108 cikk rendezése:
81. cikk / 108 Készletek év közbeni változásának elszámolása
Kérdés: Hogyan számoljuk el a készletek év közbeni mozgását az év végi mérleg alátámasztásához?
82. cikk / 108 Tőkeváltozások könyvviteli elszámolása
Kérdés: Az Szt-vhr. 22. § (1) bek. b) pontja szerint a követelések között kell kimutatni többek között az adósokkal szembeni követeléseket, amelyek tulajdonképpen az államháztartás szervezetei által előírt, de még be nem folyt összegeket (ideértve az illetékek meg nem fizetéséből származó hátralékot is) jelentik. A 32/1999. PM rendelet 3. §-a a követelés fogalma alatt két kifejezést is megemlít: – Kintlevőség (követelés): előírt és nem teljesített fizetési kötelezettség fizetési határidőre való tekintet nélkül. – Hátralék (illetéktartozás): a kintlevőségből a végrehajtás alá vont vagy vonható fizetési kötelezettség. Első kérdésünk arra vonatkozik, hogy a fenti két fogalom között nincs-e ellentmondás, illetve melyik az, amelyik kimeríti a könyvvezetésről szóló rendeletben megfogalmazott követelményeket? Az általános szabályok szerint a követelések állományának változását a 2812 "Tárgyévi adósokkal szembeni követelések" számlán kell könyvelni a 412 "Tőkeváltozásokkal" szemben. A második kérdésünk arra vonatkozik: előfordulhat-e, hogy az illetékhivatal által nyilvántartott adósállomány – mint "idegen követelés" – nem minősül tartós forrásnak, tehát a változása sem érinti a saját tőkét? Következésképpen lehetséges-e, hogy az adósokkal – mint forgóeszközökkel – szemben a mérleg forrás oldalán a passzív pénzügyi elszámolások állnak?
83. cikk / 108 A számviteli bizonylatok őrzési ideje
Kérdés: Az Szt. a könyvelési bizonylatok megőrzési idejét 8 évben állapítja meg. Ugyanakkor a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. évi MKM rendelet – ez tartalmazza a nevelési-oktatási intézmények irattári tervét – a gazdasági ügyeken belül a könyvelési bizonylatok megőrzési idejét 5 évben határozza meg. Az oktatási intézménynek melyiket kell figyelembe venni?
84. cikk / 108 Saját előállítású jelmezek, díszletek költségeinek elszámolása
Kérdés: Költségvetési intézményünk saját termelésű készletek (díszletek, jelmezek) előállításával foglalkozik. Az elkészült díszletek, jelmezek tényleges költségeinek dokumentálására használjuk a "Saját műhelyben készült (színpadi) készletek kalkulációja" c. nyomtatványt. A színpadi ruházatot és díszleteket – értékhatárra tekintet nélkül – teljes összegben költségként számoljuk el. A továbbiakban ezekről csak mennyiségi nyilvántartást vezetünk. Kérem szíves tájékoztatásukat arra vonatkozóan, hogy ez elegendő-e, vagyis a nyilvántartásunk megfelel-e a számviteli törvény előírásainak.
85. cikk / 108 Beolvasztással megszűnő költségvetési szerv beszámolási kötelezettsége
Kérdés: Intézményünk központi költségvetési szerv központja. Egy kormányhatározat értelmében – fejezeten belül – a központba kell egy megyei igazgatóságot integrálni. A megyei igazgatóság önálló költségvetést és beszámolót készített eddig. Milyen könyvelési tételeket kell az integráló szervezetnél (központnál) könyvelni, ha a feladatot és a létszámot is integráljuk? Mit és hogyan kell egyeztetni a MÁK-kal? Milyen adattartalommal és hány beszámolót kell készíteni? Kérem, javasoljanak szakkönyvet, cikket, bármit, amiben részletes leírását találom az összeolvadás számviteli elszámolásának!
86. cikk / 108 Telefontársaság által jóváírt bónuszpontok beváltásának elszámolása
Kérdés: Amennyiben a bónuszpontokat a telefontársaság jóváírja, és egy nagy értékű mobiltelefon vételekor nem kell fizetni (a számla végösszege 0 Ft), értékkel kell-e állományba venni, tekintettel arra, hogy növekedett a vagyonunk, illetve ha a fenti okból a tényleges árnál kevesebbet kell a telefonért fizetni (vagy a csökkentett, kifizetett összegben kell bevételezni)? Belefér-e az eset az ajándék vagy a térítésmentes átvétel körébe? Az eszköz megszerzése érdekében felmerült kiadást a számla végösszegének megfelelően egy összegben (alap+áfa bontásba), vagy az eredeti vételárat kiadásként (alap+áfa bontásban), a kedvezményt bevételként kiadásként (alap+áfa bontásban) kell-e lekönyvelni?
87. cikk / 108 Kis értékű tárgyi eszközök mérlegben történő kimutatása
Kérdés: Intézetünk központi költségvetési szerv, rendelkezik raktárral. Hogyan értelmezzük azt, hogy a költségvetési év végéig használatba nem vett (raktáron lévő) kis értékű eszközöket a mérlegben beruházásként kell kimutatni (pl. textil)? A vásárláskor ezek értékét a dologi kiadások között elszámoltuk, hogyan vezessük át a mérlegbe (38-as, 5-ös űrlap összefüggése)?
88. cikk / 108 Mennyiségben nyilvántartott kis értékű tárgyi eszközök leltározási feladatai
Kérdés: Kis értékű tárgyi eszköz mennyiségi nyilvántartás részét képező, személyre szólóan kiadott eszközök leltározása alkalmával az adott helyiségben megírt leltárívre fel kell-e írni ezeket a berendezési tárgyakkal együtt, vagy külön kell leltározni, és a berendezésektől elkülönítetten kell felvenni a leltárívre?
89. cikk / 108 Készletek hiányának és értékvesztésének elszámolása
Kérdés: Intézményünk befejezte raktára leltározását. A leltári eltérések könyvelésében bizonytalanok vagyunk. Hogyan számoljuk el a leltári hiányt, és mit könyveljünk a csökkent értékű elfekvő textilneművel kapcsolatban, ha azok értéke 612 000 forint, és az értékbecslő szerint legfeljebb az eredeti érték 70 százalékáért értékesíthető?
90. cikk / 108 Kötelezően elkészítendő gazdálkodási és számviteli szabályzatok köre
Kérdés: Melyek azok a kötelező szabályzatok, amelyeket egy önkormányzatnak el kell készítenie, s melyek azok, amelyeket évente módosítania kell?
