505 talált állásfoglalás a követelés kifejezésre

Kérdés: A községi önkormányzatunk egy másik községi önkormányzattal körjegyzőséget alapított. A gesztor (irányító szerv) a mi önkormányzatunk. A körjegyzőség – a leendő változásokat tekintve (2008. évi CV. tv.) – önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv. A szerv vezetője a körjegyző. Gazdasági vezetője a körjegyzőségnek nincs. A költségvetést, beszámolót én készítem el. Az iskolai végzettségem Pénzügyi és Számviteli Főiskola, adótanácsadó, és közigazgatási szakvizsgát tettem le, jelenlegi besorolásom: I/16. Kérdéseim a következők: Aláírhatom-e a költségvetést és a beszámolót a gazdasági vezető megjelölésnél, vagy azt inkább hagyjuk üresen? Tekintettel a várható változásokra, kötelező lesz-e, vagy csak lehetőség gazdasági vezetőt kinevezni a körjegyzőségnél, ha igen, mikortól, mi az előírás a végzettségre, és a kinevezés kinek lesz a hatásköre, és kié lesz a munkáltatói jog? A köztisztviselői illetményben mit jelent a gazdasági vezetői kinevezés (pótlék, illetménykiegészítés stb.)?

Kérdés: Költségvetési intézmény vagyunk, egy ügyfélszolgálati irodát bérelünk. Ezt az irodát szeretnénk felújítani saját költségünkön – külső szállítóval –, mert a bérbeadó (önkormányzat) ezt nem tudja fizetni. A felújítás értékét beszámítanák a bérleti díjba. Kérnénk állásfoglalásukat a megfelelő számviteli elszámolásról!

Kérdés: Értesíteni kell-e az önkormányzatot az ellene megnyert munkaügyi perben, jogerős bírósági határozatban meghatározott kártérítés (elmaradt jövedelem) azonnali inkasszójáról az inkasszót megelőzően, vagy elég a megtörtént inkasszóról az értesítést megküldeni? Az önkormányzat gazdálkodását nem védi a jog egy váratlan pénzleemeléssel szemben? Ha nem védi, akkor közérdek elé léphet egyéni érdek?

Kérdés: Az Áfa-tv. 186. § (4) bekezdés b) pontjának értelmezésével összefüggésben kérem segítségüket. Mit jelent a jelzett bekezdés "jogosulatlanul visszatartott" fordulata? Az elmúlt évben fizetési nehézségeink voltak. Sikerült azonban megoldani ezt a helyzetet, de az egyik beszerzésünkkel kapcsolatosan úgy tudtunk megállapodni a beszállítónk engedményesével, hogy eltekint a teljes ellenérték megtérítésétől, ha annak 60%-át rövid időn belül átutaljuk. Ezt írásba foglaltuk, és meg is történt a kifizetés, ám kérdés, hogy levonásba helyezhetjük-e a számlában feltüntetett teljes összeget? Esetleg annak arányos részét lehet ilyen esetben?

Kérdés: Önkormányzati rendeleten alapuló (be nem tervezett) követeléselengedés könyvelése (1. T 5752 – K 499, 2. T 499 – K 9) után az elengedett követelés összegével lehet-e előirányzatot emelni?

Kérdés: Intézményünk megállapodást kötött egy céggel, hogy a vásárlások forgalomnövekedései után időszakonként, utólag az árengedményt vásárlási utalvány formájában kapjuk meg. Hogyan kell elszámolni, nyilvántartani a kapott és levásárolt utalványt?

Kérdés: Intézményünk továbbszámlázott szolgáltatást nyújtott egyik vevőjének. A vevő 2007. október óta nem egyenlítette ki követelésünket (2 db számla). A követelés összege 8000 Ft. 2007. év végén az egyenlegközlőt átvette, a követelésünket elismerte. A fizetési felszólításokat 2008 júniusáig átvette, azt követően a fizetési felszólító levelek "ismeretlen helyre költözött" jelzéssel érkeztek vissza. A vevő alapítvány, egyesület. Az egyenlegközlőket és a fizetési felszólításokat tértivevényes levélként adtuk fel. Mit tudunk tenni a követelés behajtása érdekében? Hogyan tudjuk szabályosan kivezetni a követelést a nyilvántartásunkból?

Kérdés: Intézményünk továbbszámlázott szolgáltatást nyújtott egyik vevőjének. A vevő 2005. november óta nem egyenlítette ki a követelésünket (4 db számla). A követelés összege: 9000 Ft. Év végén az egyenlegközlőket mindig átvette, a követelésünket elismerte. A fizetési felszólításokat is átveszi. Az egyenlegközlőket és a fizetési felszólításokat tértivevényes levélként adtuk fel. A vevőnk felszámolás alatt áll 2007. október óta. Mit tudunk tenni a követelés behajtása érdekében? Hogyan tudjuk szabályosan kivezetni a követelést a nyilvántartásunkból?

Kérdés: Több iskolaegységből integrált intézményként működünk, s a jubileumi jutalom kifizetésének elbírálásához várjuk segítségüket. A korábban önálló egyik tagintézménynél 25 éves jubileumi jutalmat kifizettek, olyan jogviszonyok beszámításának figyelembevételével, amit a jogszabály nem tesz lehetővé. Az integrált intézménynél helyes-e, ha mi átszámoljuk a beszámítható jogviszonyokat, s ez alapján döntünk a 30 éves jubileumi jutalom kifizetéséről, vagy el kell fogadnunk a helytelenül figyelembe vett 25 évet?

Kérdés: Költségvetési szerv tanulmányi szerződést kötött dolgozójával, és fizette annak a felsőoktatási tanulmányait. Miután a dolgozó elvégezte az iskolát, munkaviszonyát felmondta, és nem töltötte le a szerződésben meghatározott idejét. Az analitikából kimutatható a költség, amit vissza kellett volna fizetnie, a hivatal vezetője azonban elengedte ezt a követelést. Milyen adó- és járulékkötelezettsége keletkezik ezzel kapcsolatban a dolgozónak, illetve a hivatalnak?