Polgármester szabadságmegváltása újraválasztás esetén

Kérdés: Kifizethető-e a főállású polgármester ki nem vett szabadsága, amennyiben 2024. 10. 01. napjától újraválasztották, vagy a Kttv. alapján ugyanúgy folyamatos munkaviszonynak számít, mint a köztisztviselőknél?
Részlet a válaszából: […] A Mötv. 64. §-ának (1) bekezdése alapján „a polgármester tisztségét főállásban vagy társadalmi megbízatásban látja el”, előbbi esetben a Kttv. 225/A. §-ának (1) bekezdése alapján a választáson elnyert megbízatáshoz egy, a képviselő-testület és a polgármester...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 26.

Főállású polgármester jogviszonya

Kérdés: Főállású polgármester jogviszonyának kezdetét és végét hogyan kell meghatározni a KIRA programban? Újraválasztott polgármester esetében helyes-e az a megállapítás, hogy meg kell szüntetni a jogviszonyt, és újra fel kell vinni?
Részlet a válaszából: […] A Mötv. 64. §-ának (1) bekezdése alapján „a polgármester tisztségét főállásban vagy társadalmi megbízatásban látja el”, előbbi esetben a Kttv. 225/A. §-ának (1) bekezdése alapján a választáson elnyert megbízatáshoz egy, a képviselő-testület és a polgármester...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 26.

Önkormányzati közterület-felügyelet

Kérdés: Községünk önkormányzata kezdeményezné társulás létrehozását a közterület-felügyelet létrehozására és működtetésére. A közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény 1. §-ának (2) bekezdése rendelkezik erről a lehetőségről. A Mötv. 90. §-a rendelkezik a társulás szabályairól. Amennyiben létrejön a társulás, akkor meg kell alakítani egy intézményt is a közterület-felügyelet működtetésére, vagy a társulás maga alkalmazhat köztisztviselő jogállású közterület-felügyelőt? Társulás esetén az irányítói és munkáltatói jogokat a társulás elnöke gyakorolná a közterület-felügyelő felett, és a kiadmányozási jog is az elnök jogköre lenne? Melyik a helyes megoldás?
Részlet a válaszából: […] A Ktft. 1. §-ának (2) bekezdése értelmében „közterület-felügyeletet a községi (…) képviselő-testület (…) hozhat létre– a polgármesteri (…) hivatal belső szervezeti egységeként,– önálló költségvetési szervként vagy– költségvetési szerv belső szervezeti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 26.

Ajándékok elfogadására vonatkozó belső szabályzat

Kérdés: A polgármester egy önkormányzati beruházásban kivitelezőként közreműködő vállalkozótól 350.000 forint értékben ajándékot fogadott el. Az ajándékok elfogadására vonatkozó szabályzatban az elfogadható ajándékok maximális értéke 20.000 forintban van meghatározva, az értékhatárt meghaladó ajándékot az önkormányzat részére juttatott ajándéknak kell tekinteni. A képviselő-testület határozatában megállapította, hogy a polgármester megszegte a szabályzatot, és felszólította, hogy a 20.000 forint feletti összeget a határozatban megállapított határidőig az önkormányzat számlájára fizesse be. A polgármester részéről a megadott időpontig befizetés nem történt. Letiltható-e ebben az esetben a tartozás a polgármester tiszteletdíjából? Amennyiben igen, milyen intézkedést kell tenni a képviselő-testületnek ennek érdekében? Amennyiben nem, milyen módon tudja a munkáltatói jogkört gyakorló képviselő-testület behajtani ezt a tartozást?
Részlet a válaszából: […] A Mötv. 42. §-ának 2. pontja alapján az önkormányzat működésének meghatározása a képviselő-testület átruházhatatlan hatáskörébe tartozó kérdés, e körbe tartozik az ajándékok elfogadására vonatkozó belső szabályzat megalkotása is. A Kttv. 225/A. §-ának (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 15.

Utazási kedvezmények

Kérdés: Szeretnék iránymutatást kérni a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 38/2024. (II. 29.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdése a) pontjának alkalmazásával összefüggésben. Jogosult-e a kormányrendelet 1. mellékletében meghatározott kedvezményű utazásra a 7. § (1) bekezdésének a) pontja alapján:
1. a kulturális ágazatba tartozó önkormányzati költségvetési szerv alkalmazottja, aki jogszabályi kötelező rendelkezés alapján közalkalmazotti jogviszonyból az Mt. hatálya alá került 2020. november 1. napjától?
2. a kulturális ágazatba tartozó önkormányzati költségvetési szerv fizikai alkalmazottként (takarító) munkaviszonyban foglalkoztatott dolgozója?
3. az önkormányzat által fizikai alkalmazottként (takarító, közterület-gondozó) munkaviszonyban foglalkoztatott dolgozó?
4. az önkormányzat által munkaviszonyban, konyhai kisegítő munkakörben foglalkoztatott dolgozó?
5. a főállású polgármester?
Részlet a válaszából: […] Az Ukr. 7. §-a szól a foglalkoztatási jogviszonyra tekintettel biztosított utazási kedvezményekről. A rendelet 1. mellékletében meghatározott kedvezményű utazásra jogosult:„a) a költségvetési szervek és intézmények – beleértve az önkormányzati költségvetésből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 3.

Utazási kedvezmény

Kérdés: Jár-e az önkormányzati hivatal (polgármesteri hivatal) munkavállalói részére a 38/2024. Korm. rendelet 1. számú mellékletében meghatározott kedvezmény? A 7. §-ban nincs nevesítve külön a köztisztviselők köre. Jár-e ugyanez a kedvezmény a polgármesteri hivatalban azon foglalkoztatottaknak, akik az Mt. hatálya alá esnek?
Részlet a válaszából: […] A 2024. március 1-jétől hatályos 38/2024. Korm. rendelet 1. melléklete „alkalmazásban állók utazási kedvezménye” címszó alatt kétféle, 50%-os kedvezményt ismer: a költségvetési szerv és intézmény foglalkoztatottja, illetve az egyházi jogi személyek, civil szervezetek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 16.

Szabadság görgetése

Kérdés:

A polgármesteri hivatalban dolgozó köztisztviselőnek több mint nyolc éve görgetett (felhalmozódott) szabadsága a Kttv. 104. §-ának (6) bekezdése alapján – eltérve a 192. §-ban előírt elévülési szabályoktól – mikor fizethető ki, vagy hogyan adható ki? Munkaviszonya nem szűnt meg. A szabadságkimutatásnak tartalmaznia kell az összes előző évekről áthozott szabadságnapokat?

Részlet a válaszából: […] A Kttv. 104. §-ának (6) bekezdése egyértelműen fogalmaz: „A 192. §-ban foglaltaktól eltérőena) a szabadság kiadására vonatkozó kormánytisztviselői igény a kormányzati szolgálati jogviszony fennállása alatt nem évül el;b) a szabadság megváltásával kapcsolatos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 25.

Nyugdíjazás, szolgálati elismerés

Kérdés:

A Kit. 145. § (3) bekezdése b) pontjának értelmezésében kérném szíves segítségüket. Egy kormánytisztviselő a rendes nyugdíjkorhatárt 2024. július 14. napján fogja elérni, és előreláthatóan a kormányzati szolgálati jogviszonya a Kit. 107. § (1) bekezdése e) pontjának megfelelően – miután 2024. július 14-étől már nyugdíjasnak fog minősülni – felmentéssel fog megszűnni. Az érintett kormánytisztviselő a Debreceni Orvostudományi Egyetem elvégzését követően
– 1984. október 1-jétől 1999. október 31-ig kórházban főfoglalkozásban orvosként közalkalmazottként, illetve közszolgálati jogviszony keretében,
– 1999. november 1-jétől 2011. május 1-jéig központi költségvetési szervnél (NRSZH) főfoglalkozásban orvosként közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban,
– 2011. május 2-ától 2019. február 18-ig az Országos Vérellátó Szolgálatnál főfoglalkozásban orvosként közalkalmazotti jogviszonyban, majd
– 2019. február 19-étől jelenleg is egy megyei/vármegyei kormányhivatalnál főfoglalkozásban orvosként kormányzati szolgálati jogviszony keretében dolgozott/dolgozik.
Az érintett kormánytisztviselő 2019. évben jogosulttá vált a harmincöt év kormányzati szolgálati jogviszonyban töltött idő esetén járó szolgálati elismerésre (jubileumi jutalom). Az elismerésre jogosító szolgálati jogviszony megállapítása során az 1984. október 1-jétől eltelt megszakítás nélküli közalkalmazotti, közszolgálati és kormányzati szolgálati jogviszonyban eltöltött idő került figyelembevételre. A kormánytisztviselő a nyugdíjkorhatár elérésekor 1984. október 1-jétől 2024. július 14-ig számítottan még nem éri el a 40 év kormányzati szolgálati jogviszonyt. Ugyanakkor az érintett kormánytisztviselő az egyetemi tanulmányai megkezdését megelőző években munkaviszony keretében, teljes munkaidőben, igazoltan
– 1974. június 24-e és 1974. augusztus 15-e között óvodában (foglalkoztató: BM HBM. TÁKISZ) 53 napot,
– 1975. július 7-e és 1975. augusztus 7-e között óvodában (foglalkoztató: BM HBM. TÁKISZ) 32 napot,
– 1976. július 1-je és 1976. augusztus 7-e között óvodában (foglalkoztató: DB MVT Költségvetési Elsz. Hivatal) 38 napot dolgozott.
A Kjt. hatálybalépése előtt – ha jól gondolom – a közalkalmazottak is munkavállalók voltak, és az akkor hatályos Mt. alá tartoztak. Az érintett dolgozó 1974–1975–1976. években – bár évente csak 1-2 hónapot – olyan jogi személynél (megyei TÁKISZ) dolgozott, mely a Kjt. hatálya alá került mint munkáltató. Helyesen értelmezzük-e a Kit. 145. §-a (3) bekezdésének b) pontjában foglaltakat, miszerint a kormányzati szolgálati jogviszonyban töltött elismerésre jogosító idő megállapítása során a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban töltött időbe beleszámít a Kjt. hatálya alá került jogelődnél (megyei TÁKISZ) munkaviszony keretében ledolgozott idő is? Azaz a megyei TÁKISZ foglalkoztatónál eltöltött 123 munkanap figyelembevételével már 2024. július 14-én – a nyugdíjazást megelőzően – teljesülnek a szolgálati elismerés feltételei?

Részlet a válaszából: […] A Kit. 145. §-ának (3) bekezdésében olyan jogosító idők vannak felsorolva, amelyek közfeladat ellátásához, illetve költségvetési intézménynél, szervnél való foglalkoztatáshoz kötődnek. A b) pont értelmében – többek között – jogosító idő "a közalkalmazottak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 4.

Anyakönyvvezető díjazása

Kérdés:

A Költségvetési Levelek 346. számában megjelent 6133. számú cikkel (Anyakönyvvezető díjazása) kapcsolatban lenne kérdésem, észrevételem. Önkormányzatunk rendeletben szintén megállapít díjazást az anyakönyvvezetőnek a hivatali munkaidőn kívüli feladatellátással kapcsolatban. Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény (Aktv.) 19. §-ának (2) bekezdése szerint a hivatali munkaidőn kívül történő házasságkötésben közreműködő anyakönyvvezetőt választása szerint a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényben meghatározott szabadidő helyett az önkormányzati rendeletben meghatározott mértékű díjazás illeti meg. A fentiek alapján – véleményünk szerint – a törvény felhatalmazása alapján alkotott rendeletben kell/lehet rögzítenünk a díjazás mértékét, azaz nem csak a Kttv.-ben rögzített bérjellegű juttatásokat és illetménykiegészítéseket kaphatja a dolgozó. Az illetményszámfejtési rendszerben külön jogcímkód is van erre, amin számfejtjük: "Többletfeladat ellátásának díjazása". Rosszul alkalmazzuk a törvényt, vagy esetleg a cikkben van hibás megállapítás a témával kapcsolatban?

Részlet a válaszából: […] Eredeti kérdésük az volt, hogy milyen jogcímen lehet számfejteni, és melyik rovatra kell könyvelni az anyakönyvvezető díjazását. Az Aktv. eltér a Kttv. szabályaitól, hiszen a Kttv. abból indult ki, hogy nem lehet csak szabadidővel honorálni a köztisztviselő rendkívüli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.

Köztisztviselő nyugdíjazása

Kérdés: Közös hivatalunk köztisztviselője 2024. 05. 13-án tölti be az öregségi nyugdíjhoz szükséges korhatárt, és nyugdíjba szeretne vonulni. Vélhetőleg a szükséges szolgálati idővel rendelkezik. Mi lesz a jogviszony megszűnésének a módja, felmentés vagy öregségi nyugdíjkorhatár betöltése? Illetve, hogy alakul a felmentési ideje?
Részlet a válaszából: […] A Kttv. 226. és 229. §-ai alapján a köztisztviselők jogviszonyának megszüntetésére a kormányzati tisztviselőkre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A közszolgálati jogviszony felmentéssel tehát akkor szüntethető meg, ha a köztisztviselő nyugdíjasnak minősül, kivéve a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.
1
2
3
33