Cégautó-fizetési kötelezettség alanya

Kérdés:

Önkormányzatunk személygépkocsit vásárolt. Ezen autó cégautó-fizetési kötelezettség alá esik. Az autót használatba adja (térítési díj nélkül) költségvetési szerv vagy civil szervezet részére. Forgalmi engedélyben bejegyzésre kerül a költségvetési szerv, illetve civil szervezet üzembentartóként. Kit terhel ebben az esetben a cégautó-fizetési kötelezettség?

Részlet a válaszából: […] ...tehát a nem magánszemély tulajdonos, például az önkormányzat kötelezett a cégautóadó megfizetésére, függetlenül attól, hogy egy költségvetési szerv vagy civil szervezet üzembentartóként szerepel a forgalmi engedélyben.(Kéziratzárás: 2026. 05....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 12.
Kapcsolódó címkék:  

Munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés

Kérdés: Költségvetési szervünk esetében merült fel kérdésként, hogy az Szja-tv. 25. §-ának (2) bekezdése, valamint a 39/2010. Korm. rendelet rendelkezései alapján – kizárólag a másodosztályú menetjegy ellenértéke tekinthető-e adómentesen téríthető összegnek, vagy indokolt esetben az IC-járatokhoz kapcsolódó pót- és helyjegy díja is figyelembe vehető? Sok esetben a másodosztályú, pót- és helyjegy nélküli járatok és az IC-járatok menetideje között jelentős – akár többórás – eltérés áll fenn, amely a munkába járás észszerű teljesítését érdemben befolyásolhatja. Amennyiben a gyorsabb eljutás objektív körülmények folytán – például jelentős menetidő-különbség miatt – a munkavégzéshez észszerűen szükségesnek minősül, úgy az IC pót- és helyjegydíja a munkába járás költségeként adómentesen adható-e a munkavállaló részére?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. a kormányrendelettel ellentétben nem köti a térítést sem a használt közlekedési eszköz fajtájához, sem pedig annak kényelmi besorolásához, így a vasúton akár az 1. kocsiosztályra váltott jegy is megtéríthető. Ugyanakkor az Szja-tv. szerinti „utazási jegy”...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 12.
Kapcsolódó címkék:    

Rehabilitációs hozzájárulás számítása

Kérdés: Rehabilitációshozzájárulás-fizetési kötelezettsége van egy költségvetési szervnek. A legalább 4 órát foglalkoztatott 1 fő rehabilitációs foglalkoztatottnak minősül. Amennyiben év közben áll munkába a dolgozó (például február 15-én), akkor hogyan kell vele számolni a rehabilitációs foglalkoztatottak számítása során?
Részlet a válaszából: […] A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (Mmtv.) 23. §-ának (1) bekezdése szerint a munkaadó a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációjának elősegítése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 12.

Élelmiszerlánc-felügyeleti díj

Kérdés:

Egy költségvetési szervnek milyen esetben van élelmiszerláncfelügyeletidíj-bevallási és -fizetési kötelezettsége?

Részlet a válaszából: […] ...általános szabályok szerint az Éltv. 47/B. §-ának (3) bekezdése tartalmazza. Az Éltv. 47/B. §-ának (4) bekezdése szerint: „Költségvetési szerv esetében a (3) bekezdés a) pontja szerinti árbevétel a költségvetési szerv államháztartás számviteléről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 12.

Megbízási díj késedelmi kamata

Kérdés: Költségvetési szerv vonatkozásában saját dolgozó részére fizetett megbízási díj késedelmi kamatát K1113-ra vagy K123-ra kell könyvelni? Esetleg K355-re, mert a késedelmi kamat nem a munkavégzés ellenértéke, hanem pénzügyi jellegű tehernek minősül?
Részlet a válaszából: […] Az Áhsz. 15. melléklete szerint a K355. Egyéb dologi kiadások rovaton kell kimutatni többek között a szerződésszegéssel kapcsolatos végleges kiadásokat (például óvadék, foglaló, kötbér, jótállás, szavatosság, késedelmi kamat, a késedelmes vagy elmaradt teljesítés miatti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 12.
Kapcsolódó címkék:  

Temetési költségtérítés elszámolása

Kérdés: Költségvetési szerv vonatkozásában elhunyt dolgozók hozzátartozóinak fizetett temetési költségtérítést (hozzátartozó nem költségvetési szerv dolgozója). Ezt a térítést a K12309-4 ERA-ra könyveltük, de nem került számfejtésre. Az adott havi technikai ERA-ra kell-e rögzíteni (pl.: K1230003 március havi), és kell-e számfejteni?
Részlet a válaszából: […] ...– saját hatáskörben, döntés alapján – kizárólag a 15. mellékletben az egyes rovatok leírásánál a bevételek és kiadások éves költségvetési beszámolóban szerepeltetendő – „ebből:” jelzéssel feltüntetett – részletező jogcímeihez igazodó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 12.

Közoktatási intézmény gazdasági vezetőjének pályáztatása

Kérdés: Nemzetiségi önkormányzati fenntartású, önállóan gazdálkodó és működő közoktatási intézmény gazdasági vezetője pályázatának kiírása, kinevezése kinek a feladata, ki dönt az állás betöltéséről, és a munkáltatói jogoknak ki lesz a gyakorlója?
Részlet a válaszából: […] ...részben eltérő szabályokat fogalmaz meg. Az Áht. 9. §-ának d) pontja, valamint 9/A. §-ának (1) bekezdése úgy szól, hogy a költségvetési szerv (ez esetben: közoktatási intézmény) irányítása magában foglalja a szerv gazdasági vezetőjének kinevezését...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 12.

Működési támogatás elszámolása

Kérdés: Az önkormányzat az intézményei részére működési támogatást biztosít. Az önkormányzat éves költségvetésében a működési támogatást két címen nevesíti: az egyik részt az intézmény működéséhez, a másik részt felhalmozási céllal biztosítja az intézmény részére. Az intézmények felhalmozási célú intézményfinanszírozást kapnak, mely a B816-ra van elszámolva. Jól értelmezzük, hogy nem kell a felhalmozási célú intézményfinanszírozást halasztott bevételben kimutatni?
Részlet a válaszából: […] Az Áhsz. 14. §-ának (14) bekezdése alapján a mérlegben a halasztott eredményszemléletű bevételek között az Szt. 45. §-ának (1) és (2) bekezdése szerintieket kell kimutatni azzal, hogy az Szt. 45. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti fejlesztési célra kapott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 12.

Konyhai dolgozók étkezése

Kérdés: Önkormányzatunk konyhát üzemeltet. A konyhai dolgozók kötelező étkezők? Van-e olyan hatályos jogszabály, amely előírja az étkezés kötelező igénybevételét?
Részlet a válaszából: […] ...ezért ilyen kötelezettség önkormányzati rendeletben, belső szabályzatban nem állapítható meg.A 4/1985. PM rendelet írta elő korábban a költségvetési szerveknél és egyes más intézményeknél folyó munkahelyi étkeztetés szabályait. A PM rendelet 4. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 12.
Kapcsolódó címkék:  

Kulturális központ jegyértékesítési elszámolása

Kérdés: Költségvetési intézményünk (kulturális központ) terembérleti szerződést köt egy szolgáltatóval, aki az általa bérelt teremben a szerződés szerinti időpontban előadást tart. Az előadásra – a bérlő saját értékesítésén kívül – az intézményünkben is lehet jegyet vásárolni, pl. a megbízó saját online felületének használatával, vagy az általuk előre kinyomtatott jegyek átadásával, jegyárusítási jutalék ellenében. Nem kötünk bizományosi szerződést, a terembérleti szerződés kiegészítéseként a jegyek árusítását, és a jegyárusítási jutalék százalékos mértékét rögzítjük. Ez alapján a jegyárusítási jutalékot (és a terembérletet) kiszámlázzuk a bérlőnek.
Ezek alapján milyen (bizományosi vagy közvetítői) szerződést kell-e kötnünk ahhoz, hogy a jegyárusítási bevétel ne az intézményünk bevétele legyen, és a számla- és a nyugtaadási kötelezettség a megbízót terhelje?
Ha megbízottként áruljuk a jegyeket, a szerződés az intézmény nevére szólhat, vagy a feladat ellátásával megbízott kolléga nevére? (Áfa-tv. 160. § értelmezése.)
A jegyértékesítés elszámolásában kérnénk segítséget. Az átvett és értékesített jegyek elszámolása hogyan történik, a nyugtaadási kötelezettség kit terhel?
Részlet a válaszából: […] A kérdés kapcsán először azt szükséges tisztázni, hogy milyen gazdasági esemény történik intézményük és a szolgáltató között. A Ptk. 6:281. §-ának (1) bekezdése szerint „bizományi szerződés alapján a bizományos a megbízó javára a saját nevében ingó dologra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 12.
Kapcsolódó címkék:    
1
3
4
5
267