102 cikk rendezése:
71. cikk / 102 Előre megvásárolt étkezési jegyek elszámolása
Kérdés: Melegétkezési jegyeket kívánunk 10-15 millió Ft értékben előre vásárolni 2009. évre. A jegyeket leltárba vesszük év végén, és 2009-ben havonta az adójogszabály adómentes értékével azonosan átvétel igazolásával átadják munkatársainknak. Kérdésünk: a 2009. évre előre megvásárolt étkezési jegyeket melyik főkönyvi számlán számoljuk el, a mérlegben kell-e szerepeltetni, ha igen, hol? Készlet, értékpapír? El kell határolni?
72. cikk / 102 Intézmény által értékesítésre előállított magisztrális gyógyszerek önköltség-számítási kötelezettsége
Kérdés: Intézményünkben gyógyszertár is működik, melyben rendszeres a magisztrális termékek előállítása (pl. szemcsepp, kenőcsök, kanalas orvosságok stb.). A belső ellenőrzés kifogásolta, hogy az Szt-vhr. szerint nem készült el az önköltségszámításra vonatkozó belső szabályzat, az előállított termékek bevételezése közvetlen önköltségen nem történt meg, így a beszámolóban ezek a termékek alapanyagként szerepelnek, nem késztermékként, megsértve ezzel az Szt. 51. §-át. Ezzel kapcsolatban levelet írtunk a "Gyurika" program gazdájának, aki a következő tájékoztatást adta: "Leltárkor a polcon lévő, még fel nem használt összetett készítmények a készletben alapanyagként vannak nyilvántartva. A talált mennyiségek rögzítése után a receptúrák alapján az összetett készítmények alapanyagra visszabontását a program elvégzi, és ezt az alapanyag mennyiséget külön is dokumentálja. Következésképpen a leltárhiány és -többlet alapanyagra vonatkozóan állapítható meg. Végeredményben a vásárolt készletek és a saját előállítású készlet mennyisége elkülönítetten is kimutatható, akkor is, ha nem összetettként, hanem alapanyagszinten kerül kiszámításra. Ezt a technikát más kórházi gyógyszertári rendszerek is használják. A Gyurika program kezdettől fogva a mai napig, az ország mintegy 60 kórházában teljes megelégedettség mellett ilyen módon működik." Kérdésem: 1. Elegendő-e az előállított magisztrális termékek alapanyagkénti nyilvántartása? 2. A rendszeresen előállított magisztrális termékek miatt kell-e önköltség-számítási szabályzatot készíteni? 3. Az előállított magisztrális termékeket nyilván kell-e tartani közvetlen önköltségen, és a mérlegben közvetlen önköltségen szerepeltetni? (Be kell-e vételezni mint készterméket?)
73. cikk / 102 Tárgyi eszköz aktiválása
Kérdés: Hogyan kell állományba venni az intézményünk által vásárolt öt darab 100 ezer forint egyedi értéket meghaladó számítógépet?
74. cikk / 102 Számítógép és az egyidejűleg használt operációs rendszer selejtezése
Kérdés: Feleslegessé vált, elavult, 0-ra leírt számítógép selejtezésével egyidejűleg a számítógépen használt Win98-as operációs rendszer is selejtezhető? Helyes megoldás, ha a selejtezett számítógépet veszélyeshulladék-gyűjtő helynek adjuk át megsemmisítésre, természetesen a megfelelő azonosítók, darabszám és tartozékok, valamint a hozzá tartozó operációs rendszer feltüntetésével, és ők igazolják listán azok átvételét?
75. cikk / 102 Készletek év közbeni változásának elszámolása
Kérdés: Hogyan számoljuk el a készletek év közbeni mozgását az év végi mérleg alátámasztásához?
76. cikk / 102 Tőkeváltozások könyvviteli elszámolása
Kérdés: Az Szt-vhr. 22. § (1) bek. b) pontja szerint a követelések között kell kimutatni többek között az adósokkal szembeni követeléseket, amelyek tulajdonképpen az államháztartás szervezetei által előírt, de még be nem folyt összegeket (ideértve az illetékek meg nem fizetéséből származó hátralékot is) jelentik. A 32/1999. PM rendelet 3. §-a a követelés fogalma alatt két kifejezést is megemlít: – Kintlevőség (követelés): előírt és nem teljesített fizetési kötelezettség fizetési határidőre való tekintet nélkül. – Hátralék (illetéktartozás): a kintlevőségből a végrehajtás alá vont vagy vonható fizetési kötelezettség. Első kérdésünk arra vonatkozik, hogy a fenti két fogalom között nincs-e ellentmondás, illetve melyik az, amelyik kimeríti a könyvvezetésről szóló rendeletben megfogalmazott követelményeket? Az általános szabályok szerint a követelések állományának változását a 2812 "Tárgyévi adósokkal szembeni követelések" számlán kell könyvelni a 412 "Tőkeváltozásokkal" szemben. A második kérdésünk arra vonatkozik: előfordulhat-e, hogy az illetékhivatal által nyilvántartott adósállomány – mint "idegen követelés" – nem minősül tartós forrásnak, tehát a változása sem érinti a saját tőkét? Következésképpen lehetséges-e, hogy az adósokkal – mint forgóeszközökkel – szemben a mérleg forrás oldalán a passzív pénzügyi elszámolások állnak?
77. cikk / 102 A számviteli bizonylatok őrzési ideje
Kérdés: Az Szt. a könyvelési bizonylatok megőrzési idejét 8 évben állapítja meg. Ugyanakkor a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. évi MKM rendelet – ez tartalmazza a nevelési-oktatási intézmények irattári tervét – a gazdasági ügyeken belül a könyvelési bizonylatok megőrzési idejét 5 évben határozza meg. Az oktatási intézménynek melyiket kell figyelembe venni?
78. cikk / 102 Saját előállítású jelmezek, díszletek költségeinek elszámolása
Kérdés: Költségvetési intézményünk saját termelésű készletek (díszletek, jelmezek) előállításával foglalkozik. Az elkészült díszletek, jelmezek tényleges költségeinek dokumentálására használjuk a "Saját műhelyben készült (színpadi) készletek kalkulációja" c. nyomtatványt. A színpadi ruházatot és díszleteket – értékhatárra tekintet nélkül – teljes összegben költségként számoljuk el. A továbbiakban ezekről csak mennyiségi nyilvántartást vezetünk. Kérem szíves tájékoztatásukat arra vonatkozóan, hogy ez elegendő-e, vagyis a nyilvántartásunk megfelel-e a számviteli törvény előírásainak.
79. cikk / 102 Beolvasztással megszűnő költségvetési szerv beszámolási kötelezettsége
Kérdés: Intézményünk központi költségvetési szerv központja. Egy kormányhatározat értelmében – fejezeten belül – a központba kell egy megyei igazgatóságot integrálni. A megyei igazgatóság önálló költségvetést és beszámolót készített eddig. Milyen könyvelési tételeket kell az integráló szervezetnél (központnál) könyvelni, ha a feladatot és a létszámot is integráljuk? Mit és hogyan kell egyeztetni a MÁK-kal? Milyen adattartalommal és hány beszámolót kell készíteni? Kérem, javasoljanak szakkönyvet, cikket, bármit, amiben részletes leírását találom az összeolvadás számviteli elszámolásának!
80. cikk / 102 Telefontársaság által jóváírt bónuszpontok beváltásának elszámolása
Kérdés: Amennyiben a bónuszpontokat a telefontársaság jóváírja, és egy nagy értékű mobiltelefon vételekor nem kell fizetni (a számla végösszege 0 Ft), értékkel kell-e állományba venni, tekintettel arra, hogy növekedett a vagyonunk, illetve ha a fenti okból a tényleges árnál kevesebbet kell a telefonért fizetni (vagy a csökkentett, kifizetett összegben kell bevételezni)? Belefér-e az eset az ajándék vagy a térítésmentes átvétel körébe? Az eszköz megszerzése érdekében felmerült kiadást a számla végösszegének megfelelően egy összegben (alap+áfa bontásba), vagy az eredeti vételárat kiadásként (alap+áfa bontásban), a kedvezményt bevételként kiadásként (alap+áfa bontásban) kell-e lekönyvelni?