168 talált cikk a munkába járás kifejezésre

Kérdés: Költségvetési intézmény vagyunk. Munkába járáshoz, útiköltség-térítéshez (kiküldetés, iskolalátogatás) igénybe vett IC-pótjegy kifizethető-e?

Kérdés: Dolgozónknak munkába járáshoz MÁV-bérletet biztosítunk. Néha igénybe vesz a hazajáráshoz intercity-járatot, mert éppen az a vonat indul a pályaudvaron. Az intercity-járaton is másodosztályon utazik, azonban csak pótjeggyel vehető igénybe. A pótjegyről a cég nevére szóló számlát hoz, a pótjegyet leadja. Kifizethető-e adómentesen munkába járás költségtérítéseként?

Kérdés: 2004. 12. 31-éig a munkába járás költségtérítéseként a személygépkocsival járó dolgozóinknak bérlet leadása nélkül az autóbuszbérlet árának 80%-át fizettük ki. 2005. 01. 04-én kifizetésre került a 2004. december havi utazásiköltség-térítés, az előző évek gyakorlatának megfelelően. Sajnos tévesen 2005. 01. 18-án számfejtésre került a kifizetett összeg egyéb költségtérítés jogcímen, ahol ez már adóköteles juttatásnak minősült. A 2005. 01. 04-én kifizetett összeg és a számfejtett összeg közötti különbözetet az érintett dolgozókkal visszafizettetjük. Helyesen járunk-e el?

Kérdés: Intézményünk munkavállalóinak adómentesen helyi BKV-bérlet-térítést fizet leadott bérletszelvény és a munkáltató nevére kiállított számla alapján. Nem egyértelmű számunkra az összevont együttes adókötelezettség elszámolása. Például: I/a) BKV-bérlet-térítés: 4760 Ft/hó melegétkezési utalvány: 8000 Ft/hó Kérdés: A 10 000 Ft feletti rész adóköteles természetbeni juttatás-e? I/b) BKV-bérlet-térítés: 4760 Ft/hó hidegétkezési utalvány: 4000 Ft/hó Kérdés: A 6000 Ft feletti rész adóköteles természetbeni juttatás-e? I/c) A fenti igénybevételt munkavállalóink év közben, illetve havonta megváltoztathatják-e? A fenti példán keresztül szemléltetve, kérjük kérdéseink megválaszolását.

Kérdés: A 2005. Ktgv-tv. 96. § (2) bekezdése vonatkozik-e arra a hivatalsegéd postázóra, aki a munkahelyére közlekedési eszköz igénybevétele nélkül is be tud járni? A BKV-bérletet nem a munkába járáshoz, hanem a munkavégzéshez kapja. Az éves bérlet számlája a munkáltató nevére lett kiállítva.

Kérdés: Munkába járáshoz adómentesen lehetett elszámolni a bérlet és a bérlet értékét meg nem haladó menetjegy árát, ha azzal elszámoltak. Ha viszont a magánszemély nem vásárolt bérletet (más módon oldotta meg a munkába járást), a bérlet árának megfelelő költségtérítésre jogosult volt. Az új jogszabály ezt a lehetőséget 2005-től valóban kizárta, vagy nem tért ki rá?

Kérdés: Bérlet leadása nélkül kaptuk meg a bérlet árának 80 és 86%-át. 2005. január 1-jétől állítólag megszűnik ez a lehetőség. Van-e valamilyen lehetőség arra vonatkozóan, hogy továbbra is megkaphassuk az összeget, természetesen adómentesen, mind saját, mind a munkáltató részéről. A kifizetés érintette a gazdasági vezetőt, valamint néhány alkalmazottat is. Esetleg a vezető kaphat-e adómentesen költségtérítést "akármilyen" jogcímen? Mivel alkalmazottakat is érintett, nekik a jövőben milyen lehetőség adódik a fenti állapot miatt?

Kérdés: Költségvetési intézmény vagyunk. Szabályzat, illetve kollektív szerződésünk tartalmazza a dolgozók munkába járással kapcsolatos útiköltség-térítését. Helyesen járunk-e el, ha buszbérlet 80%-os térítésén kívül, a leadott teljes árú jegy, esetleg diákjegy összegének a 80%-át térítjük?

Kérdés: Kiküldetés során felmerült költségek elszámolásához elegendő-e a helyi és helyközi utazási jegyek csatolása a belföldi kiküldetési utasításhoz, vagy ezekről is számlát kell kérni 2005. január 1-jétől? Rendvédelmi szervekre milyen jogszabályok vonatkoznak a kiküldetés elszámolására és milyen formanyomtatványt kell alkalmazni? 2005. január 1-jétől változnak a munkába járás költségelszámolási szabályai. Elegendő-e, hogy a munkavállaló továbbra is leadja a bérletjegyet, és ráírja az utazási igazolvány számát, valamint az utazási igazolvánnyal rendelkezők, ha napi utazási jegyet vásárolnak, és ráírják az igazolvány számát? Aki nem rendelkezik utazási igazolvánnyal, minden esetben számlát kell-e kérnie?

Kérdés: Kollégánk vidékről saját gépkocsival jár be dolgozni. Elszámolható-e a távolsági buszjegy 80%-a, ha nem ad le buszjegyet? Ha igen, milyen feltétellel és hol található az erre vonatkozó szabályozás? Értekezletre vagy továbbképzésre saját gépkocsival történő utazás esetén elszámolható-e a vonatjegy ára a bizonylat csatolása nélkül, vagy csak az APEH által előírt anyagáron számolt üzemanyagköltség, plusz kilométerenként 3 forint?