168 talált cikk a munkába járás kifejezésre

Kérdés: Az Szja-tv. 25. § (2) bek. bb) alpontja szerint az olyan esetekben, amikor a munkavállaló nem vesz igénybe tömegközlekedést a munkába járáshoz, a munkáltató a munkában töltött napokra a munkahely és a lakóhely között közforgalmi úton mért távolság alapján – oda-vissza számolva – kilométerenként legfeljebb 9 Ft költségtérítést fizethet. Hogyan kell értelmezni a közforgalmi úton mért távolságot? A helységnév jelzőtáblától, vagy konkrétan a munkahely és a lakás közötti távolságot kell figyelembe venni?

Kérdés: Köztisztviselőnk számlára, saját gépjárművébe üzemanyagot vásárolt. Milyen adófizetési kötelezettség keletkezett?

Kérdés: A Költségvetési Levelekben 2007. május 2-án megjelent 1683-as kérdésre adott válasz foglalkozik a szociális alapon nyújtott étkeztetés áfájával. Kérem, hogy az ott leírtakat egészítsék ki azzal, hogyan kell a könyvelésben szerepeltetni a gazdasági eseményt!

Kérdés: A helyi Volán-társaság a hagyományos bérletek helyett használható chipkártyát vezetett be. Intézményünk néhány munkatársa nem a városban lakik, így ők jogosultak arra, hogy az intézmény a munkába járáshoz használt bérlet árát megtérítse nekik. Kérdésünk, hogy a chipkártyát használó munkatársainknak megtéríthető-e adómentesen a közigazgatási határon kívülről történő munkába járás költsége, ami esetükben a chipkártya feltöltéséért fizetett összeget jelenti?

Kérdés: Sajnos az 1420-as számú kérdésemre (Költségvetési Levelek, 64. szám) – talán félreértés miatt – nem kaptam kielégítő választ. Újra megkérdezem: A munkába járással kapcsolatos költségtérítésről szóló 78/1993. (V. 12.) Korm. rendelet alapján a munkáltató térítési kötelezettsége a közigazgatási határig szól-e vagy a munkahely kapujáig? Pl. Ceglédről jövet Szemeretelepig vagy a végállomásig (Bp.-Nyugati) köteles a munkaadó helytállni?

Kérdés: Önkormányzati köztisztviselő vagyok. A munkahelyem az állandó lakóhelyemtől 80 km-re van, így kértem a munkába járás költségeinek megtérítését bérlet leadása nélkül, mivel az utazást nem minden esetben tömegközlekedéssel oldom meg. A 78/1993. (V. 12.) Kormányrendelet értelmében a bérlet összegének 80 százalékig adómentes. Ugyanakkor a számfejtő program a bérlet leadása nélküli útiköltség-térítést adóköteles jövedelemként kezeli. El lehet-e számolni egyéb költségtérítésként az ilyen címen kapott általányt, amelynek összege nem éri el a bérlet árának 50 százalékát sem?

Kérdés: Költségvetési intézmény vagyunk. Közalkalmazottainkat zömmel mint helyi, budapesti lakosokat kezdtük alkalmazni. Sokéves folyamatos jogviszony után egyre gyakoribbá válik, hogy vidékre költöznek alkalmazottaink. A közigazgatási határon kívülről történő napi munkába járáshoz közforgalmú vasutat vagy távolsági autóbuszt vesznek igénybe. Utazási költségtérítési igényüket természetesen benyújtják a munkáltató felé, amely esetenként 10-20 ezer Ft/fő is lehet havonta. Ez évközi változás, tehát költségvetésünkben előre nem tervezett. A munkáltató köteles a költségtérítést biztosítani? Az alkalmazás költségtakarékos megfontolásból, lehetőség szerint helyi lakosok felvételével történik.

Kérdés: A BKV a nyugdíjas- és diákszelvényekről nem állít ki számlát a polgármesteri hivatalunk részére, csak a magánszemély nevére. A BKV által megadott jogszabályi hivatkozás ezen gyakorlata szerintünk nem megfelelő. Önök szerint mi az indoka a fenti gyakorlatnak? Az előbbi kérdéshez kapcsolódóan hogyan lehet ezt a belső szabályozásban jól átvezetni? Hivatalunk a fenti gyakorlat miatt teljes árú bérletet adott nyugdíjasainak, amit szeretnénk jól leszabályozni. További kérdésünk azzal kapcsolatos, hogy polgármesteri hivatalunk szociális helyzet alapján gyermekétkeztetés támogatására más kerületeknek utal át összeget. Milyen szakfeladaton helyes elszámolni ezen tételeket?

Kérdés: A munkáltatónak a dolgozó által vásárolt kedvezményes, 50 százalékos jegy 86 százalékát, vagy annak teljes összegét kell-e költségtérítésként megfizetnie?

Kérdés: 1. Költségvetési szervként tevékenykedünk, uszodabérletet vettünk dolgozóink részére, terheli-e valamilyen adó-, járulékkötelezettség szervezetünket a bérlet vonatkozásában? 2. Vidékről járó munkavállalónk részére éves autópálya-matricát kifizethetünk-e, illetve milyen kötelezettség terheli szervezetünket az ilyen jellegű kifizetés esetében?