Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

24 találat a megadott jogviszony tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Jubileumi jutalomra jogosító idő

Kérdés: Kolléganőnk 1981. 06. 22. - 1989. 06. 19-ig egy vállalkozásnál dolgozott, ez idő alatt volt GYES-en. A jogviszonya nem áthelyezéssel szűnt meg. 1989. 06. 20-tól napjainkig önkormányzati igazgatásban köztisztviselőként dolgozott. A nők kedvezményes nyugdíjára lesz jogosult 2021. június 12-én. Jól gondoljuk, hogy a 35 éves jubileumi jutalom kifizetésére a feltételek nem állnak fenn, ezért arra nem lesz jogosult? (A vállalkozásnál eltöltött idő és a GYES időtartama nem számítható be a jubileumi jutalomra jogosító időbe.)
Részlet a válaszból: […]és kormányzati szolgálati jogviszonyban, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban vagy munkaviszonyban,b) a Kjt. hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt,c) a hivatásos szolgálati jogviszony, tiszti és altiszti katonai szolgálati jogviszony időtartamát, továbbád) a bíróságnál és ügyészségnél szolgálati viszonyban, munkaviszonyban, valaminte) a hivatásos nevelőszülői jogviszonyban és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban,f) az e törvény, a Ktv., Ktjv. és a Kjt. hatálya alá tartozó szervnél ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban, a kormányzati igazgatásról szóló törvény és a Küt. hatálya alá tartozó szervnél ösztöndíjas jogviszonyban,g) a 62/A. § szerinti jogviszony-létesítés esetén a két jogviszony közötti[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. április 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5447
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

2. találat: Béren kívüli juttatás

Kérdés: Kaphat-e béren kívüli juttatást megbízási szerződéssel alkalmazott munkavállaló?
Részlet a válaszból: […]megbízási szerződés keretei között a megbízó érdekében eljáró, feladatot végző személyek, akik azonban a szervezeten kívül állnak, és tevékenységüket megbízási díj ellenében látják el. Lehetnek magánszemélyek, adószámos magánszemélyek, egyéni vállalkozók, társas vállalkozók. Esetükben a béren kívüli juttatás, vagy általánosabb értelemben béren felüli juttatás nem értelmezhető. Esetenként előfordul, hogy egy megbízási szerződéses magánszemély is szorosan kötődik a munkaszervezethez, azonban esetében minden, a megbízási szerződésen felüli juttatással óvatosan javasolt bánni, és figyelemmel kell lenni arra is, hogy esetleg másként fog adózni.Mindenképpen[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. április 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5445
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

3. találat: Házi gyermekorvos jogviszonya

Kérdés: Önkormányzatunk álláspályázatot hirdetett meg házi gyermekorvosi munkakörre. A jelentkező alkalmazottként kívánja ellátni a feladatot. Az állás 2021. március 1. napján kerül betöltésre. Önkormányzatunk rendelkezik jelenleg a praxisjoggal és a működési engedéllyel. Az önkormányzat az egészségügyi ellátást nem költségvetési szerv útján végzi, hanem azt maga biztosítja. Az Eütv. 3. §-ának f) pontja alapján az önkormányzat egészségügyi szolgáltatónak minősül. Az Eszjtv. 1. §-ának (1) bekezdése értelmében a törvény hatálya az állami és az önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltatóra, annak fenntartójára, valamint az állami vagy önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltatónál egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy jogállására terjed ki. Az Eszjtv. 2. §-ának (1) bekezdése alapján az egészségügyi szolgálati jogviszony egészségügyi szolgálati munkaszerződéssel jön létre. Az e törvénnyel ellentétes egészségügyi szolgálati munkaszerződés semmis.
Az Eütev. 7. §-ának (2) bekezdése meghatározza az egészségügyi tevékenység végzésére vonatkozó jogviszonyokat. Ez alapján egészségügyi tevékenység végezhető többek között közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszonyban.
Az Eütev. 2021. március 1. napjától továbbra is tartalmazza a közalkalmazotti jogviszonyt mint egészségügyi tevékenység végzésére vonatkozó jogviszonyt.
A 4/2000. (II. 25.) EüM rendelet 1. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében a rendelet hatálya kiterjed azokra a praxisjoggal rendelkező háziorvosokra, házi gyermekorvosokra (a továbbiakban: háziorvos) és alapellátást végző fogorvosokra, akik területi ellátási kötelezettséget vállalva az önkormányzattal, az önkormányzati feladatokat ellátó egészségügyi intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban állnak.
A fenti jogszabályi rendelkezések értelmezése kapcsán az alábbiakkal kapcsolatban kérek tájékoztatást: A 2021. március 1. napjától az önkormányzattal jogviszonyt létesítő házi gyermekorvos egészségügyi tevékenységét közalkalmazotti jogviszonyban vagy egészségügyi szolgálati jogviszonyban végezheti?
Részlet a válaszból: […]és a vele jogviszonyban álló, közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatottakra. A más vállalkozási formában tevékenységet végzőkre azonban nem. Ha a házi gyermekorvos foglalkoztatási jogviszonyban végzi a tevékenységét,
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. március 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5413
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

4. találat: Lakhatási támogatás

Kérdés: Milyen lehetősége van a munkáltatónak, ha lakhatási támogatást szeretne juttatni egy új munkavállalójának? Az új dolgozó Szegeden lakik, de albérletbe felköltözne Budapest környékére, és a lakásbérléshez szeretne munkáltatói támogatást kapni. A munkáltató köteles megtéríteni ebben az esetben a lakásbérleti díjat, vagy csak adóköteles jövedelemként adhat támogatást?
Részlet a válaszból: […]munkásszállás a kifizető tulajdonát képező vagy általa bérelt olyan szálláshely, amely egy lakóhelyiséggel rendelkező önálló ingatlan esetében a lakóhelyiségben egynél több, több lakóhelyiséggel rendelkező önálló ingatlan esetében pedig lakóhelyiségenként legalább egy, a kifizetővel munkaviszonyban lévő olyan magánszemély elhelyezésére szolgál, aki nem rendelkezik lakás haszonélvezeti joggal nem terhelt, 50 százalékot meghaladó mértékű tulajdonjogával, haszonélvezeti jogával azon a településen, ahol a munkahelye van; munkásszálláson történő elhelyezéssel esik egy tekintet alá az olyan más elhelyezés is, amely esetében a munkavállaló legfeljebb egy lakóhelyiséget használhat, ide nem értve a szállodának minősülő kereskedelmi szálláshelyen történő elhelyezést, azzal, hogy nem része az adómentes juttatásnak az étkezési szolgáltatás biztosítása, továbbá azzal, hogy nem adómentes az elhelyezés, ha a kifizető olyan magánszemélyt, illetve annak hozzátartozóját szállásol el, akivel a társasági adóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozásnak minősülő esetekben meghatározott kapcsolat áll fenn.Adómentes továbbá az Szja-tv. 1. sz. mellékletének 7.17. pontja szerint az államháztartás valamely alrendszerének költségvetése terhére és/vagy az Európai Unió valamely pénzügyi alapjából támogatott felnőttképzésben, munkaerőpiaci képzésben, munkaerőpiaci programban, társadalmi felzárkózással kapcsolatos képzésben részt vevő magánszemély számára jogszabály,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. február 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5387
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

5. találat: Felmondási tilalom az egészségügyben

Kérdés: Az egészségügyi intézményekre vonatkozóan megjelent 530/2020. Korm. rendelet 2. §-a megtiltja az egészségügyi dolgozóknak, hogy felmondjanak, amíg tart a veszélyhelyzet. A rendelet azokra is vonatkozik, akik ebben az időszakban érik el az öregségi vagy a 40 év szolgálati idő után járó nyugdíjjogosultságot, és nyugdíjba vonulnának?
Részlet a válaszból: […]a jogszabály a közös megegyezéssel történő munkaviszony-megszüntetést nem tiltja, azonban a munkáltató oldaláról az ehhez történő hozzájárulás megfontolandó, tekintettel a veszélyhelyzetre.Mindazonáltal lényeges, hogy a nyugdíj megállapítása a jogosultsági feltételek beálltának napjától nem kizárt a jogviszony további fenntartása mellett sem. Azonban az öregségi nyugdíj folyósítását - az öregségi nyugdíj kezdő időpontjától, öregségi nyugdíjasként létesített jogviszony esetén pedig a jogviszony létesítésének hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig - szüneteltetni kell, ha a nyugdíjas közalkalmazotti jogviszonyban, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, politikai szolgálati jogviszonyban, biztosi jogviszonyban, köztisztviselőként vagy közszolgálati ügykezelőként közszolgálati jogviszonyban, bírói szolgálati viszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, ügyészségi szolgálati viszonyban, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti hivatásos szolgálati jogviszonyban vagy a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonyban áll.Az Eütev. 16/B. §-ának alapján[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. január 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5374

6. találat: Könyvtári dolgozók jogviszonya

Kérdés: Önkormányzati fenntartású intézményre (könyvtár) vonatkozik-e a 475/2020. Korm. rendelet, illetve a 39/2020. EMMI rendelet?
Részlet a válaszból: […]tartozó közalkalmazotti jogviszonyok átalakulásáról rendelkező törvény hatálya - többek között - a költségvetési szervként működő, alapfeladatát önálló intézményként ellátó, a Kultv. szerinti nyilvános könyvtárakra terjed ki.A települési könyvtári ellátás biztosítása a települési önkormányzatok kötelező feladata. E feladatot a községi és a városi önkormányzata) nyilvános könyvtár fenntartásával vagyb) a megyei hatókörű városi könyvtár szolgáltatásai-nak igénybevételével teljesíti.Tehát a hivatkozott kormányrendelet hatálya a költségvetési szervként működő, alapfeladatát önálló intézményként ellátó[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. december 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5343
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

7. találat: Végkielégítés közalkalmazotti jogviszony megszűnésekor II.

Kérdés: A kulturális intézményekben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának átalakulása miatt (2020. évi XXXII. tv.) a közalkalmazottaknak 2020. szeptember 14-éig nyilatkozniuk kellett, hogy a munkaviszonyban való továbbfoglalkoztatást elfogadják-e. Munkavállalónk határidőben megkapta a későbbi munkaszerződés tartalmi elemeire vonatkozó ajánlatot, annak ismeretében azt elfogadta. Október hónap elején szóban jelezte, hogy nem fogja aláírni a szerződést. Álláspontja szerint jár neki a végkielégítés, amit a munkáltató vitat. Álláspontunk szerint a 2020. évi XXXII. tv. 2. §-a (5) bekezdésének c) pontjában meghatározott határidő 2020. szeptember 14-én lejárt, és végkielégítés csak azoknak jár, akik addig nem fogadták el a tartalmi ajánlatot. Valóban jogos-e a végkielégítés iránti igénye annak ellenére, hogy a megadott határidőig ő arról nyilatkozott, hogy elfogadja az ajánlatot?
Részlet a válaszból: […]elfogadásról. A kérdésben szereplő információk szerint ezt a közalkalmazott megtette. Irányadók mind a közalkalmazotti jogviszony, mind a munkaviszony tekintetében a Ptk. egyes rendelkezései. Véleményünk szerint a Ptk. előszerződésre vonatkozó szabályai, és az, hogy az alapján a bíróság a szerződést bármelyik fél kérelmére létrehozza, nem alkalmazhatók, mivel ezt a fentebbi jogvesztő határidő kizárni látszik.Szóba jöhet még a Ptk.-ban foglalt, együttműködési és tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó Ptk. 6:62. § alkalmazhatósága. E szerint ha a szerződés nem jön létre, mert az egyik fél a szerződéskötést érintő lényeges körülményekről történő tájékoztatási kötelezettségét megszegte, ez a fél köteles a másik fél ebből eredő kárát megtéríteni a szerződésszegésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint. Ugyanakkor önmagában a szerződés létrejöttének elmaradásáért kártérítési kötelezettség e körben nem terheli a tájékoztatási kötelezettséget megszegő felet.Ha a munkaszerződést a munkavállaló nem írja alá a jogvesztő határidőig, annak ellenére, hogy az ajánlatot előzőleg elfogadta, egyértelműnek tűnik, hogy a közalkalmazotti jogviszony átalakulás nélkül, a törvény erejénél fogva megszűnik, tekintettel arra, hogy egy anyagi jogi, jogvesztő határidőt rögzít a törvény a munkaszerződés létrejöttére.Ugyanakkor a hivatkozott törvény csak arról rendelkezik, hogy mi illeti meg a közalkalmazottat akkor, ha a törvény szerinti okokból nem alakul át a munkaviszony. Azaz a közalkalmazott határidőig nem nyilatkozik, nem fogadja el az ajánlatot, vagy a felek a munkaszerződés tartalmában nem tudnak megegyezni. Ekkor egyértelmű, hogy a Kjt. 37. §-ának (2) és (4)-(6) bekezdése alkalmazásával megállapított végkielégítésre jogosult a közalkalmazott.A kérdés az, hogy az elfogadó nyilatkozatot követően a közalkalmazott írásban visszavonhatja-e ezt a nyilatkozatát, és ha igen, annak mi a jogkövetkezménye.A jognyilatkozathoz való kötöttség Mt. szabálya szerint (ha azt alkalmazhatónak gondoljuk a jelen elfogadó nyilatkozat megtétele és a szerződés megkötése közötti időszakra) a nyilatkozatot tevő fél az egyoldalú jognyilatkozatához kötve van, és azt a címzett hozzájárulásával módosíthatja, illetve vonhatja vissza. Továbbá elfogadott a jogi alapelvek mentén az is a mentesülés feltételeként, ha azért vonja vissza egyoldalúan a jognyilatkozatát[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. november 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5320

8. találat: Végkielégítés közalkalmazotti jogviszony megszűnésekor I.

Kérdés: Kulturális ágazatban a közalkalmazotti jogviszony megszűnése esetén a 2020. évi XXXII. törvény 2. §-ának (6) bekezdése rendelkezik a végkielégítésről. Nem rendelkezik azonban arról, hogy az öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelőző öt éven belüli közalkalmazotti jogviszony megszűnése miatt emelt összegű végkielégítést kell-e fizetnie a munkáltatónak. Ilyen esetben - mivel a jogszabály nem hivatkozik a Kjt. 37. §-ának (7) bekezdésére - jogszerűen jár el a munkáltató, ha nem fizet 4 havi emelt összegű végkielégítést?
Részlet a válaszból: […]nyilatkozik, hogy a munkaszerződés keretei közötti további foglalkoztatásához nem járul hozzá, vagyc) a felek a megadott határidőben nem állapodnak meg a munkaszerződés tartalmában, a megszűnéssel összefüggésben valóban a kérdésben hivatkozott jogszabályi paragrafus rendelkezik.Ez alapján a közalkalmazotti jogviszony átalakulás nélkül, e törvény erejénél fogva megszűnik, és a jogviszony megszűnése esetén a közalkalmazott a Kjt. 37. §-ának (2) és (4)-(6) bekezdései alkalmazásával megállapított végkielégítésre jogosult.A Kjt. 37. §-ának (7) bekezdése rendelkezik a védett kor miatt járó emelt összegű végkielégítésről,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. november 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5311

9. találat: Önkormányzati dolgozó jubileumi jutalma II.

Kérdés: Önkormányzatunk munkavállalója jubileumi jutalom kifizetését kérte, melyhez az alábbi munkaviszonyokkal rendelkezik:
1976. 09. 22. - 1980. 07. 22. MEDICOR Művek - megszűnés: felmondással;
1980. 08. 19. - 1980. 08. 31. megyei finommechanikai vállalat - megszűnt a munkaviszony;
1980. 09. 16. - 1981. 02. 03. borgazdasági kombinát - megszűnés: felmondással;
1981. 03. 23. - 1982. 06. 29. megyei tanács üdülője (konyhalány) - megszűnés: felmondással;
1985. 06. 10. - 1985. 07. 09. Ásványvíz és Jégipari Vállalat - megszűnés: felmondással;
1985. 07. 29. - 1986. 03. 31. Szakszervezetek Országos Tanácsa Üdülője (konyhalány) - megszűnt a munkaviszony;
1986. 04. 01. - 1986. 10. 23. Belkereskedelmi Minisztérium Szolgáltató Intézménye (konyhai kisegítő) - megszűnt a munkaviszony;
1988. 05. 02. - 1988. 05. 26. Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat (felszolgáló) - megszűnt a munkaviszony;
1990. január 1-jétől dolgozik a polgármesteri hivatalnál vagy közalkalmazott kinevezéssel, vagy megbízási szerződéssel. A bérszámfejtő rendszer szerint a jubileumi jutalomra jogosító idő 1993. 01. 23-tól számolódik. Ezek szerint a megbízási szerződést nem kell figyelembe venni a jogosító időhöz? Mikor jogosult a kifizetésre?
Részlet a válaszból: […]tartozó munkáltatónál eltöltött munkaviszony, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszony időtartamát lehet figyelembe venni, illetve ezek jogelődeinél eltöltött munkaviszony időtartamát. Amely munkáltató nem tartozik (tartozott) a Kjt., Kttv., Ktv., Ktjv. hatálya alá, illetve 1992. július 1-jével nem került ezen törvények hatálya alá, az esetében az ott eltöltött munkaviszony időtartama csak akkor lenne beszámítható a jubileumi jutalomra jogosító időbe, ha a munkaviszony a mai napig fennállna, vagy ha megszűnt, annak módja áthelyezés volt, és ha a követő jogviszony is megszűnt, annak módja is áthelyezés volt, azaz fennáll az áthelyezések "szakadatlan[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. szeptember 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5275
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

10. találat: Önkormányzati dolgozó jubileumi jutalma I.

Kérdés: Önkormányzatunk dolgozója jubileumi jutalom kifizetését kérte. Az erre jogosító időket szeretném pontosítani.
1985. 09. 02. - 1986. 05. 30. megyei állami építőipari vállalat - megszűnés: munkaviszony felmondása;
1986. 10. 01. - 1988. 06. 19. vízgazdálkodási társulás - megszűnés: munkaviszony felmondása;
1988. 06. 20. - 1990. 06. 19. vízügyi igazgatóság - megszűnés: munkaviszony felmondása;
1990. 07. 02. - 1992. 06. 30. postahivatal - megszűnés: munkaviszony felmondása;
1996. október 1-jétől önkormányzatunk közalkalmazottja.
A felsorolt munkaviszonyok közül melyiket kell figyelembe venni a jubileumi jutalomhoz? Mikor jogosult a jubileumi jutalom kifizetésére?
Részlet a válaszból: […]törvények hatálya alá, az esetében az ott eltöltött munkaviszony időtartama csak akkor lenne beszámítható a jubileumi jutalomra jogosító időbe, ha fennállna az áthelyezések "szakadatlan láncolata". A polgármesteri hivatal előtt a vállalatnál, postánál eltöltött idők nem tartoznak ide, ezért azok ideje nem számítható be. A vízügyi igazgatóságnak az alapító okiratából lehet tájékozódni arról, hogy a dolgozók milyen jogviszonyban állhattak (állhatnak), illetve az érintett kolléga munkaügyi dokumentumaiból, hogy azok szerint az ő jogviszonya milyen jogviszony volt, munkaviszony vagy közalkalmazotti jogviszony. A vízgazdálkodási társulatoknál a vonatkozó törvényi szabályok szerint a foglalkoztatottak jogviszonyára az Mt. szabályait kell alkalmazni, azaz a vízgazdálkodási társulatnál eltöltött idő nem vehető figyelembe a jubileumi jutalom szempontjából.Amennyiben tehát a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. szeptember 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5274
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 24 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést