Szolgálati elismerés

Kérdés:

Az önkormányzati fenntartású szakrendelőnk dolgozója kérte a 30 éves szolgálati elismerésének kifizetését. A dolgozó 30 éves jogviszonyai között van egy közel 7 éves időtartamú, 2000. májustól induló munkajogviszony, amelyet egy háziorvos vállalkozásánál dolgozott le asszisztens munkakörben. A dolgozónk háziorvos vállalkozásánál eltöltött munkajogviszonya, szolgálati elismerésre való jogosultság szempontjából, egészségügyi szolgálati jogviszonyban töltött időnek minősül-e, és figyelembe vehető-e a szolgálati elismerési idő beszámításánál?

Részlet a válaszából: […] Az Eszjtv. 9. §-ának (1)–(2) bekezdése értelmében a 30 évi egészségügyi szolgálati jogviszonnyal rendelkező, egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személynek 3 havi alapilletményének megfelelő összegű szolgálati elismerés jár. A beszámítható időket a 9....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 26.

Egészségügyi szolgálati jogviszonyban dolgozó nyugdíjazása

Kérdés: Egészségügyi szolgálati jogviszony keretében foglalkoztatott dolgozónk 2023. május 2-ától a "nők 40" nyugdíjra jogosult. Az Eszjtv. 12. §-ának (6) bekezdése szerint ilyen esetben kérésére felmondással meg kell szüntetni a jogviszonyát. A felmondás 2023. május 04-től megtörtént, 90 nap. Ezáltal 2023. június 16-ig dolgozott, és 2023. június 17-től a munkavégzés alól mentesítve van, 2023. augusztus 1-jéig. Kérheti-e visszamenőleg május 2-től a nyugdíj megállapítását, vagy csak a munkaviszony megszűnése után 2023. augusztus 02-től? Kell-e végkielégítést fizetni a dolgozónak?
Részlet a válaszából: […] A kérdéses esetben legkésőbb a felmentési idő leteltekor, azaz 2023. augusztus 1-jén kell rendelkeznie az érintettnek a nők negyvenéves öregségi nyugdíja megállapításához szükséges 40 év jogosultsági idővel.A nyugellátást írásban, kizárólag az e célra rendszeresített...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 26.

Körzeti ápoló nyugdíjba vonulása, illetve jubileumi jutalma

Kérdés:

Településünkön a háziorvosi praxist az önkormányzat működteti 2018. 09. 01. óta. A körzeti ápolónőt jelenleg egészségügyi szolgálati jogviszonyban alkalmazzuk, 2021. január 1. napjától. Az ápolónő 1983. 08. 01. napjától 1991. 12. 31-ig a városi kórháznál dolgozott, ahonnan áthelyezéssel a polgármesteri hivatal alkalmazásába került 1995. 03. 01. napjáig, mely közalkalmazotti jogviszonya közös megegyezéssel került megszüntetésre. Ezt követően egy magánpraxisba, a háziorvos által működtetett betéti társaság alkalmazásába került 1995. 04. 01-től 2018. 08. 31-ig. Ez a munkaviszonya közös megegyezéssel került megszüntetésre. 2018. 09. 01-től az önkormányzat átvette a háziorvosi praxis működtetését, ahol munkaviszonya közös megegyezéssel megszűnt 2020. 12. 31. napjával. Az új egészségügyi törvény hatálybalépésével 2021. 01. 01-től jelenleg is az önkormányzatunk tovább alkalmazza. Jelenleg a munkavállalónk a 40 éves szolgálati viszonnyal nyugdíjazását kérte. Az új egészségügyi törvény alapján az egészségügyi szolgálati jogviszonyában jogosult-e jubileumi jutalomra?

Részlet a válaszából: […] A huszonöt, harminc-, illetve negyvenévi egészségügyi szolgálati jogviszonnyal rendelkező egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személynek szolgálati elismerés (korábban jubileumi jutalom) jár.A szolgálati elismerés az ebből a szempontból figyelembe veendő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 5.

Intézmény megszűnésével járó áthelyezések

Kérdés:

Intézményünk költségvetési szerv, 100 főt meghaladó létszámmal. Jelenleg önálló gazdasági szervezettel rendelkezünk. A fenntartó önkormányzat szándéka, hogy megszünteti az intézménynél a gazdasági szervezetet, a továbbiakban a polgármesteri hivatal látná el ezt a fel-adatot. Az intézménynél foglalkoztatott dolgozókat átvenné. Mi a teendő akkor, ha a munkavállaló nem szeretne átmenni a hivatalhoz, nem járul hozzá az áthelyezéséhez? Továbbá a gazdasági vezető jelenleg magasabb vezető, de áthelyezése esetén nem tudnak ilyen pozíciót ajánlani, az ő esetében köteles-e elfogadni egy alacsonyabb besorolású állást? Valamint a dolgozók közül 1 fő CSED-en van, az ő áthelyezése törvényszerű-e? Kinek milyen felmentési idő, végkielégítés jár?

Részlet a válaszából: […] Arra az esetre, amikor a munkavállalók egyik jogviszonytörvény hatálya alól egy másik jogviszonytörvény hatálya alá kerülnek, azon okból, hogy a munkáltató (fenntartó) döntése szerint más szervezetnél kívánja továbbfoglalkoztatni adott feladatkör(ök)ben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 19.

Mt. hatálya alatt foglalkoztatott munkavállaló

Kérdés: Önkormányzatunk 4 főt foglalkoztat az Mt. hatálya alatt: közművelődési referenst, közművelődési asszisztenst, pályázati referenst és rendszergazdát. A KIRA rendszerben az alkalmazásuk kezdetén a 84-gyel kezdődő kulcsszámot választottuk, mert ennek az elnevezését találtuk megfelelőnek (önkormányzat és intézményei). Azonban ezen a kulcsszámon belül csak fizikai alkalmazottak szerepelnek (segédmunkás, betanított munkás stb.). A beszámoló készítése során szembesültünk azzal, hogy a MÁK által megküldött 08-as űrlapon ez a négy kolléga a fizikai alkalmazottak soron szerepel a kulcsszámuk miatt. A megyei kincstár azt mondta, hogy mivel a kulcsszámrendszer jogszabályban van rögzítve, ezért a 84-es kulcsszám után csak fizikai alkalmazotti besorolásra van lehetőség. A kulcsszámrendszer első két karakterét megvizsgálva máshova nem tudjuk őket besorolni, mert pl. nem külön intézményben dolgoznak, nem államigazgatási szerv stb. Ebben az esetben hogy járunk el helyesen? Ez azt jelenti, hogy Mt. hatálya alatt nem foglalkoztathatunk dolgozókat a fent leírt 4 munkakörben?
Részlet a válaszából: […] A felvetett kérdésre adható válasz lényege abban rejlik, hogy mely munkakörökben foglalkoztatható önkormányzatnál, polgármesteri hivatalnál Mt. hatálya alatt munkavállaló.A Kjt. és a Kttv. hatályára vonatkozó rendelkezések megmondják, hogy mely szerveknél foglalkoztatottakra,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 27.

Tartósan beteg gyermek után ki nem adott szabadság

Kérdés:

Köztisztviselőnk 2023. év elején jelezte, hogy tartósan beteg gyermekére tekintettel 2019 óta emelt összegű családi pótlékot kap. Nem volt róla tudomása, hogy évi plusz két nap szabadság jár a tartósan beteg gyermek után, így azt nem is jelezte a munkáltatónak. 2020. január 2-től van közszolgálati jogviszonya, így 2020., 2021. és 2022. évekre nem került megállapításra részére az évi plusz két nap szabadság. A 2023. évi vagy az azt követő évekre vonatkozó szabadságnapjainak száma növelhető-e a 2020–2022. években ki nem adott szabadságokkal, vagy azok már elévültek? Ha kiadhatók, akkor milyen "ütemezés" szerint?

Részlet a válaszából: […] A gyermekek után járó pótszabadság mértéke fogyatékos gyermekenként két munkanappal nő, ha a kormánytisztviselő gyermeke fogyatékos.A Kttv. úgy rendelkezik, hogy a tárgyévet követő hónap végéig a munkáltatói jogkör gyakorlója megállapítja a köztisztviselő tárgyévben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 6.

Jubileumi jutalom

Kérdés: Köztisztviselő munkavállalónk 2023. január 20-án 40 éves jubileumi jutalomra szerzett jogosultságot. Az 5 havi illetményének megfelelő összegű juttatást részére ki is fizettük, tekintettel arra, hogy a jubileumi jutalom a közszolgálati jogviszonyban töltött idő betöltésének napján esedékes. A kifizetést követően a képviselő-testület az idei évi költségvetési rendeletében úgy döntött, hogy a köztisztviselői illetményalapot 2023. január 1-ig visszamenőleges hatállyal megemeli, ezáltal az érintett köztisztviselő illetménye is megemelkedett 2023. január 1-jei hatállyal. A visszamenőlegesen megemelkedett illetményt alapul véve jogosult-e a köztisztviselő a jubileumi jutalom különbözetére?
Részlet a válaszából: […] A Kttv. rögzíti a jóhiszemű joggyakorlás és egyenlő bánásmód követelményét.A közszolgálati jogviszonyban a köz szolgálatának elsődlegessége alapján és a jó közigazgatásba vetett bizalom fenntartásának szem előtt tartásával, a jogok gyakorlása és a kötelezettségek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.

A minimálbér és a garantált bérminimum miatt kapott támogatás

Kérdés:

Intézményünk fekvőbeteg-ellátást biztosító kórház (szakágazat száma: 861000), amelynek a központi irányító szerve a Belügyminisztérium, fenntartója és középirányító szerve pedig az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ). Kórházunk alaptevékenységet és vállalkozási tevékenységet is végez. Költségvetési szervünk az Eütv. 3. §-ának f) pontja szerint egészségügyi szolgáltatónak minősül. A 2020. évi C. törvény 1. §-ának (1) bekezdése értelmében a törvény hatálya az állami és az önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltatóra, annak fenntartójára, valamint az állami vagy önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltatónál egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy jogállására terjed ki. A 703/2021. Korm. rendelet 2. §-a szerint 2022. 01. 01-től a minimálbér és a garantált bérminimum összege meghatározásra került. A rendelet előírásait első alkalommal a 2022. január hónapra járó munkabérek megállapításánál kellett alkalmazni.
A rendelet 4. §-a szerint
a) munkáltatón a költségvetési szervet,
b) munkavállalón a költségvetési szervnél foglalkoztatottakat,
c) alapbéren a közalkalmazotti, kormányzati szolgálati, egészségügyi szolgálati, politikai szolgálati és biztosi jogviszonyban állók esetében az illetményt, a különleges jogállású szervnél közszolgálati jogviszonyban állók esetében az illetményt, közszolgálati jogviszonyban állók esetében az alapilletmény és az illetménykiegészítés együttes összegét is érteni kell.
A minimálbér és a garantált bérminimum emelkedésével kapcsolatos többletkiadások biztosítására támogatást kapott az intézmény, amelyet az OKFŐ tájékoztató levelének megfelelően igényelt meg a kórház. A támogatás benyújtásánál nem kellett megbontani az egészségügyi szolgálati jogviszonyban állók bérnövekedését az alaptevékenységben és vállalkozási tevékenységben egyaránt közreműködők esetében.
Azt előre – a támogatási igény benyújtásakor – meg sem lehetett mondani, mivel az alapfeladat ellátásában közreműködő dolgozók egy része igény szerint végez tevékenységet a vállalkozói szolgáltatások nyújtásakor. Munkaóra-nyilvántartás alapján utólag lehet megállapítani, hogy az alap- vagy vállalkozási tevékenységben hány órát teljesített a dolgozó? A minimálbér és a garantált bérminimum emelésének fedezetére kapott támogatást az alaptevékenység 018030 kormányzati funkcióra kellett bevételként elszámolni. A támogatás mértékéig az alap- és vállalkozási tevékenység érdekében felmerült bér- és járulékköltség is az alaptevékenység kormányzati funkción került elszámolásra. A korábbi irányító szerv (Egészségügyi Minisztérium) szóbeli iránymutatása szerint a kiadást ott kell elszámolni, ahol a bevételi fedezet keletkezik. Helyesen jártunk-e el, ha a támogatást és a támogatás mértékéig az alap- és vállalkozási tevékenység érdekében felmerült bér- és járulékköltséget is az alaptevékenység kormányzati funkción számoltuk el? Ha nem, akkor mi a helyes elszámolás?

Részlet a válaszából: […] A maradvány megállapításánál külön kell megállapítani a költségvetési és a vállalkozási maradványt. Az Ávr. 3. §-ának (3) bekezdése előírja, hogy a költségvetési szerv vállalkozási tevékenységeinek összesített maradványa negatív nem lehet. Áht. 46....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 25.

Nyugdíjba vonult köztisztviselő továbbfoglalkoztatása

Kérdés:

Köztisztviselő kolléganőnk az év végén nyugdíjba vonult, azonban az Mt. alapján továbbfoglalkoztatnánk. Az eddig végzett feladatait változatlan formában és jogosultságokkal végezheti-e? Pénzügyi ellenjegyzőként aláír, banki ügyeket intéz, illetve kezeli a munkaügyes programot.

Részlet a válaszából: […] Az öregségi nyugdíjra való jogosultsággal rendelkező köztisztviselő foglalkoztatása tekintetében a Kttv. 39. §-ának (6a) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a közszolgálati jogviszony létesítéséről különösen indokolt esetben, a köztisztviselői...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 25.

Közétkeztetésben dolgozó élelmezésvezető szakképesítése

Kérdés: Az önkormányzat a közétkeztetési feladatainak ellátására saját konyhát üzemeltet. A jelenlegi élelmezésvezető nyugdíjba vonul, ezért új élelmezésvezetőt kell felvennünk. A 37/2014. EMMI rendelet 16. §-ának (3) bekezdése rendelkezik arról, hogy az élelmezésvezetőnek élelmezésvezetői szakképesítéssel kell rendelkeznie. A probléma abból adódik, hogy hiába van jelentkező az állásra, aki vállalná, a szakképesítés elvégzését nem tudja megtenni, mert nem találunk olyan felnőttképző intézményt, amely élelmezésvezetői szakképzést indítana a 2023. évben. (Azzal indokolták, hogy kevés olyan jelentkező van, aki rendelkezik a szakmai előképzettség valamelyikével.) Van-e lehetőség a szakképesítés megszerzése alól mentesítést adni, ha igen, mennyi időre?
Részlet a válaszából: […] Sajnos egyes felnőttképzések esetében az utóbbi időszakban valóban probléma, hogy nem indulnak el a képzések. A Kjt. kimondja, hogy végrehajtási rendelet rendelkezhet a képesítési előírások alóli lehetséges felmentésről, indokolt esetben. A felmentéssel egyidejűleg elő kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 28.
1
2
3
32