1597 talált cikk a költségvetési szerv kifejezésre

Kérdés: Önkormányzati költségvetési szervnél (vevő), a fordított áfa számviteli elszámolásával kapcsolatos a kérdésünk. A teljesítés elszámolásával tisztában vagyunk (nettó összeg átutalása a szállítónak, majd a pénzforgalom nélküli bevétel és kiadás elszámolása), azonban az előirányzatok kezelésével nem. A problémánk az, hogy egy fordítottan adózó ügylet esetében kétszer jelenik meg kiadásként az áfa összege (1. vásárolt termékek és szolgáltatások áfája/beruházások áfája, amit pénzforgalom nélkül könyvelek bevétellel szemben, 2. áfabefizetés). Kérdésünk, hogy lehet-e a bekönyvelt pénzforgalom nélküli bevétellel azonos összegű kiadási előirányzatot emelni, megteremtve ezzel az áfabefizetés fedezetét – ha igen, milyen esetekben lehet ezt megtenni?

Kérdés: 2009-től módosultak a Kjt. szabályai. Mit kell érteni pontosan kinevezett és megbízott vezetőn? A módosítás alapján úgy értjük, hogy a kinevezett vezető illetményét és szabadságát másként kell megállapítani. A vezetői pótlék a kinevezett vezetőnek is jár? Ha nem, akkor egy eddigi vezetőnek az új szabályok alapján jelentősen alacsonyabb lehet az illetménye. Az illetmény csökkenése miatt hogyan kell eljárni?

Kérdés: A 2221. kérdésre adott válasz foglalkozik a részben önálló intézmények adószámának lehetőségével. Mi már többször próbálkoztunk önálló adószámot kérni a részben önálló intézményeinknek, de mindig elutasító választ kaptunk. A gond az volt, hogy egy számlaszáma lehet az intézményeknek, ezért ehhez csak egy adószámot tudnak hozzárendelni. Kérem, szíveskedjen segíteni, hogy hol, milyen módon kezdjük el az eljárást!

Kérdés: A 249/2000. Korm. rendelet 30. §-a rendelkezik az értékcsökkenés elszámolásáról. A 30. § (5) bekezdése szerint alacsonyabb értékcsökkenés elszámolható, de ezt a pontot hatályon kívül helyezte a 118/2008. Korm. rendelet 886. pontja. A számviteli törvény szerint értékcsökkenést a használati idő alapján kell elszámolni. Arra szeretnénk választ kapni, hogy a központi költségvetési szervnél a számviteli törvény előírása alkalmazható-e? Vagyis a 249/2000. Korm. rendeletben meghatározott leírási kulcsnál magasabb leírási kulcsot alkalmazhatunk-e?

Kérdés: Egészségügyi intézmény vagyunk, higiénés és környezetvédelmi tanácsadásra felkértünk egy bt.-t, aki intézményünknek nyújt segítséget. A kérdésünk az lenne, hogy ez a tevékenység besorolható-e a vásárolt közszolgáltatásokba?

Kérdés: Önkormányzati rendeleten alapuló (be nem tervezett) követeléselengedés könyvelése (1. T 5752 – K 499, 2. T 499 – K 9) után az elengedett követelés összegével lehet-e előirányzatot emelni?

Kérdés: Vevőként, a fordított adózású nettó ellenérték pénzforgalmi teljesítése után, pénzforgalom nélküli áfabevételt (919232) és előzetes áfatartalmat (18222, 18232, 561212) kell könyvelni a 499. számla közbeiktatásával. Problémánk, hogy az adóhatóságnak utalt (fordított adózáshoz kapcsolódó) nem levonható áfa befizetésének mi lesz a fedezete. Elgondolásunk szerint a 919232 főkönyvi számon képződött bevétellel előirányzatot kell emelni, és ezzel fedezetet (előirányzatot) teremteni az 56122. Áfabefizetés főkönyvi számnak. Helyes az elgondolásunk? Amennyiben nem, kérem, hogy javasoljanak megoldást a problémára!

Kérdés: A közoktatásban dolgozom gazdasági vezetőként 1995 óta. Közgazdasági szakközépiskolában érettségiztem, képesített könyvelő, vállalati tervező és statisztikus szakképesítést szereztem, majd költségvetési könyvelői végzettséget (ez is középfokú). Mérlegképes könyvelői végzettséggel 1992 óta rendelkezem (regisztráltak, igazolvánnyal rendelkezem, minden kötelező továbbképzésen részt vettem). Ez év szeptemberében szereztem meg informatikus közgazdász felsőfokú iskolai végzettségem, számvitel szakirányon, s a Kjt. szerinti "E" fizetési osztályból "F"-be kaptam átsorolást. Szeretném tudni, hogy – a 217/1998. Korm. rendelet előírása szerint szakirányú felsőfokú végzettségem mellett – a mérlegképes könyvelői végzettségem feljogosít-e arra, hogy 5%-os további szakképesítésért járó illetménynövelést kaphassak.

Kérdés: A) Integrált oktatási intézményt hoz létre a fenntartó önkormányzat. Ebbe az intézménybe kerül át az eddigi részben önálló intézményként működő, de önálló adószámmal rendelkező valamennyi alsófokú oktatási intézmény. Az átkerülő intézményekben a működéshez szükséges összes vagyont viszik az új integrált intézménybe. Mivel a korábbi intézmények fenntartója azonos az új intézmény fenntartójával, beszélhetünk-e ingyenes vagyon átadásáról áfa szempontból? B) Középfokú oktatási intézmények más fenntartóhoz kerülnek (vagyont csak üzemeltetésre ad át a város). Ebben az esetben hogy viselkedik az ingyenesség szempontjából az áfa? Amennyiben bérleti díjat kérne a használatért az új fenntartótól az átadó önkormányzat, hogyan ítélendő meg az eset?

Kérdés: Étkezési jegy beszerzése áru- vagy szolgáltatásszerzésnek minősül-e?