Szállítói, illetve vevői előleg elszámolása

Kérdés: Az átfutó kiadásként, illetve átfutó bevételként elszámolt szállítónak adott előlegeket, illetve a vevőtől kapott előleget áfával növelten kell-e ezeken a számlákon elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A szállítónak adott – nem felhalmozási célú – előlegösszegét az átfutó kiadás forgalmi számlán áfával növelt összegben kellkimutatni.A vevőktől áruszállításhoz, illetve szolgáltatásnyújtáshozkapcsolódóan kapott előlegeket az átfutó bevétel forgalmi számlán...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 5.

Műemléki védettségű épületek terv szerinti értékcsökkenése

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a műemléki védettségű épületek terv szerinti értékcsökkenését?
Részlet a válaszából: […] Az Szt-vhr. 2004. december 29-én kihirdetett módosítása2004. évre visszamenőleg a műemléki védettségű épületeket abba a körbehelyezte, amelyek után nem szabad terv szerinti értékcsökkenést elszámolni.A 2004. évben negyedévenként szabályosan elszámolt éslekönyvelt terv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 16.

Kis értékű eszközök csoportos nyilvántartása

Kérdés: Költségvetési intézménynél a mennyiségben nyilvántartott kis értékű szellemi termékekre (szoftvertermékek) alkalmazható-e a csoportos nyilvántartás? Ha igen, akkor feltétel-e, hogy egyidejűleg beszerzett, azonos beszerzési árhoz tartozó, azonos paraméterekkel rendelkező, egyidejűleg használatba vett szoftvertermékekről legyen szó?
Részlet a válaszából: […] Az államháztartás szervezetei eszközeinek csoportosnyilvántartását az Szt-Vhr. 9. mellékletének n) pontja tartalmazza. Arendelkezés első bekezdése általánosan az eszközökre vonatkozik, ezért aztattól függetlenül lehet alkalmazni, hogy értékben vagy csak mennyiségbentartják...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 1.

Behajthatatlan követelésekhez kapcsolódó eljárás

Kérdés: Az étkezési térítési díjat tanulóink nem minden esetben tudják befizetni. Többször kénytelen az iskola ajánlott levélben felszólítani a szülőket/gondviselőket, hogy rendezzék tartozásukat. Mi a helyes eljárás a behajthatatlanná vált követelésekkel szemben?
Részlet a válaszából: […] A behajthatatlan követelésnek minősülő követelések körét azSzt-Vhr. 5. §-ának 3. pontja tartalmazza.A kérdésben szereplő térítési díjak összegükre tekintettelvalószínűleg kis összegű behajthatatlan követelésnek minősülnek. Amennyibenezeket a követeléseket nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 1.

Mennyiségben nyilvántartott kis értékű szellemi termékek felújítása

Kérdés: Költségvetési intézménynél a kis értékű szellemi terméken (szoftverterméken) elvégzett felújítás (upgrade) vagy modulbővítés miatt a mennyiségi analitikából a feltételek fennállása esetén felkerülhetnek-e az értékben nyilvántartott szoftvertermékek közé és hogyan (pl. milyen értékben) történik ez, ha egyedileg, illetve csoportosan vannak nyilvántartva?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre lényegében a 965. sz. kérdésre adott válasz máreldönti a követendő eljárást. Az Szt. 48. §-ának (1) bekezdése szerint értéketnövelő bekerülési (beszerzési) értékként a felújítási munka ellenértékét csak atárgyi eszközöknél kell figyelembe venni. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 1.

Telekfelújítás könyvelése

Kérdés: Iskolánk pályázati pénzből az udvar felújítására 10 millió Ft-ot kapott. Hogyan történik ennek könyvelése? Az udvar földterületként, értékkel van nyilvántartva. A földterület értékét, vagy az ingatlanok értékét kell-e növelnünk?
Részlet a válaszából: […] A kérdés pontatlan, mert a földterület is ingatlannakminősül. A költségvetési szervek részére ajánlott számlarendtükrök szerint aziskola udvarának értéke az 1212. Telkek aktivált állományának értéke, az iskolaépületének értéke a 1213. Épületek aktivált állománya...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 1.

Pénzügyi biztosíték elszámolása

Kérdés: Intézményünk ingatlanbérleti szerződés megkötésével egyidejűleg egy bizonyos összeg letétbe helyezésére kötelezett. A letétbe helyezett összeg addig a bérbeadó tulajdonában marad, amíg a bérleti jogviszony fennáll. A letéti összeget függő tételként kezeljük, vagy végleges kiadásként? Ugyancsak könyvelési probléma a fenti eset fordított példája, amikor az intézmény adta bérbe ingatlanát, és a bérleti idő lejártáig biztosítékként kért egy bizonyos összeget.
Részlet a válaszából: […] A bérleti szerződésekhez kapcsolódó pénzügyi biztosítékként(óvadékként) letétbe helyezett összeg tervezésére és elszámolására aPénzügyminisztérium által kiadott, a költségvetési szervek részletesköltségvetésének összeállítására szolgáló tájékoztató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 1.

Munkáltatói lakástámogatással kapcsolatos könyvelési tételek

Kérdés: OTP-lakásalapszámla könyvelése: átutalás az OTP-hez, az OTP kamatjóváírása és kezelési költségének könyvelése, zárolás, a dolgozónak kiutalás, a dolgozó havi befizetései, esetleges késedelmi kamatok könyvelése. Kérem a 412... Tőkeváltozások számla pontos megjelölését is.
Részlet a válaszából: […] A következőkben bemutatott könyvelési tételek a központiköltségvetési szervekre vonatkoznak. Az előző kérdés alapján feltételezhető,hogy a kérdező központi költségvetési szervnek könyvel, mert a 3521. főkönyviszámlát alkalmazza.Könyvelési tételek:T 194441 – K 3521 ...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.

Beolvasztással megszűnő költségvetési szerv beszámolási kötelezettsége

Kérdés: Intézményünk központi költségvetési szerv központja. Egy kormányhatározat értelmében – fejezeten belül – a központba kell egy megyei igazgatóságot integrálni. A megyei igazgatóság önálló költségvetést és beszámolót készített eddig. Milyen könyvelési tételeket kell az integráló szervezetnél (központnál) könyvelni, ha a feladatot és a létszámot is integráljuk? Mit és hogyan kell egyeztetni a MÁK-kal? Milyen adattartalommal és hány beszámolót kell készíteni? Kérem, javasoljanak szakkönyvet, cikket, bármit, amiben részletes leírását találom az összeolvadás számviteli elszámolásának!
Részlet a válaszából: […] A megszűnő költségvetési beszámolási kötelezettséget és az egyéb eljárási szabályokat az Szt-vhr. "Az államháztartás szervezete beszámolási kötelezettsége átszervezés esetén" cím alatt, a 13/A §-ban szabályozza. A paragrafus (1) bekezdése többek között rögzíti,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 14.

50 ezer forint egyedi bekerülési érték alatti tárgyi eszközök elszámolása

Kérdés: Intézményünk az év végén, raktáron lévő, használatba nem vett kis értékű eszközök állományát mindeddig az 1-es számlaosztályban, a 13179-es számlán vette év végén állományba. 2004. jan. 1-jétől az Szt-vhr. 9. sz. melléklete a következőkkel egészül ki: "A kis értékű, éven belül amortizálható raktári új tárgyi eszközök analitikus és főkönyvi elszámolása során a készletekre vonatkozó könyvvezetési szabályok az irányadók." Jelenti-e azt, hogy év végén a használatba nem vett, kis értékű tárgyi eszközök raktáron lévő állományát a továbbiakban a 2. számlaosztályban kell állományba venni, vagy maradhat-e az eddigi gyakorlat?
Részlet a válaszából: […] A raktárban lévő új, kis értékű tárgyi eszközöket továbbra is az 1. számlaosztályban kell nyilvántartani. Hatályos az Szt-vhr. 18. §-ának (2) bekezdése, amely szerint: A költségvetési év végéig használatba nem vett (raktáron lévő) kis értékű tárgyi eszközt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 23.
1
…
24
25
26