168 talált cikk a munkába járás kifejezésre

Kérdés: A munkába járással kapcsolatos költségtérítésről szóló 78/1993. Korm. rendelet alapján a munkáltató térítési kötelezettsége a közigazgatási határig szól-e, avagy a munkahely "kapujáig"? (Pl. Budaörsről történő bejárás esetén a közlekedési távolság zöme a főváros területére esik.)

Kérdés: 1. Az iskola dolgozói sokszor belföldi kiküldetést teljesítenek saját tulajdonú gépjárművel. A belföldi kiküldetés a lakóhelytől vagy a munkahelytől számolható-e el? 2. Egyik tanárunk motorkerékpárral jár dolgozni. Ebben az esetben milyen összegű költségtérítés számolható el részére adómentesen?

Kérdés: Dolgozónk közigazgatási határon kívüli lakóhelyéről személygépkocsival érkezik Budapestre. Itt a peremkerületben leparkol, és a továbbiakban a tömegközlekedési járműve(ke)t veszi igénybe, hogy munkahelyére érjen. A lakása és a parkolóhely közötti távolságra a gépjárművel történő munkába járás költségeinek megtérítése címén elszámolható-e a 9 Ft/km, illetve a közigazgatási határon belül BKV-járatokra érvényes bérlet adható-e ezzel egy időben?

Kérdés: Az Szja-tv. 3. § 10. pontja szerint "üzleti utazás a magánszemély jövedelmének megszerzése érdekében, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás – a munkába járás kivételével..." . Ha tehát egy az intézethez érkező kutató, vagy az intézet képviseletében külföldre utazó kutató, aki tőlünk ezért adóköteles jövedelmet kap (az Art. szerint ez szükséges ahhoz, hogy kifizetők legyünk), akkor az utazása üzleti útnak minősül. Mindehhez nem kell, hogy az illető velünk munkaviszonyban legyen, munkaviszony csak a kiküldetéshez szükséges. A kifizetéseknek persze valamilyen jogviszonyon kell alapulni, de ez lehet pl. megbízási szerződés vagy OTKA-szerződés is. Jellemző módon az intézethez érkező külföldi kutatók eleget tesznek ezen feltételeknek, hiszen jövedelem megszerzése érdekében érkeznek, tevékenységük a kutatóintézet tevékenységével szorosan összefügg. Ugyanez vonatkozik a külföldi konferenciákra stb. utazó magyarokra is, amennyiben tőlünk adóköteles jövedelmet (pl. napidíjat) kapnak. Rájuk tehát vonatkozik az Szja-tv. 7. § (1) bekezdésének q) és r) pontja – és hasonlóan a g) is –, mely szerint a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó utazási jegy és szállás ellenértékét, vagyis az adómentesen juttatható. Ugyanezen okból nem kell a szállás díját természetbeni juttatásnak – ezen belül is reprezentációnak – minősíteni az általunk rendezett konferenciák előadói tekintetében. A reprezentációt ugyanis az Szja-tv. 69. § (1) bekezdése úgy határozza meg, hogy a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, ... rendezvény, esemény keretében ... nyújtott vendéglátás (étel, ital) és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatás (utazás, szállás, szabadidőprogram stb.). A hozzánk érkező kutatók azonban nem vendégként vannak itt, hanem munkát végeznek, ezért rájuk az üzleti utazásra vonatkozó rendelkezéseket alkalmazhatjuk. A konferencián részt vevő kísérőknek pl. családtagoknak kifizetett utazás, szállás díja azonban már reprezentációnak számít. Ezt az értelmezést támasztja alá az APEH által kiadott 2003/128. Adózási kérdésben leírt állásfoglalás is. Kérdéseim e két témakört illetően a következők: Csak abban az esetben értelmezhető, illetve fizethető ki a hozzánk külföldről érkező kutató úti-, illetve szállásköltsége külföldi kiküldetésnek, amennyiben párhuzamosan adóköteles jövedelmet juttatunk számára? Amennyiben nem juttatunk adóköteles jövedelmet a hozzánk érkező kutatómunkát végző számára, a részére kifizetett úti- és szállásköltség milyen kategóriába tartozik? Helyesen járunk-e el, amennyiben az alábbi eljárást alkalmazzuk? A konferenciára meghívott külföldi kutatókat (akik azáltal, hogy az intézethez jönnek konferenciára, kutatómunkát végeznek) magyar szálláshelyeken helyezünk el, amelyet külföldi kiküldetés címén számolunk el.

Kérdés: A többcélú kistérségi társulás több feladatot lát el utazó szakemberek segítségével, akik főállású munkavállalók a társulásban. Közülük többen a társuláshoz tartozó egyik településen laknak, ezért amikor a lakóhelyük szerinti településen látnak el feladatot, nincsenek gépjárművel kapcsolatos kiadásai. Hogyan lehet gépjárműköltség-térítést elszámolni abban az esetben, ha a központi irodába nem mennek be a szakemberek? Kiküldetésnek számít-e a településeken eltöltött idő (a munkaszerződésben van-e lehetőség változó munkahely meghatározására)? Kötelező-e 9 Ft/km amortizációs költségtérítés fizetése, vagy a munkáltató maga döntheti el 0-9 Ft-ig, hogy mennyit fizet?

Kérdés: Kérem tájékoztatásukat arról, hogy a közigazgatási határon kívüli lakóhelyemről gépkocsival történő munkába járás után a munkáltató milyen költségtérítést fizethet ki?

Kérdés: Kinevezett jegyzőnk gyermeket vár, távolléte alatt a szomszéd településen főállású munkaviszonyban foglalkoztatott jegyző látja el a feladatot. A helyettesítést végző jegyző részére milyen alkalmazási iratot készítsünk? Megilletik-e az alábbi juttatások: 0. havi illetmény, étkezési utalvány, ruházatiköltség-térítés, munkába járás?

Kérdés: Változtak-e 2006. évtől a munkába járással kapcsolatos utazási költségek megtérítésére vonatkozó szabályok?

Kérdés: Munkába járás és hétvégi hazautazás költségtérítés esetén a kormányrendelet szerint a teljes árú vasúti jegy 86 százaléka téríthető. A közalkalmazottnak 50 százalékos vasúti kedvezmény jár. Ha a dolgozó a hétvégi hazautazáshoz igénybe veszi az 50 százalékos kedvezményt, akkor a munkáltató milyen költségtérítést adhat ebben az esetben a dolgozónak?

Kérdés: Budapest környéki városokból, falvakból bejáró dolgozók ezentúl az új, bérletkombinációt tartalmazó bérletet vegyék meg, vagy külön egyet a közigazgatási határig, majd onnan egy Budapestre érvényes bérletet, mivel nem tudják, hogy a munkahely mennyit térít az új bérlet árából. A munkáltató eddig a buszbérlet árából 80%-ot térített meg a 78/1993. (V. 12.) Korm. rendelet alapján. Ha az új kombinált bérletet veszik meg, mennyit kell a munkáltatónak megtéríteni?