötelezettségek között kimutatásra került a 2013-ban megkapott támogatás összege, mivel a jogszabályok szerint a beruházásnak 5 éves fenntartási kötelezettsége van. A rendező mérlegben továbbra is kötelezettségként kell nyilvántartani ezt az összeget, vagy a 0. számlaosztályba kell átvezetni a 2013. 13 időszakban a támogatásiprogram-előlegek és az előfinanszírozás miatti kötelezettségekhez hasonlóan?
Részlet a válaszából: […] ...Önök nem finanszírozó szervezet, és nem állnak közvetlen kapcsolatban a nemzetközi támogató szervezettel.Az Önök esetében ezen a jogcímen kötelezettség akkor számolható el, ha a pályázati forrás felhasználása vagy elszámolása során visszafizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 20.
1
20
21
22
59