1597 talált cikk a költségvetési szerv kifejezésre

Kérdés: Havi áfabevalló önkormányzati költségvetési szerv vagyunk. Az áfabevallás kontírozásával kapcsolatban kérjük segítségüket. A bevallás részletező adatait tételesen kell-e kontírozni (külön-külön a fizetendő és a levonandó adó összegét a megfelelő főkönyvi számlákra), vagy csak egy összegben kell az elszámolandó pozitív vagy negatív adót kontírozni a bankszámlával szemben?

Kérdés: A 98. számban a 2085. számú kérdésre adott válaszukkal kapcsolatban: A szakképzési hozzájárulásról szóló törvény nem nevesíti a kötelezettek között az alapítványt, ebből adódóan véleményem szerint az alapítványoknak, társadalmi szervezeteknek, egyesületeknek szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettségük nincs. Kérem, szíveskedjenek megerősíteni ebben, vagy ha tévednék, az ellenkezőjében!

Kérdés: Egy önkormányzat önállóan gazdálkodó költségvetési szervét (ÁMK) részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervvé kívánja átszervezni. Megteheti-e ezt a 2008. szeptember 1.-2009. június 15. közötti időszakban, a 2008. december 31-i időpontot választva?

Kérdés: Intézményünk a 257/2000. (XII. 26) Korm. rendelet hatálya alá tartozó, gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatot ellátó helyi önkormányzati szerv, egészen pontosan bölcsőde. 1. Milyen fizetési osztályba sorolható be az a közalkalmazott, aki – klasszikus értelemben vett – szakmunkás-bizonyítványt (8 osztály + szakmunkásképző intézet) szerzett, pl. villanyszerelő, szakácsnő, asztalos, víz-, gázszerelő, géplakatos stb.? 2. Milyen fizetési osztályba sorolható be az a közalkalmazott, aki alapfokú iskolai végzettséggel (8 általános) és 2 éves szakiskola elvégzésével szerzett szakmát? 3. Milyen fizetési osztályba sorolható be az a közalkalmazott, aki alapfokú iskolai végzettséggel (8 általános), valamint különböző központok által szervezett OKJ-s képzés keretében szerzett szakmát? 4. Milyen fizetési osztályba sorolható be az a közalkalmazott, aki alapműveltségi vizsga (9-10. osztály elvégzése) és 2-3 éves szakiskola elvégzésével szerzett szakmát? 5. Melyek azok a szempontok, melyek eldönthetik, hogy ki sorolható be a "B", illetve a "C" fizetési osztályba? 6. Az "F" és "G" fizetési osztályba sorolt gazdasági vezető, illetve belső ellenőr esetében a mérlegképes végzettség beszámítható-e további szakképesítésként, adható-e számukra 5%-os illetménynövekedés?

Kérdés: Kincstári körbe tartozó költségvetési szervként nincs lehetőségünk a bejövő (szállítói) számlák áfájának levonására. Helyesen tesszük-e, ha az áfa összegét az áfa főkönyvi számra könyveljük, vagy inkább a teljes bruttó összeget a költségszámlára könyveljük?

Kérdés: Polgármesteri hivatal valutapénztár létesítését tervezi. Kérdésem, hogy milyen személyi és tárgyi feltételekkel működtethető?

Kérdés: Szeretnénk önkormányzati vállalkozási tevékenységet beindítani. Ehhez szeretnénk tájékoztatást kérni, hogy milyen jogszabályban található meg a vállalkozásra vonatkozó szabályozás, milyen ismérvek alapján kell elkülöníteni az alap-, kiegészítő, kisegítő tevékenységtől, hogyan kell eljárnunk a vállalkozási tevékenység eredménye tekintetében?

Kérdés: Központi költségvetési szerv területi szerve egyéb tulajdonosokkal közös társasházban van elhelyezve. A társasház a közös költségeken felül tartalék- (felújítási) alapot is gyűjt, ami adott költségvetési évben nem kerül felhasználásra. Milyen számviteli tételek, elszámolások, nyilvántartások, bizonylatok tartoznak a társasházban lévő állami tulajdonú ingatlan szabályos könyvviteléhez?

Kérdés: Kincstári körbe tartozó költségvetési szerv vagyunk. Sajnálatos módon meghalt a nyugalmazott hivatalvezetőnk, és a Ktv. 49/M. § (1) bekezdése alapján a közszolgálat halottjává nyilvánította a jelenlegi hivatalvezető. Minden – a temetéssel kapcsolatban – felmerült költségről a hivatalunk nevére szóló számlával rendelkezünk. A könyvelésben milyen főkönyvi számlaszámra tudjuk elhelyezni ezeket a költségeket?

Kérdés: Intézményünkben gyógyszertár is működik, melyben rendszeres a magisztrális termékek előállítása (pl. szemcsepp, kenőcsök, kanalas orvosságok stb.). A belső ellenőrzés kifogásolta, hogy az Szt-vhr. szerint nem készült el az önköltségszámításra vonatkozó belső szabályzat, az előállított termékek bevételezése közvetlen önköltségen nem történt meg, így a beszámolóban ezek a termékek alapanyagként szerepelnek, nem késztermékként, megsértve ezzel az Szt. 51. §-át. Ezzel kapcsolatban levelet írtunk a "Gyurika" program gazdájának, aki a következő tájékoztatást adta: "Leltárkor a polcon lévő, még fel nem használt összetett készítmények a készletben alapanyagként vannak nyilvántartva. A talált mennyiségek rögzítése után a receptúrák alapján az összetett készítmények alapanyagra visszabontását a program elvégzi, és ezt az alapanyag mennyiséget külön is dokumentálja. Következésképpen a leltárhiány és -többlet alapanyagra vonatkozóan állapítható meg. Végeredményben a vásárolt készletek és a saját előállítású készlet mennyisége elkülönítetten is kimutatható, akkor is, ha nem összetettként, hanem alapanyagszinten kerül kiszámításra. Ezt a technikát más kórházi gyógyszertári rendszerek is használják. A Gyurika program kezdettől fogva a mai napig, az ország mintegy 60 kórházában teljes megelégedettség mellett ilyen módon működik." Kérdésem: 1. Elegendő-e az előállított magisztrális termékek alapanyagkénti nyilvántartása? 2. A rendszeresen előállított magisztrális termékek miatt kell-e önköltség-számítási szabályzatot készíteni? 3. Az előállított magisztrális termékeket nyilván kell-e tartani közvetlen önköltségen, és a mérlegben közvetlen önköltségen szerepeltetni? (Be kell-e vételezni mint készterméket?)