Közoktatási tankönyvtámogatás elszámolása

Kérdés: A Költségvetési Levelek 2005. 03. 16. számában az 1023-os kérdés foglalkozott a tankönyvek értékesítésével, az a könyvelésre nem tér ki. Az OM-tájékoztató szerint a tanulói támogatás átutalása a forgalmazó részére nem értékesítés, tehát nem jön létre közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó értékesítés. Kérdésünk, hogyan és milyen bizonylat alapján kell az iskolának könyvelnie a tankönyvforgalmazó részére átutalt támogatást? Államháztartáson kívülre átadott pénzeszközként a 38-as számlaosztályba, vagy az 58-as számlaosztályba, mint ellátottak juttatása? Az 58-as számlához fűzött magyarázat szerint ebbe a számlacsoportba a felsőoktatási jegyzettámogatás tartozik, a közoktatási tankönyvtámogatást nem nevesíti itt a számlatükör és a PM-tájékoztató sem.
Részlet a válaszából: […] A 2005. CLIII. Ktg-tv. 3. számú mellékletének 22. pontjatartalmazza a tankönyvellátásra tervezhető normatív juttatásokat. Aköltségvetési szervek részletes költségvetési előirányzatainak összeállításáraközzétett pénzügy-minisztériumi tájékoztató szerint a 04 űrlap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 19.

Eredménykimutatásban szereplő tételek elszámolása

Kérdés: Intézményünk vállalkozási tevékenységet végez. A vállalkozási tevékenység eredményét következő évben alaptevékenység ellátására használja fel. A 2005. évi eredménykimutatásunk sorai az alábbiak: Előző év Tárgyév 16. sor Vállalkozási tevékenység pénzforgalmi eredménye 6036 43 17. sor Vállalkozási tevékenységet terhelő értékcsökkenési leírás 516 43 19. sor Alaptevékenység ellátására felhasznált előző év(ek) eredménye 75 5113 20. sor A tárgyévet követő évben alaptevékenység ellátására, felhasználására tervezett eredmény 5113 21. sor Pénzforgalmi eredményt külön jogszabály-módosító tétel -332 22. sor Vállalkozási tevékenység módosított pénzforgalmi eredménye -5113 24. sor Tartalékba helyezhető összeg 5961 -5070 Kérem, hogy a 2005. éves nyitástól a zárásig, a visszaforgatással együtt a könyvelési tételeket szíveskedjék megadni!
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerinti eredménykimutatás adatai zavarosak, akapcsolódó gazdasági műveletek és adatok ismeretének hiányában csak számadatoknélkül tudjuk ismertetni a könyvelési tételeket. Feltételezzük, hogy azintézmény nem kincstárba tartozó költségvetési szerv.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 19.

Hatósági bevétel elszámolása

Kérdés: Egy költségvetési szerv élt a Ket. 153. § (2) bekezdés 11. pontjában szereplő hatóság részéről felmerülő költség mint egyéb eljárási költség megtéríttetésével. A könyvelésben melyik főkönyvi számlára kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] A Pénzforgalmijelentésben az eljárási költség megtéríttetésével kapcsolatban befolytösszegeket a "07 űrlap 6. Szolgáltatások ellenértéke" sorában kell kimutatni. Akönyvekben a 91222. Szolgáltatások ellenértéke bevételi előirányzatánakteljesítése főkönyvi számlán kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 28.

Adómentes reprezentációs kiadás meghatározásához figyelembe vehető bevételek

Kérdés: A költségvetési szervnél az "alaptevékenység szakfeladaton elszámolt pénzforgalmi bevétel"-ébe beleszámít-e az OEP-től az egészségügyi tevékenység ellátásáért kapott finanszírozás? Kórház vagyunk, és szeretnénk meghatározni az adómentes reprezentációs keretünket. Az OEP-finanszírozáson kívüli bevételünk a költségvetési támogatás, ezen túli bevételünk elenyésző, vállalkozási tevékenységünk nincsen.
Részlet a válaszából: […] Az adómentesen elszámolható reprezentációs kiadásoknál azadóévben elszámolt összes bevételt kell figyelembe venni. Az Szja-tv. 69. §-ának 10. bekezdésében foglaltakalapján, összes bevétel alatt az adóévben, a beszámolóban kimutatott, azalaptevékenység és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 28.

PHARE-támogatással kapcsolatos rezsitérítés elszámolása

Kérdés: Intézményünk PHARE-programra pályázott sikeresen. A kapott támogatást még 2005-ben lekönyveltük, mint átvett pénzeszközt, és elkülönített bankszámlán kezeljük. Most lehetőség volt arra, hogy a program során felmerült rezsiköltségek egy részét elszámolhassuk a program terhére. Ez a gyakorlatban úgy nézett ki, hogy az elkülönített bankszámláról az intézmény fő bankszámlájára átutaltuk az összeget. Miként könyveljük ezt az átutalást? Bevételként? Ha igen, akkor áfaköteles, vagy -mentes? Vagy egyszerű átvezetésként a két bankszámla között? Milyen könyvelési tételekkel könyveljük le a gazdasági eseményt?
Részlet a válaszából: […] Az elkülönítettbankszámla év végi egyenlegét az adott költségvetési szerv pénzmaradványánakvagy előirányzat-maradványának tartalmaznia kell, attól függően, hogy aköltségvetési szerv kincstári körbe tartozik, vagy sem. (Ez sajnos a kérdésbőlnem derül ki.)Abban az esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 28.

Bérleti díj elszámolása

Kérdés: Költségvetési szerv másolási és nyomtatási feladatait bérelt berendezésekkel látja el. A havonta fizetendő bérleti díj meghatározott mennyiségű példányszámot, a gépek karbantartását, festékkel való ellátását is magában foglalja. A többletpéldányokat a szerződésben megállapított áron "bérleti szervizalapdíj" megnevezéssel számlázza ki a szolgáltató. Ez tartalmában a papír kivételével a nyomtatási/másolási költséget jelenti. Melyik költségnem számlára/alszámlára kell könyvelni a bérleti szervizalapdíjat?
Részlet a válaszából: […] Az elszámolásfőkönyvi számláját pontosan a szerződés ismeretében lehet meghatározni, mert atöbblet példányszám nem a számlában rögzített – bérleti szervizalapdíj -elnevezésre utal. Tekintettel arra, hogy a tevékenységet a béreltberendezésekkel végzik, a különféle...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 28.

Óvodai intézmény által végzett étkezési szolgáltatás elszámolása

Kérdés: Önkormányzati intézmény által – kht. – fenntartott iskolának nyújtott étkezési szolgáltatás tárgyában kérek állásfoglalást az alább közölt információk figyelembevételével. A korábban önkormányzati fenntartású településünkön működő általános iskola fenntartását a 2006. oktatási évtől kezdődően, közoktatási megállapodás keretében közhasznú társaság végzi. A továbbiakban az önkormányzat által fenntartott óvodai intézmény nyújtja az étkezési szolgáltatást a kht. által fenntartott iskola számára. Jelen körülmények között a következőkre várom válaszukat, illetve törvényi útmutatásukat: – az étkezési szolgáltatásunkat a továbbiakban milyen törvényi keretek között folytathatjuk (vállalkozási tevékenység keretében)? – a számlázott étkezési díjra létezik megszorítás (nyersanyagköltség, rezsidíj átháríthatósága)?
Részlet a válaszából: […] Lapunk természetesen csak az óvodai intézmény elszámolásairólad tájékoztatást, mert a kht. nem tartozik a költségvetési szervek körébe.A költségvetési szervek tevékenységét az Áht-vhr. 9. §-aszabályozza. Az (5)–(7) bekezdésben foglalt előírások a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 28.

Könyvutalványok elszámolása

Kérdés: Önkormányzati finanszírozásból az általános és középiskolában tanulókat tanulmányi verseny díjaként könyvutalvány formájában, könyvjutalomban részesíti az iskola. A tanulmányi verseny keretében kapott könyvjutalom az Szja-tv. 1. sz. melléklet 8.22 b) pontja alapján adómentes. A megvásárolt könyvutalvány összegét melyik főkönyvi számlán kell a költségvetési szervnek elszámolnia?
Részlet a válaszából: […] Az elszámoláshoztisztázni kell azt, hogy könyvet vagy könyvutalványt kapnak a versenyzők. Akérdésből feltételezhető, hogy a díjazottak könyvutalványt kapnak. Ezért azutalványokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni és nem a könyvjutalomvonatkozó előírásait.Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 28.

Cégtelefon magáncélú használata

Kérdés: Költségvetési szervünk a cégtelefonra vonatkozó törvényi rendelkezést az alábbiak szerint értelmezi: 1. A magánhasználatról nem vezetünk nyilvántartást, ebben az esetben a telefonszolgáltatással kapcsolatos kiadás 20%-a számít adóköteles bevételnek (mint természetbeni juttatás), amely után költségvetési szervünk – mint kifizető – megfizeti a közterheket (54% szja, 3% munkaadói járulék, 11% eü-járulék, 18% nyugdíjjárulék). 2. A magánhasználatról nyilvántartást vezetünk (intézményünknél a telefonkészüléken külön kódot kell használni a magán- és hivatali beszélgetéseknél), ebben az esetben két választási mód lehetséges, véleményünk szerint: a) A magánhasználatról nyilvántartást vezetünk a forgalomarányos kiadások tételes elkülönítésével és a nem forgalomarányos kiadások magáncélúhasználat-értékének meghatározásával. A magánbeszélgetések összegét nem számlázzuk ki a munkavállalók felé, hanem költségvetési szervünk megfizeti az Szja-tv. szerinti (mint természetbeni juttatás után) 54% szja + járulékokat tárgyhót követő hó 12-éig. b) A magánhasználatról nyilvántartást vezetünk a forgalomarányos kiadások elkülönítésével és a nem forgalomarányos kiadások magáncélúhasználat-értékének meghatározásával. A nyilvántartás szerinti összegeket kiszámlázzuk a munkavállalók részére. Ekkor az Szja-tv. értelmében a kifizetőnek nem keletkezik adófizetési kötelezettsége. A közvetített szolgáltatással kapcsolatban az Áfa-tv. szerint keletkezik adófizetési kötelezettségünk (tárgyhót követő hó 20-áig). Kérjük szíves állásfoglalását, hogy választhatjuk-e – mint költségvetési szerv – a 2/a pontban leírt módszert, és nem ütközik-e a 217/1998. (XII. 30.) "az államháztartás működési rendjéről" szóló kormányrendelet (Áht-vhr.) 57. § (12) bekezdésével, mely szerint: "A költségvetési szerv szellemi és anyagi infrastruktúráját magáncélra, meghatározott feladat elvégzésére igénybe vevő számára a költségvetési szerv köteles térítést előírni a felhasználás, illetve az igénybevétel alapján felmerült közvetlen és közvetett költségek figyelembevételével." Továbbá a 2/a pontban megfogalmazottak szerint a magánszemélynek szerepeltetni kell-e a személyijövedelemadó-bevallásában a magánbeszélgetésként kimutatott összeget (mint adóköteles bevételt), vagy a kifizető nyilatkozik a munkavállaló felé, hogy a magáncélú beszélgetés után megfizette a törvény által előírt közterheket?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a költségvetési szervnél nem alakítanak ki, vagyobjektív okok miatt nem tudnak kialakítani olyan módszert, amellyel tételesenkimutatható a magáncélú használat értéke, akkor a törvény kötelező előírásánálfogva a telefonszámla értékének 20 százaléka után a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 7.

Gépkocsi hivatali célú használata

Kérdés: Intézményünk önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkező önkormányzati költségvetési szerv. Gépkocsit hivatali célú használatra nemrégiben kaptunk, de a pontos elszámolásban még bizonytalanok vagyunk. Eddig jelentkező gondjaink a következők: 1. Ritkán külföldi útjaink is előfordulnak, de az ott vásárolt üzemanyagról a nálunk használatos bizonylattól eltérő dokumentumot állítanak ki. Hogyan kell forintban szabályosan elszámolni a külföldön vásárolt üzemanyagot? 2. Belföldi forgalomban üzemanyag-megtakarítás esetében milyen módon kell vagy lehet juttatásban részesíteni a gépkocsivezetőt, annak milyen szja-vonzata van, illetve üzemanyag-túllépés esetén mi a teendő? Van-e ún. túllépési határ, amitől már szankciót kell alkalmazni? Fentieken kívül esetenként rendezvényeinken külföldi állampolgárságú előadók is közreműködnek, amiért előadói díjat kapnak. Ezenfelül utazási költségtérítésben részesíthetők-e? Ha a válasz igen, akkor milyen formában? Információnk szerint az ottani szolgáltatók számlát intézményünk részére nem állítanak ki. Az előadók csak az adott országra vonatkozó jeggyel tudnának elszámolni, de azt visszautazás miatt nem is tudják leadni. A külföldi fizetőeszközben vásárolt jegyet hogyan lehet szabályszerűen forintban kifizetni?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. hatálya a külföldi államokra nem terjed ki. Ebbőlkövetkezően a külföldön felmerült kiadások igazolására nem is követelhető megaz Áfa-tv.-ben előírt bizonylat. Így a költségelszámolás során elfogadhatóminden olyan bizonylat, amelyet a felmerült kiadásról a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 7.
1
114
115
116
147