Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

Keresés eredménye

19 találat a megadott jogviszony tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.
1. találat: Könyvtári dolgozók jogviszonya
Kérdés: Önkormányzati fenntartású intézményre (könyvtár) vonatkozik-e a 475/2020. Korm. rendelet, illetve a 39/2020. EMMI rendelet?
Részlet a válaszból: […]tartozó közalkalmazotti jogviszonyok átalakulásáról rendelkező törvény hatálya - többek között - a költségvetési szervként működő, alapfeladatát önálló intézményként ellátó, a Kultv. szerinti nyilvános könyvtárakra terjed ki.A települési könyvtári ellátás biztosítása a települési önkormányzatok kötelező feladata. E feladatot a községi és a városi önkormányzata) nyilvános könyvtár fenntartásával vagyb) a megyei hatókörű városi könyvtár szolgáltatásai-nak igénybevételével teljesíti.Tehát a hivatkozott kormányrendelet hatálya a költségvetési szervként működő, alapfeladatát önálló intézményként ellátó[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. december 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5343
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
2. találat: Végkielégítés közalkalmazotti jogviszony megszűnésekor II.
Kérdés: A kulturális intézményekben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának átalakulása miatt (2020. évi XXXII. tv.) a közalkalmazottaknak 2020. szeptember 14-éig nyilatkozniuk kellett, hogy a munkaviszonyban való továbbfoglalkoztatást elfogadják-e. Munkavállalónk határidőben megkapta a későbbi munkaszerződés tartalmi elemeire vonatkozó ajánlatot, annak ismeretében azt elfogadta. Október hónap elején szóban jelezte, hogy nem fogja aláírni a szerződést. Álláspontja szerint jár neki a végkielégítés, amit a munkáltató vitat. Álláspontunk szerint a 2020. évi XXXII. tv. 2. §-a (5) bekezdésének c) pontjában meghatározott határidő 2020. szeptember 14-én lejárt, és végkielégítés csak azoknak jár, akik addig nem fogadták el a tartalmi ajánlatot. Valóban jogos-e a végkielégítés iránti igénye annak ellenére, hogy a megadott határidőig ő arról nyilatkozott, hogy elfogadja az ajánlatot?
Részlet a válaszból: […]elfogadásról. A kérdésben szereplő információk szerint ezt a közalkalmazott megtette. Irányadók mind a közalkalmazotti jogviszony, mind a munkaviszony tekintetében a Ptk. egyes rendelkezései. Véleményünk szerint a Ptk. előszerződésre vonatkozó szabályai, és az, hogy az alapján a bíróság a szerződést bármelyik fél kérelmére létrehozza, nem alkalmazhatók, mivel ezt a fentebbi jogvesztő határidő kizárni látszik.Szóba jöhet még a Ptk.-ban foglalt, együttműködési és tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó Ptk. 6:62. § alkalmazhatósága. E szerint ha a szerződés nem jön létre, mert az egyik fél a szerződéskötést érintő lényeges körülményekről történő tájékoztatási kötelezettségét megszegte, ez a fél köteles a másik fél ebből eredő kárát megtéríteni a szerződésszegésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint. Ugyanakkor önmagában a szerződés létrejöttének elmaradásáért kártérítési kötelezettség e körben nem terheli a tájékoztatási kötelezettséget megszegő felet.Ha a munkaszerződést a munkavállaló nem írja alá a jogvesztő határidőig, annak ellenére, hogy az ajánlatot előzőleg elfogadta, egyértelműnek tűnik, hogy a közalkalmazotti jogviszony átalakulás nélkül, a törvény erejénél fogva megszűnik, tekintettel arra, hogy egy anyagi jogi, jogvesztő határidőt rögzít a törvény a munkaszerződés létrejöttére.Ugyanakkor a hivatkozott törvény csak arról rendelkezik, hogy mi illeti meg a közalkalmazottat akkor, ha a törvény szerinti okokból nem alakul át a munkaviszony. Azaz a közalkalmazott határidőig nem nyilatkozik, nem fogadja el az ajánlatot, vagy a felek a munkaszerződés tartalmában nem tudnak megegyezni. Ekkor egyértelmű, hogy a Kjt. 37. §-ának (2) és (4)-(6) bekezdése alkalmazásával megállapított végkielégítésre jogosult a közalkalmazott.A kérdés az, hogy az elfogadó nyilatkozatot követően a közalkalmazott írásban visszavonhatja-e ezt a nyilatkozatát, és ha igen, annak mi a jogkövetkezménye.A jognyilatkozathoz való kötöttség Mt. szabálya szerint (ha azt alkalmazhatónak gondoljuk a jelen elfogadó nyilatkozat megtétele és a szerződés megkötése közötti időszakra) a nyilatkozatot tevő fél az egyoldalú jognyilatkozatához kötve van, és azt a címzett hozzájárulásával módosíthatja, illetve vonhatja vissza. Továbbá elfogadott a jogi alapelvek mentén az is a mentesülés feltételeként, ha azért vonja vissza egyoldalúan a jognyilatkozatát[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. november 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5320
3. találat: Végkielégítés közalkalmazotti jogviszony megszűnésekor I.
Kérdés: Kulturális ágazatban a közalkalmazotti jogviszony megszűnése esetén a 2020. évi XXXII. törvény 2. §-ának (6) bekezdése rendelkezik a végkielégítésről. Nem rendelkezik azonban arról, hogy az öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelőző öt éven belüli közalkalmazotti jogviszony megszűnése miatt emelt összegű végkielégítést kell-e fizetnie a munkáltatónak. Ilyen esetben - mivel a jogszabály nem hivatkozik a Kjt. 37. §-ának (7) bekezdésére - jogszerűen jár el a munkáltató, ha nem fizet 4 havi emelt összegű végkielégítést?
Részlet a válaszból: […]nyilatkozik, hogy a munkaszerződés keretei közötti további foglalkoztatásához nem járul hozzá, vagyc) a felek a megadott határidőben nem állapodnak meg a munkaszerződés tartalmában, a megszűnéssel összefüggésben valóban a kérdésben hivatkozott jogszabályi paragrafus rendelkezik.Ez alapján a közalkalmazotti jogviszony átalakulás nélkül, e törvény erejénél fogva megszűnik, és a jogviszony megszűnése esetén a közalkalmazott a Kjt. 37. §-ának (2) és (4)-(6) bekezdései alkalmazásával megállapított végkielégítésre jogosult.A Kjt. 37. §-ának (7) bekezdése rendelkezik a védett kor miatt járó emelt összegű végkielégítésről,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. november 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5311
4. találat: Önkormányzati dolgozó jubileumi jutalma II.
Kérdés: Önkormányzatunk munkavállalója jubileumi jutalom kifizetését kérte, melyhez az alábbi munkaviszonyokkal rendelkezik:
1976. 09. 22. - 1980. 07. 22. MEDICOR Művek - megszűnés: felmondással;
1980. 08. 19. - 1980. 08. 31. megyei finommechanikai vállalat - megszűnt a munkaviszony;
1980. 09. 16. - 1981. 02. 03. borgazdasági kombinát - megszűnés: felmondással;
1981. 03. 23. - 1982. 06. 29. megyei tanács üdülője (konyhalány) - megszűnés: felmondással;
1985. 06. 10. - 1985. 07. 09. Ásványvíz és Jégipari Vállalat - megszűnés: felmondással;
1985. 07. 29. - 1986. 03. 31. Szakszervezetek Országos Tanácsa Üdülője (konyhalány) - megszűnt a munkaviszony;
1986. 04. 01. - 1986. 10. 23. Belkereskedelmi Minisztérium Szolgáltató Intézménye (konyhai kisegítő) - megszűnt a munkaviszony;
1988. 05. 02. - 1988. 05. 26. Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat (felszolgáló) - megszűnt a munkaviszony;
1990. január 1-jétől dolgozik a polgármesteri hivatalnál vagy közalkalmazott kinevezéssel, vagy megbízási szerződéssel. A bérszámfejtő rendszer szerint a jubileumi jutalomra jogosító idő 1993. 01. 23-tól számolódik. Ezek szerint a megbízási szerződést nem kell figyelembe venni a jogosító időhöz? Mikor jogosult a kifizetésre?
Részlet a válaszból: […]tartozó munkáltatónál eltöltött munkaviszony, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszony időtartamát lehet figyelembe venni, illetve ezek jogelődeinél eltöltött munkaviszony időtartamát. Amely munkáltató nem tartozik (tartozott) a Kjt., Kttv., Ktv., Ktjv. hatálya alá, illetve 1992. július 1-jével nem került ezen törvények hatálya alá, az esetében az ott eltöltött munkaviszony időtartama csak akkor lenne beszámítható a jubileumi jutalomra jogosító időbe, ha a munkaviszony a mai napig fennállna, vagy ha megszűnt, annak módja áthelyezés volt, és ha a követő jogviszony is megszűnt, annak módja is áthelyezés volt, azaz fennáll az áthelyezések "szakadatlan[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. szeptember 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5275
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
5. találat: Önkormányzati dolgozó jubileumi jutalma I.
Kérdés: Önkormányzatunk dolgozója jubileumi jutalom kifizetését kérte. Az erre jogosító időket szeretném pontosítani.
1985. 09. 02. - 1986. 05. 30. megyei állami építőipari vállalat - megszűnés: munkaviszony felmondása;
1986. 10. 01. - 1988. 06. 19. vízgazdálkodási társulás - megszűnés: munkaviszony felmondása;
1988. 06. 20. - 1990. 06. 19. vízügyi igazgatóság - megszűnés: munkaviszony felmondása;
1990. 07. 02. - 1992. 06. 30. postahivatal - megszűnés: munkaviszony felmondása;
1996. október 1-jétől önkormányzatunk közalkalmazottja.
A felsorolt munkaviszonyok közül melyiket kell figyelembe venni a jubileumi jutalomhoz? Mikor jogosult a jubileumi jutalom kifizetésére?
Részlet a válaszból: […]törvények hatálya alá, az esetében az ott eltöltött munkaviszony időtartama csak akkor lenne beszámítható a jubileumi jutalomra jogosító időbe, ha fennállna az áthelyezések "szakadatlan láncolata". A polgármesteri hivatal előtt a vállalatnál, postánál eltöltött idők nem tartoznak ide, ezért azok ideje nem számítható be. A vízügyi igazgatóságnak az alapító okiratából lehet tájékozódni arról, hogy a dolgozók milyen jogviszonyban állhattak (állhatnak), illetve az érintett kolléga munkaügyi dokumentumaiból, hogy azok szerint az ő jogviszonya milyen jogviszony volt, munkaviszony vagy közalkalmazotti jogviszony. A vízgazdálkodási társulatoknál a vonatkozó törvényi szabályok szerint a foglalkoztatottak jogviszonyára az Mt. szabályait kell alkalmazni, azaz a vízgazdálkodási társulatnál eltöltött idő nem vehető figyelembe a jubileumi jutalom szempontjából.Amennyiben tehát a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. szeptember 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5274
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
6. találat: Közalkalmazotti jogviszony átalakulása munkaviszonnyá
Kérdés: Önkormányzati fenntartású, önállóan működő költségvetési intézmény vagyunk, előadó-művészeti szervezet, a 2008. évi XCIX. törvény is vonatkozik ránk.
1. A vezetői megbízásokat a 2020. évi XXXII. törvény értelmében nem érinti az átalakulás. A gazdasági vezetők kinevezését, vezetői megbízását az Áht. szerint eddig a fenntartó készítette el, a polgármester írta alá. Az átalakulásról szóló törvény szerinti tájékoztatást, a munkaszerződésre vonatkozó ajánlatot, a munkaszerződést kitől fogjuk megkapni, a fenntartótól vagy a zenekar igazgatójától? A gazdasági vezető közalkalmazotti jogviszonya határozatlan, a vezetői megbízatása határozott idejű. 2020. október 31. napon mit tartalmaz majd a munkaszerződés, munkakör, munkaszerződés időtartama?
2. A 40 év jogosultsági idővel rendelkező, de még nem nyugdíjas nő munkavállaló részére jár-e végkielégítés, amennyiben nem írja alá a további foglalkoztatást megalapozó munkaszerződést?
3. A kulturális illetménypótlék be lesz építve a munkabérbe. Eddig a kulturális illetménypótlékot az állam finanszírozta. A költségvetés eredeti előirányzata nem tartalmazta, havonta a MÁK és a fenntartó tájékoztatása szerint előirányzatot módosítottunk. 2020. november 1-jétől ki finanszírozza a kulturális illetménypótlékot?
4. Amennyiben több dolgozó nem fogadja el a munkáltató ajánlatát a munkaszerződésre, a kifizetendő végkielégítés és a távolléti díj összegét az állam finanszírozza meg?
5. 40 év szolgálati idővel rendelkező nő közalkalmazott 2020. április 29-től 8 hónap felmentési idejét tölti. A tényleges munkavégzés alóli felmentés ideje 2020. augusztus végétől kezdődik, és 2020. december 28-ig tart. Az ő esetében hogyan alakul át a közalkalmazotti jogviszony munkaviszonnyá?
6. Táppénzen lévő - veszélyeztetett terhes - dolgozó szabadságát is ki kell adnom a közalkalmazotti időszakra. A táppénz után szülési szabadságon lesz. Ebben az esetben hogyan járok el helyesen? Ki kell fizetnem az időarányosan járó szabadságát, mert nem tudja kivenni? Nyáron a zenekari tagok az évad lezárultával szabadságon vannak. Amíg nem szül, ki tudná venni a szabadságát, de akkor meg kell szakítani a táppénzt.
7. Szülési szabadságon, GYED-en, GYES-en lévő dolgozónak az időarányosan és a törvények szerint a szülési szabadságra és a GYED első hat hónapjára járó szabadságát is ki kell adnom, vagy ki kell fizetnem? Amikor visszajön dolgozni, nem lesz szabadsága, hogyan szoktatja be a gyermekét a bölcsődébe, óvodába?
8. Az előadó-művészeti törvény (2020. július 1-jétől) értelmében a munkaköröket és a munkakörökre előírt végzettségeket, képesítéseket a kormány rendeletben határozza meg. Már létező jogszabályra hivatkozik, vagy ezután készül el a rendelet? Eddig a 150/1992. Korm. rendelet szabályozta a kulturális közalkalmazotti munkaköröket az előadó-művészeti szervezetekre vonatkozóan is.
9. A törvény szerint 5 évig a Kjt. szerinti végkielégítést és a jubileumi jutalmat ki kell fizetni. Mi lesz a jubileumi jutalom számításának alapja, a dolgozó munkabére a jogosultság megszerzésének az időpontjában? Az esetleges bérpótlékokat bele kell számítani? Ha szólamvezető, és azért kap pluszpénzt határozott időre (munkaszerződés-kiegészítésként), azt az összeget bele kell számítani? A fenntartónak kell biztosítani a fedezetet 5 évig, vagy az állam magára vállalja? Eddig kötött felhasználású céltámogatásként biztosította a fenntartó évenként a felmentés és a jubileumi jutalom összegét.
10. Az előadóművészek úgynevezett "szakmai nyugdíja" évekkel ezelőtt átalakult korhatár előtti ellátássá. 2020. november 1-jétől a művészek véleménye szerint munkaviszony mellett már nem kell szüneteltetniük ennek az ellátásnak a folyósítását akkor, ha dolgoznak, és nem vonatkozik rájuk a kereseti korlát sem. A 2020. július 1-jén életbe lépő új nyugdíj- és tb-törvény hogyan szabályozza ezt?
11. A munkaszerződést határozatlan időre kötjük azoknak, akiknek most is az. A pótlékokat, keresetkiegészítéseket be kell építeni a munkabérbe? Sok esetben a jogviszony határozatlan, a pótlék (pl. szólamvezetői pótlék) határozott időre szól. A munkaszerződésben szerepeltetem a munkabér határozatlan időre járó részét, a munkaszerződés-kiegészítésben pedig szerepeltetem a munkabér határozott időre szóló részét? Hogyan járok el helyesen? Kapcsolt munkaköröknél hogyan szerepeltetem a munkaszerződésben a munkabért? (Zenekari tag zenekari felügyelői, pódiumtechnikusi munkát is végez, a pódiumtechnikus gondnoki feladatot is ellát.)
12. A 6% emelésre, ami elméletileg 2020. január 1-jétől jár a dolgozóknak, milyen szabályozás vonatkozik?
13. Aki hamarabb kapja meg a munkaszerződés-ajánlatot, mint augusztus 15., annak az átvételtől számít a 30 nap, amíg írásban válaszolnia kell?
Részlet a válaszból: […]átalakulás napjával írásban értesíteni kell. A jogviszony megszűnése esetén a közalkalmazott a Kjt. 37. §-a (2) és (4)-(6) bekezdései alkalmazásával megállapított végkielégítésre jogosult.A Kjt. 37. §-ának (2) bekezdése alapján nem jár továbbá végkielégítés a közalkalmazottnak, ha legkésőbb a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül az Mt. 294. §-a (1) bekezdésének g) pontja alapján. Azaz abban az esetben, ha az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és rendelkezik a szükséges szolgálati idővel, vagy az ott felsorolt nyug-ellátásokban már részesül. A nők 40 éves nyugdíjára jogosult, de még nem nyugdíjas nő tehát nem minősül nyugdíjasnak a vonatkozó rendelkezések értelmében, azaz részére jár a végkielégítés, amennyiben nem fogadja el a további foglalkoztatásra vonatkozó ajánlatot.3. Tekintettel arra, hogy 2020. november 1-jétől megszűnnek a korábbi illetményelemek, az Mt. szerinti munkabért fognak kapni a munkavállalók, a finanszírozással kapcsolatban is feltehetően lesznek még jogszabályi módosítások (költségvetési törvény módosítása), amelyek rendezni fogják ezeket a kérdéseket.4. Erre vonatkozóan egyelőre nincs jogszabályi rendelkezés, a költségvetési törvény nem került módosításra.5. A törvény kimondja, hogy a jogviszony átalakulásaa) nem szakítja meg a közalkalmazotti jogviszonnyal kapcsolatos igények elévülését,b) nem érinti a 2020. november 1-jén hatályban lévő határozott idejű áthelyezést,c) nem érinti a jogviszony időtartamát, valamint a munkaidő mértékét.A munkáltató és a foglalkoztatott előzőekben nem szabályozott megállapodására a Kjt.-nek a megállapodás megkötésekor hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni. A jogviszony átalakulására figyelemmel a felek a megállapodást 2020. december 31-éig közös megegyezéssel módosíthatják.Ez alapján - véleményünk szerint - a jogviszony ebben az esetben is át fog alakulni munkaviszonnyá, azonban a korábbi, Kjt. szerinti felmentésre vonatkozó rendelkezések alkalmazásával. Azaz az érintett munkavállalónak mindent ugyanolyan módon kell kifizetni, ahogy eredetileg a felmentés szerint. Erről célszerű vagy egy megállapodást írni a munkaszerződés megkötésével egyidejűleg, vagy a munkaszerződéses ajánlat részévé tenni az ezzel kapcsolatos garanciális rendelkezéseket.6. A törvény egyértelműen úgy rendelkezik - mivel másként nem is lehetne levezetni a munkajogi szabályokból -, hogy a közalkalmazotti jogviszony megszűnik, helyette Mt. szerinti munkaviszony jön létre, és a ki nem adott szabadságot a megszűnéssel összefüggésben meg kell váltani.Tehát nem kell a szabadságot feltétlen kiadni, ha marad időarányos, ki nem vett szabadság, azt meg kell váltani, ki kell fizetni.7. A 2020. november 1-jéig időarányosan járó, de ki nem adott szabadságot kell megváltani. Az új jogviszonyban, november 1. után az Mt. szerint kell kiszámolni, illetve kiadni a járó szabadságnapok számát.8. A kapcsolódó jogszabályok várhatóan módosításra kerülnek. Ugyanakkor megítélésünk szerint, amíg ez nem történik meg, a munkáltató akkor jár el helyesen, ha alkalmazza a korábbi jogszabály szerinti képesítési követelményeket.9. A jubileumi jutalom alapja a munkaszerződés szerinti alapbér lesz, hacsak nem születik ezzel ellentétes jogszabályi rendelkezés. Az Mt. szerint a bér alapvetően egységes, nincsenek meg azok a külön illetményelemek, amelyek a Kjt.-ben. A törvény úgy rendelkezik az átalakulással összefüggésben, hogy a munkáltató 2020. augusztus 15-éig írásban közli a közalkalmazottal a további foglalkoztatást biztosító munkaszerződés tartalmi elemeire vonatkozó ajánlatot. Az ajánlatot úgy kell megtenni, hogy az abban szereplő munkabér összege nem[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. augusztus 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5264
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
7. találat: Kulturális intézményekben foglalkoztatottak jogviszonyának átalakulása
Kérdés: Jelenleg központi költségvetési intézmény közalkalmazottjai vagyunk, de az Ország-gyűlés által 2020. május 19-én elfogadott 2020. évi XXXII. törvény alapján 2020. november 1. napját követően költségvetési intézmény, a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállalói leszünk. A kolléganő augusztusban jogosult a nők 40 év jogosultsági idővel igénybe vehető kedvezményes nyugdíjára. Amennyiben nem fogadja el a 2020. november 1. napjától érvényes új munkaszerződést, jogosult a végkielégítésre. Ezt követően visszafoglalkoztatható-e? Ha elfogadja a 2020. november 1. napjától érvényes új munkaszerződést, ezzel egyidejűleg lehet-e nyugdíjas? Mivel közszférában foglalkoztatjuk tovább, kell-e szüneteltetnie a megállapított nyugdíját? A minisztériumba az 1700/2012. Korm. határozat (a közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elvekről) alapján van-e a továbbfoglalkoztatásra vonatkozóan kötelezettségünk?
Részlet a válaszból: […]törvény ezt nem tartalmazza, de egyéb, államháztartási gazdálkodási elvi jellegű rendelkezésekből levezethető - az a volt közalkalmazott munkavállaló, akinek a jogviszonya a szóban forgó átalakulással, a hivatkozott törvény alapján szűnt meg, és részére végkielégítés fizetése történt, annyi ideig, amennyi időre a végkielégítés járt, nem foglalkoztatható újra.A központi költségvetési szervek esetében az 1700/2012. (XII. 29.) Korm. határozat a központi költségvetési szervek által történő közalkalmazotti, közszolgálati jogviszony létesítésére vonatkozik. Az Mt. hatálya alá kerülő kulturális intézményekre tehát ez már nem irányadó. Új jogviszony (munkaviszony) létesítésére tehát - 2020. július 1-jétől - csak az Mt. szabályai vonatkoznak. Az Mt. jelenleg nem tartalmaz a költségvetési szerv munkáltatókra speciális rendelkezéseket, csak az átalakulásról rendelkező 2020. évi XXXII. törvény tartalmaz "extra" szabályokat, például arra nézve, hogy az átalakulással létrejött munkaviszonyban a felmondási időre, végkielégítésre még 5 éves átmeneti időre a Kjt. rendelkezéseit kell alkalmazni. Az öregségi nyugdíj folyósításának szüneteltetéséről a Tny. rendelkezik, méghozzá abban az esetben, ha a nyugdíjas közalkalmazotti jogviszonyban, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, politikai szolgálati jogviszonyban, biztosi jogviszonyban, köztisztviselőként vagy közszolgálati ügykezelőként közszolgálati jogviszonyban, bírói szolgálati viszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, ügyészségi szolgálati viszonyban,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. augusztus 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5261
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,
8. találat: Köztisztviselő jubileumi jutalma
Kérdés: A hivatalunkban 1998. augusztus 1-jétől dolgozik köztisztviselőként az egyik kolléganőnk folyamatosan. Előtte 1988. január 1-jétől 1993. december 31-ig az egyik rendőrkapitányságon dolgozott közalkalmazottként. Véleményünk szerint a jubileumi jutalomra jogosító időbe bele kell számolni a rendőrkapitányságon eltöltött közalkalmazotti időszakot (6 év) is. Ha ez így van, akkor már három évvel ezelőtt ki kellett volna részére fizetnünk a 25 éves jubileumi jutalmat. Kérjük, hogy a fent leírtakban erősítsenek meg minket, és írják meg nekünk, hogy ilyen esetekben az utólagos kifizetés hogyan történik?! Jogszerű-e az utólagos kifizetés, és mikori illetményét kell alapul vennünk, a mostanit, vagy a három évvel ezelőttit?
Részlet a válaszból: […]számítani.Utólagos kifizetésnél azt az összeget kell kifizetni, ami az eredeti esedékesség időpontjában, azaz a kérdéses esetben a 25 éves közszolgálati jogviszonyban töltött idő betöltésének napján esedékes lett volna, azzal, hogy a munkavállaló késedelmi kamatra jogosult az esedékesség napjától a kifizetés napjáig. Ugyanis a köztisztviselői jogviszonnyal összefüggésben késedelmi kamatot kell fizetni, ha a kötelezett (munkáltató) a pénztartozás teljesítésével késedelembe esett. Erre a Ptk. vonatkozó rendelkezései alkalmazandók (Ptk. 6:48. §).Fontos megjegyezni, hogy a köszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos igény három év alatt évül el. Az igény elévülése az esedékessé válástól kezdődik. Az igény elévülését hivatalból kell figyelembe venni, az elévült igényt bírósági úton érvényesíteni nem lehet. Ugyanakkor természetesen az önkéntes teljesítés az elévülést követően is jogszerű. Az elévülés utáni teljesítést elévülés címén visszakövetelni már nem lehet. A hároméves elévülési idő azonban bizonyos[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. augusztus 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5250
9. találat: Jubileumi jutalomra jogosultság időpontjának téves számítása
Kérdés: Költségvetési intézményben az egyik dolgozó kinevezésében a jubileumi jutalomra jogosultság tévesen lett megállapítva. A nem közalkalmazotti jogviszonyt is beszámították. A téves kinevezés alapján most kellene kifizetni a jubileumi jutalmat. Kötelesek vagyunk-e a tévedés miatt most kifizetni, vagy várhatunk-e addig, amíg ténylegesen betölti a jubileumi jutalomra jogosító időt?
Részlet a válaszból: […]megállapítása esetén a munkáltatónak a tévedés felismerésével korrigálnia kell a számítást. A tévedés nem alapoz meg szerzett jogot a közalkalmazott számára.
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. november 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5084
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
10. találat: Közalkalmazott vezetőre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok
Kérdés: Költségvetési szerv közalkalmazott osztályvezetőjeként a Kjt. 41. §-ának (4) bekezdése alapján lehetek-e a saját cégemben ügyvezető? Végezhetek a cégben keresőtevékenységet, például adótanácsadást?
Részlet a válaszból: […]felügyelőbizottsági tagságot az összeférhetetlenség esetei között szerepeltetni, a törvény szerint csak abban az esetben összeférhetetlen a más gazdasági társaságban betöltött vezető tisztségviselői, felügyelőbizottsági tagság, ha az a munkáltatóéval azonos vagy ahhoz hasonló tevékenységet is végző, illetve a munkáltatóval rendszeres gazdasági kapcsolatban álló gazdasági társaságban áll fenn.Ezen túlmenően a Kjt. 41. §-ának (4) bekezdése szerint a felsőoktatási intézményben - az intézményi társaságokkal kapcsolatosan előírt korlátozás megtartása mellett - a magasabb vezető és a vezető megbízásával nem összeférhetetlen a gazdasági társaságban betöltött igazgatósági, felügyelőbizottsági tagság.Tehát a saját cégben betöltött ügyvezetői (vezető tisztségviselői) jogviszony csak akkor minősül összeférhetetlennek, ha a cég a munkáltatóéval azonos, vagy ahhoz hasonló tevékenységet is végez, illetve a munkáltatóval rendszeres gazdasági kapcsolatban áll.A cégben történő - ügyvezetésen túli - személyes közreműködés, munkavégzésre irányuló további jogviszony kapcsán viszont tekintettel kell lenni a további Kjt.-rendelkezésekre is. Ezek különbséget tesznek a további jogviszonyok között abból a szempontból, hogy a munkaidő a közalkalmazott munkaidejével azonos időszakra esik vagy sem.Amennyiben a közalkalmazott munkaideje a közalkalmazotti jogviszonyban és a munkavégzésre irányuló további jogviszonyban - részben vagy egészében - azonos időtartamra esik, a munkavégzésre[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. augusztus 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5025
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
| 1 - 10 | 11 - 19 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést