343 talált cikk a közszolgálati jogviszony kifejezésre

Kérdés: Községünk önkormányzata közterület-felügyelőt kíván alkalmazni a Ktft. alapján. A jogszabály 1. §-a szerint a jogállása köztisztviselő. Az 1. § (2) bekezdése alapján van-e arra mód, hogy a közterület-felügyelő ne a Közös Hivatal köztisztviselő jogállású alkalmazottja legyen, hanem az önkormányzat köztisztviselő jogállású alkalmazottja? Ebben az esetben a munkáltatói jogkör gyakorlása és a közterület-felügyelő irányítása is polgármesteri hatáskör lenne. 

Kérdés: Munkatársunk 2024. 09. 01. nappal került hivatalunkhoz köztisztviselői jogviszonyba. A Kttv. szerinti jubileumi jutalomhoz történő beszámítás alapján 26 év 6 nap jogosító idővel rendelkezik. A munkavállaló nyilatkozata alapján a korábbi munkáltatóknál nem került kifizetésre a 25 éves jubileumi jutalma. A korábbi munkáltatónál egészségügyi szolgálati jogviszonyban állt. Az Eszjtv. szerint szolgálati elismerés jár 25 év jogviszony után. Az Eszjtv. és a Kttv. ugyanazon szolgálati időket tekinti a jubileumi jutalom/szolgálati elismerés alapjának. A fennálló helyzetben a jelenlegi munkáltató – utólagosan – köteles-e kifizetni a köztisztviselőnek a 25 éves jubileumi jutalmat?

Kérdés: Kifizethető-e a főállású polgármester ki nem vett szabadsága, amennyiben 2024. 10. 01. napjától újraválasztották, vagy a Kttv. alapján ugyanúgy folyamatos munkaviszonynak számít, mint a köztisztviselőknél?

Kérdés: Főállású polgármester jogviszonyának kezdetét és végét hogyan kell meghatározni a KIRA programban? Újraválasztott polgármester esetében helyes-e az a megállapítás, hogy meg kell szüntetni a jogviszonyt, és újra fel kell vinni?

Kérdés: Községünk önkormányzata kezdeményezné társulás létrehozását a közterület-felügyelet létrehozására és működtetésére. A közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény 1. §-ának (2) bekezdése rendelkezik erről a lehetőségről. A Mötv. 90. §-a rendelkezik a társulás szabályairól. Amennyiben létrejön a társulás, akkor meg kell alakítani egy intézményt is a közterület-felügyelet működtetésére, vagy a társulás maga alkalmazhat köztisztviselő jogállású közterület-felügyelőt? Társulás esetén az irányítói és munkáltatói jogokat a társulás elnöke gyakorolná a közterület-felügyelő felett, és a kiadmányozási jog is az elnök jogköre lenne? Melyik a helyes megoldás?

Kérdés: A polgármester egy önkormányzati beruházásban kivitelezőként közreműködő vállalkozótól 350.000 forint értékben ajándékot fogadott el. Az ajándékok elfogadására vonatkozó szabályzatban az elfogadható ajándékok maximális értéke 20.000 forintban van meghatározva, az értékhatárt meghaladó ajándékot az önkormányzat részére juttatott ajándéknak kell tekinteni. A képviselő-testület határozatában megállapította, hogy a polgármester megszegte a szabályzatot, és felszólította, hogy a 20.000 forint feletti összeget a határozatban megállapított határidőig az önkormányzat számlájára fizesse be. A polgármester részéről a megadott időpontig befizetés nem történt. Letiltható-e ebben az esetben a tartozás a polgármester tiszteletdíjából? Amennyiben igen, milyen intézkedést kell tenni a képviselő-testületnek ennek érdekében? Amennyiben nem, milyen módon tudja a munkáltatói jogkört gyakorló képviselő-testület behajtani ezt a tartozást?

Kérdés: Szeretnék iránymutatást kérni a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 38/2024. (II. 29.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdése a) pontjának alkalmazásával összefüggésben. Jogosult-e a kormányrendelet 1. mellékletében meghatározott kedvezményű utazásra a 7. § (1) bekezdésének a) pontja alapján:
1. a kulturális ágazatba tartozó önkormányzati költségvetési szerv alkalmazottja, aki jogszabályi kötelező rendelkezés alapján közalkalmazotti jogviszonyból az Mt. hatálya alá került 2020. november 1. napjától?
2. a kulturális ágazatba tartozó önkormányzati költségvetési szerv fizikai alkalmazottként (takarító) munkaviszonyban foglalkoztatott dolgozója?
3. az önkormányzat által fizikai alkalmazottként (takarító, közterület-gondozó) munkaviszonyban foglalkoztatott dolgozó?
4. az önkormányzat által munkaviszonyban, konyhai kisegítő munkakörben foglalkoztatott dolgozó?
5. a főállású polgármester?

Kérdés: Jár-e az önkormányzati hivatal (polgármesteri hivatal) munkavállalói részére a 38/2024. Korm. rendelet 1. számú mellékletében meghatározott kedvezmény? A 7. §-ban nincs nevesítve külön a köztisztviselők köre. Jár-e ugyanez a kedvezmény a polgármesteri hivatalban azon foglalkoztatottaknak, akik az Mt. hatálya alá esnek?

Kérdés: A polgármesteri hivatalban dolgozó köztisztviselőnek több mint nyolc éve görgetett (felhalmozódott) szabadsága a Kttv. 104. §-ának (6) bekezdése alapján – eltérve a 192. §-ban előírt elévülési szabályoktól – mikor fizethető ki, vagy hogyan adható ki? Munkaviszonya nem szűnt meg. A szabadságkimutatásnak tartalmaznia kell az összes előző évekről áthozott szabadságnapokat?

Kérdés: A Kit. 145. § (3) bekezdése b) pontjának értelmezésében kérném szíves segítségüket. Egy kormánytisztviselő a rendes nyugdíjkorhatárt 2024. július 14. napján fogja elérni, és előreláthatóan a kormányzati szolgálati jogviszonya a Kit. 107. § (1) bekezdése e) pontjának megfelelően – miután 2024. július 14-étől már nyugdíjasnak fog minősülni – felmentéssel fog megszűnni. Az érintett kormánytisztviselő a Debreceni Orvostudományi Egyetem elvégzését követően
– 1984. október 1-jétől 1999. október 31-ig kórházban főfoglalkozásban orvosként közalkalmazottként, illetve közszolgálati jogviszony keretében,
– 1999. november 1-jétől 2011. május 1-jéig központi költségvetési szervnél (NRSZH) főfoglalkozásban orvosként közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban,
– 2011. május 2-ától 2019. február 18-ig az Országos Vérellátó Szolgálatnál főfoglalkozásban orvosként közalkalmazotti jogviszonyban, majd
– 2019. február 19-étől jelenleg is egy megyei/vármegyei kormányhivatalnál főfoglalkozásban orvosként kormányzati szolgálati jogviszony keretében dolgozott/dolgozik.
Az érintett kormánytisztviselő 2019. évben jogosulttá vált a harmincöt év kormányzati szolgálati jogviszonyban töltött idő esetén járó szolgálati elismerésre (jubileumi jutalom). Az elismerésre jogosító szolgálati jogviszony megállapítása során az 1984. október 1-jétől eltelt megszakítás nélküli közalkalmazotti, közszolgálati és kormányzati szolgálati jogviszonyban eltöltött idő került figyelembevételre. A kormánytisztviselő a nyugdíjkorhatár elérésekor 1984. október 1-jétől 2024. július 14-ig számítottan még nem éri el a 40 év kormányzati szolgálati jogviszonyt. Ugyanakkor az érintett kormánytisztviselő az egyetemi tanulmányai megkezdését megelőző években munkaviszony keretében, teljes munkaidőben, igazoltan
– 1974. június 24-e és 1974. augusztus 15-e között óvodában (foglalkoztató: BM HBM. TÁKISZ) 53 napot,
– 1975. július 7-e és 1975. augusztus 7-e között óvodában (foglalkoztató: BM HBM. TÁKISZ) 32 napot,
– 1976. július 1-je és 1976. augusztus 7-e között óvodában (foglalkoztató: DB MVT Költségvetési Elsz. Hivatal) 38 napot dolgozott.
A Kjt. hatálybalépése előtt – ha jól gondolom – a közalkalmazottak is munkavállalók voltak, és az akkor hatályos Mt. alá tartoztak. Az érintett dolgozó 1974–1975–1976. években – bár évente csak 1-2 hónapot – olyan jogi személynél (megyei TÁKISZ) dolgozott, mely a Kjt. hatálya alá került mint munkáltató. Helyesen értelmezzük-e a Kit. 145. §-a (3) bekezdésének b) pontjában foglaltakat, miszerint a kormányzati szolgálati jogviszonyban töltött elismerésre jogosító idő megállapítása során a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban töltött időbe beleszámít a Kjt. hatálya alá került jogelődnél (megyei TÁKISZ) munkaviszony keretében ledolgozott idő is? Azaz a megyei TÁKISZ foglalkoztatónál eltöltött 123 munkanap figyelembevételével már 2024. július 14-én – a nyugdíjazást megelőzően – teljesülnek a szolgálati elismerés feltételei?