461 cikk rendezése:
31. cikk / 461 Óvadék és kamatainak kezelése
Kérdés: Önkormányzatunk letéti számláján tartjuk nyilván a lakás/helyiség bérlők óvadékát. De a számlán lévő pénznek csak a 70%-a a befizetett és nyilvántartott óvadék, a többi az évek alatt összegyűlt kamat és bankköltség. A kamattal mi szabadon rendelkezhetünk, vagy az óvadékos részére járó kamat, és ezért egyesével kellene nyilvántartani a befizetők részére?
32. cikk / 461 Lakóingatlan értékesítése
Kérdés: Önkormányzatunk lakóingatlant értékesített magánszemély részére, melynek vételára részletekben fog megfizetésre kerülni több éven keresztül. A lakóingatlan birtokba adásra került, az önkormányzat tulajdonjog-fenntartással él a vételár teljes megfizetéséig. A számla ezek alapján került kiállításra. A fentebb ismertetett gazdasági eseménynek hogyan történik a helyes számviteli elszámolása?
33. cikk / 461 Intézményi kintlévőség behajtása
Kérdés: Milyen lehetősége van az intézménynek, ha a szolgáltatási díját (pl. bölcsődei gondozási díj, étkezési díj) nem fizetik meg? Mi ennek a menete?
34. cikk / 461 Díjbekérőre elutalt összeg
Kérdés: Az államháztartási számvitelben a díjbekérőre elutalt összeget a pénzügyi számvitelben hogyan helyes könyvelni? Nettó és áfaösszegre bontva, a követelés jellegű sajátos elszámolások, illetve az általános forgalmi adó elszámolásai között, vagy pedig az áfa hatályán kívüli tételként, csak a követelés jellegű sajátos elszámolások között „bruttósan”?
35. cikk / 461 Támogatások kifizetése, elszámolása
Kérdés: Egy alapítvány részére 10 évvel ezelőtt támogatás került kiutalásra. Ezzel a támogatással 2021-ben elszámolt (közben kamat is terhelte), visszautalta a tőke összegét. Ebben az évben csak bevételként lett elszámolva az összeg, de a követelést nem csökkentették, a 35-ösökön évek óta nyilván van tartva. 2023. év végén a követelésre értékvesztést számoltak el (a teljes összegre, mármint tőke+kamat). 2024-ben az alapítvány a kamat összegét is elutalta. Az értékvesztés visszaírása után, a 2021-ben befizetett összeget, 2024-ben hogyan tudom helyesen könyvelni? A 9244-es rovaton nem maradhat, mert nem ezt az évet illeti a bevétel.
36. cikk / 461 Volt bérlő nevére szóló közüzemi számlák
Kérdés: Önkormányzatunk bérbe adja a tulajdonában lévő ingatlant magánszemélynek, lakhatás céljából. A bérleti szerződés szerint a bérlő kötelessége, hogy a közüzemi szolgáltatókkal szerződjön. A bérlő felmondta a szerződést, és kiköltözött a lakásból, azonban a fogyasztásmérők átírása még nem történt meg, így a volt bérlő nevére érkeznek a közüzemi számlák, amit ő nem akar már megfizetni. Milyen módon tudjuk könyvelni a volt bérlő helyett az önkormányzat által kifizetett, de a bérlő nevére szóló közüzemi számlákat?
37. cikk / 461 Behajthatatlan elszámolásra adott előleg
Kérdés: Nemzetiségi önkormányzat elnöke jelentős összeget vett fel az önkormányzat pénztárából elszámolásra. Az összeg egy rendezvény készpénzes kiadásait finanszírozta volna. A felvett készpénzt még aznap elhagyta, melyet a rendőrségre is bejelentett. Az elszámolásra kiadott pénz elszámolási határideje 30 nap, de az utolsó napon sincs meg az összeg, a rendezvény sem kerül így megrendezésre. Mi a teendő ebben az esetben? Az előleget vissza kell venni, jegyzőkönyvezni a hiányt, és egyéb kiadásra könyvelni? A rendőrségi feljelentést természetesen a jegyzőkönyv felvételét követően megtettük hűtlen kezelés miatt. A felvett és elvesztett összeg működési támogatásból származik. A működési támogatással hogyan számol el az önkormányzat?
38. cikk / 461 Kényszertörléssel megszűnt beszállító
Kérdés: Önkormányzatunk szerződést kötött egy kft.-vel 2023-ban. A teljesítés határideje az idei év (2024). A feladat ellátása kapcsán előlegszámlát bocsátott ki a kft., ami kiegyenlítésre került, majd a feladatot teljes mértékben el is látták. A cég 2024-ben kényszertörlés alá került, a működéstől eltiltották, valamint az adószáma is törlésre került. A fennmaradó összeget hogyan tudja az önkormányzat kiegyenlíteni? Ilyen esetben végszámlát sem tud már a kft. kiállítani? Ha nem tud végszámlát kiállítani, akkor az önkormányzat könyveiben lévő előlegszámlát hogyan lehet szabályosan rendezni? Van arra lehetőség, hogy a kényszertörlés alatt álló kft. az önkormányzattal szemben fennmaradó követelését mint engedményező engedményezésre átadja az alvállalkozójának?
39. cikk / 461 Ajándékok elfogadására vonatkozó belső szabályzat
Kérdés: A polgármester egy önkormányzati beruházásban kivitelezőként közreműködő vállalkozótól 350.000 forint értékben ajándékot fogadott el. Az ajándékok elfogadására vonatkozó szabályzatban az elfogadható ajándékok maximális értéke 20.000 forintban van meghatározva, az értékhatárt meghaladó ajándékot az önkormányzat részére juttatott ajándéknak kell tekinteni. A képviselő-testület határozatában megállapította, hogy a polgármester megszegte a szabályzatot, és felszólította, hogy a 20.000 forint feletti összeget a határozatban megállapított határidőig az önkormányzat számlájára fizesse be. A polgármester részéről a megadott időpontig befizetés nem történt. Letiltható-e ebben az esetben a tartozás a polgármester tiszteletdíjából? Amennyiben igen, milyen intézkedést kell tenni a képviselő-testületnek ennek érdekében? Amennyiben nem, milyen módon tudja a munkáltatói jogkört gyakorló képviselő-testület behajtani ezt a tartozást?
40. cikk / 461 Kistelepülési üzletrészek önkormányzati vagyonba adása
Kérdés: Hogyan kell könyvelni/eljárni az alábbi esetben: Önkormányzatunk és a kistérség tagtelepülései alapítottak nonprofit kft.-t a kistérség lakosainak járóbeteg-szakellátását biztosító intézmény létrehozására, fenntartására, működtetésére. Az önkormányzat törzsbetéte áll egyéb betétből – melyet apportként (ingatlan) vitt be – és pénzbeli betétből. Ennek együttes összegét a 16-os főkönyvön nyilvántartjuk. A kistelepülések csak pénzbeli betétet vittek be. 2024. július 1-jével az újonnan létrejövő költségvetési szerv a járóbeteg-szakellátási feladatokat átveszi, a vagyont pedig az önkormányzat. Mi történik a kistelepülések üzletrészével? Kifizeti őket a kft.? Megvásárolja az önkormányzat a kistelepülések üzletrészét? Mindezt annak eredményeképp, hogy a kistelepülések nem kívánnak részt venni és hozzájárulni a feladat ellátásában/ellátásához. Hogyan könyveljük, mi lesz az üzletrésszel abban az esetben, ha a kft. teljes egészében megszűnik, a vagyon az önkormányzathoz kerül, a feladatellátó pedig az új költségvetési szerv? Hogyan könyveljük, mi lesz az üzletrésszel akkor, ha a kft. nem szűnik meg, de a vagyon és a feladat az előbb említettek szerint, a törvény erejénél fogva átkerül?
