326 talált cikk a munkaidő kifejezésre

Kérdés: Egészségügyi szolgálati jogviszonyban, részmunkaidőben (heti 8 órában foglalkoztatott, heti 1 alkalommal dolgozó) dolgozónak jár-e a 2 nap közeli hozzátartozó halála miatt munkavégzés alóli mentesülés? Ha igen, akkor hogyan kell ezt kiadni a részére? A szabadságát órában tartjuk nyilván.

Kérdés: Óvodánk igazgatójának vezetői megbízása 2023. december 18. napjától 2028. augusztus 15. napjáig szól. Az igazgató asszony kisbabát vár, április végéig dolgozott, utána táppénzen, szülési szabadságon, majd gyermekgondozási célú fizetés nélküli szabadságon lesz. Ki lehet-e írni, illetve hogyan kell kiírni a pályázatot az igazgatói megbízásra, valamint meddig és hogyan látható el helyettesítéssel az igazgatói feladat? Ebben az esetben csak az SzMSz szerinti helyettesítés jöhet szóba? Új igazgatói pályázat abban az esetben írható ki, ha az intézménynek nincs igazgatója. Tartós helyettesítés akkor lehetséges, ha a munkakör nincs betöltve, a pályázati vagy álláshirdetési eljárás idejére, vagy sikertelen pályázati vagy álláshirdetési eljárás esetén.

Kérdés: A Kit. 145. § (3) bekezdése b) pontjának értelmezésében kérném szíves segítségüket. Egy kormánytisztviselő a rendes nyugdíjkorhatárt 2024. július 14. napján fogja elérni, és előreláthatóan a kormányzati szolgálati jogviszonya a Kit. 107. § (1) bekezdése e) pontjának megfelelően – miután 2024. július 14-étől már nyugdíjasnak fog minősülni – felmentéssel fog megszűnni. Az érintett kormánytisztviselő a Debreceni Orvostudományi Egyetem elvégzését követően
– 1984. október 1-jétől 1999. október 31-ig kórházban főfoglalkozásban orvosként közalkalmazottként, illetve közszolgálati jogviszony keretében,
– 1999. november 1-jétől 2011. május 1-jéig központi költségvetési szervnél (NRSZH) főfoglalkozásban orvosként közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban,
– 2011. május 2-ától 2019. február 18-ig az Országos Vérellátó Szolgálatnál főfoglalkozásban orvosként közalkalmazotti jogviszonyban, majd
– 2019. február 19-étől jelenleg is egy megyei/vármegyei kormányhivatalnál főfoglalkozásban orvosként kormányzati szolgálati jogviszony keretében dolgozott/dolgozik.
Az érintett kormánytisztviselő 2019. évben jogosulttá vált a harmincöt év kormányzati szolgálati jogviszonyban töltött idő esetén járó szolgálati elismerésre (jubileumi jutalom). Az elismerésre jogosító szolgálati jogviszony megállapítása során az 1984. október 1-jétől eltelt megszakítás nélküli közalkalmazotti, közszolgálati és kormányzati szolgálati jogviszonyban eltöltött idő került figyelembevételre. A kormánytisztviselő a nyugdíjkorhatár elérésekor 1984. október 1-jétől 2024. július 14-ig számítottan még nem éri el a 40 év kormányzati szolgálati jogviszonyt. Ugyanakkor az érintett kormánytisztviselő az egyetemi tanulmányai megkezdését megelőző években munkaviszony keretében, teljes munkaidőben, igazoltan
– 1974. június 24-e és 1974. augusztus 15-e között óvodában (foglalkoztató: BM HBM. TÁKISZ) 53 napot,
– 1975. július 7-e és 1975. augusztus 7-e között óvodában (foglalkoztató: BM HBM. TÁKISZ) 32 napot,
– 1976. július 1-je és 1976. augusztus 7-e között óvodában (foglalkoztató: DB MVT Költségvetési Elsz. Hivatal) 38 napot dolgozott.
A Kjt. hatálybalépése előtt – ha jól gondolom – a közalkalmazottak is munkavállalók voltak, és az akkor hatályos Mt. alá tartoztak. Az érintett dolgozó 1974–1975–1976. években – bár évente csak 1-2 hónapot – olyan jogi személynél (megyei TÁKISZ) dolgozott, mely a Kjt. hatálya alá került mint munkáltató. Helyesen értelmezzük-e a Kit. 145. §-a (3) bekezdésének b) pontjában foglaltakat, miszerint a kormányzati szolgálati jogviszonyban töltött elismerésre jogosító idő megállapítása során a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban töltött időbe beleszámít a Kjt. hatálya alá került jogelődnél (megyei TÁKISZ) munkaviszony keretében ledolgozott idő is? Azaz a megyei TÁKISZ foglalkoztatónál eltöltött 123 munkanap figyelembevételével már 2024. július 14-én – a nyugdíjazást megelőzően – teljesülnek a szolgálati elismerés feltételei?

Kérdés: A rehabilitációs hozzájárulási adó megállapításánál, illetve bevallásánál és befizetésénél a(z ezerre való) kerekítés általános szabályait kell alkalmazni, vagy felfelé kerekítéssel kell eljárni?

Kérdés: Eszjtv. hatálya alá tartozó kórház vagyunk. Foglalkoztatni szeretnénk egy portugál állampolgárságú orvost havi 20 órában. Magyarországon csak ebben az időszakban tartózkodik. Szerepel az Országos Kórházi Főigazgatóság (okfő orvosok) működési nyilvántartásában (van pecsétszáma). Rendelkezik adóazonosító számmal, munkaköri alkalmasságival, szakképesítés elismerésekkel, illetve a MÁK-nál technikai tajszámmal. Jól gondoljuk, hogy az alkalmazásához be kell szereznie még az A1 jelű nyomtatványt, amivel igazolni tudja, hogy lakóhelyén, Portugáliában biztosított, illetve hoznia kellene a lakóhelye adóhatóságától egy igazolást, hogy külföldi adóügyi illetőségét igazolja? (Ami igazolja, hogy ott adózik, nem belföldi adóügyi illetőségű.)

Kérdés: Óvodapedagógus jubileumi jutalmáról szóló, a Költségvetési Levelek 354. számában a 6262. számon megjelent kérdésünkhöz kapcsolódóan kérdeznénk. Az említett óvodapedagógus 40 éves jubileumi jutalmát 2023 augusztusában kifizettük. Ezen dolgozó közalkalmazotti jogviszonya 2023. augusztus 31-én nyugdíjazás miatt megszűnt. Ebben az esetben is újra kell számolni a jubileumi jutalom összegét a 2023. november 1-jétől bevezetett új szabályok miatt?

Kérdés: Óvodánk óvodai nevelés és gyermekétkezési tevékenységet folytat. Egy fő 4 órában élelmezésvezető a konyhában (közalkalmazotti jogviszony), 4 órában pedagógiai asszisztens az óvodában (köznevelési foglalkoztatási jogviszony). Mivel egy intézménynél egy embernek két jogviszonya nem lehet, erre a problémára nem tudjuk, mi a megoldás. Lehet-e köznevelési foglalkoztatási jogviszonyban alkalmazni úgy, hogy a munkaköri leírásában szerepel az élelmezésvezetői feladatok ellátása?

Kérdés: A Költségvetési Levelek 346. számában megjelent 6133. számú cikkel (Anyakönyvvezető díjazása) kapcsolatban lenne kérdésem, észrevételem. Önkormányzatunk rendeletben szintén megállapít díjazást az anyakönyvvezetőnek a hivatali munkaidőn kívüli feladatellátással kapcsolatban. Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény (Aktv.) 19. §-ának (2) bekezdése szerint a hivatali munkaidőn kívül történő házasságkötésben közreműködő anyakönyvvezetőt választása szerint a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényben meghatározott szabadidő helyett az önkormányzati rendeletben meghatározott mértékű díjazás illeti meg. A fentiek alapján – véleményünk szerint – a törvény felhatalmazása alapján alkotott rendeletben kell/lehet rögzítenünk a díjazás mértékét, azaz nem csak a Kttv.-ben rögzített bérjellegű juttatásokat és illetménykiegészítéseket kaphatja a dolgozó. Az illetményszámfejtési rendszerben külön jogcímkód is van erre, amin számfejtjük: "Többletfeladat ellátásának díjazása". Rosszul alkalmazzuk a törvényt, vagy esetleg a cikkben van hibás megállapítás a témával kapcsolatban?

Kérdés: A Púétv. rendelkezései alapján kollégáink 2024-től köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban kerülnek foglalkoztatásra. Van-e, és ha igen, milyen teendő a 'T1041-es nyomtatványon teljesítendő bejelentésekkel, változásbejelentésekkel összefüggésben?

Kérdés: Szociális gondozást, szociális étkeztetést, házi segítségnyújtást, család- és gyermekjóléti szolgáltatást végző költségvetési szerv vezetői és dolgozói munkaerőhiány miatt a feladatok ellátását úgy biztosítják, hogy az intézmény vezetői és a dolgozói a közalkalmazotti jogviszonyuk mellett egyszerűsített foglalkoztatás alapján, ezen túl megbízási jogviszony alapján végeznek tevékenységet az intézménynél. Az Efo-tv. 3 §-ának (4) bekezdése alapján: "Nem létesíthető egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló jogviszony a Kttv. 1. §-ának (1) bekezdésében, valamint a Kjt. 1. §-ának (1) bekezdésében meghatározott munkáltató által az alaptevékenységébe tartozó feladatai ellátására." Jól értelmezzük-e a vonatkozó jogszabályokban leírtakat, vagyis, hogy az alaptevékenységen kívüli feladatok tekintetében a törvény lehetőséget ad az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony alkalmazására az intézmény vezetőinél és közalkalmazottjainál? Jogszerű-e az a gyakorlat, hogy az alapfeladat ellátását a közalkalmazotti jogviszony mellett megbízási jogviszony keretében látják el a közalkalmazottak és az intézményvezető, amikor munkaidőn túl, hétvégén kell biztosítaniuk a gondozottak ellátását, vagy azt túlmunkaként kell kezelni?