66 cikk rendezése:
41. cikk / 66 Áfa megosztása arányosítással
Kérdés: Önkormányzatunk nem közhatalmi tevékenységével összefüggő bevételei – legnagyobbrészt az étkeztetési díjak – miatt áfaalany. Vannak olyan kiadásaink, amelyek egyértelműen kapcsolhatók az áfás bevételhez, de jelentős összegű az olyan beszerzésünk, amelynek áfáját arányosítani kell. Pl. a konyha az óvodával egy épületben van, a közüzemi díjak közösek. Az önkormányzat bevételeinek zöme adóból, állami normatívából, támogatásból, OEP-finanszírozásból származik. A konyha és az esetleges egyéb tevékenység áfaköteles bevételét milyen nem áfaköteles bevételhez arányosítsam? Az áfa arányosítására szolgáló képletben mely bevételeket kell szerepeltetni? Ha az összes támogatást figyelembe veszem, nagyon alacsony a visszaigényelhető arányosított áfa.
42. cikk / 66 Helyi iparűzési adó alapja
Kérdés: Az orvosi tevékenységet végző vállalkozásnál (továbbiakban: bt.) az iparűzési adó alapját képezi-e a vállalkozás egészségügyi szolgáltatásért az Egészségbiztosítási Pénztárral (továbbiakban: OEP) kötött finanszírozási szerződés alapján kapott ellenérték? A bt. szerint az OEP-támogatást a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 77. § (3) bekezdés b) pontja szerint a költségek ellentételezésére a jogszabály által meghatározott szervezettől igényelt támogatásként kell kimutatni, és nem pedig a 72. § (1) bekezdése szerinti nettó árbevételként.
43. cikk / 66 Lakásszövetkezet nem tag tulajdonosaként fizetett költségek (felújítási hozzájárulás, közös költség)
Kérdés: Lakásfenntartó szövetkezetnek a lakásszövetkezeti tag, illetve nem tag tulajdonos önkormányzat 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaság (továbbiakban: gazdasági társaság) által fizetett közös költség és felújítási hozzájárulás adójogi megítélése az Áfa-tv. vonatkozásában. A fenti fizetési kötelezettségekkel összefüggésben kapnia kell-e számlát a gazdasági társaságnak, vagy elégségesnek bizonyul a vonatkozó jogszabályi előírások alapján az említett költségek pl. csekken történő megfizetése úgy, hogy a közösköltség- és felújításialap-fizetési kötelezettség összegéről 12 havi, előre kitöltött csekk gondoskodik?
44. cikk / 66 Önkormányzat – generálkivitelezés (fő- és melléktevékenység adózásbeli elkülönítése)
Kérdés: Önkormányzat megbízásából generálkivitelezés valósul meg. A generálkivitelezés – többek között – magában foglalja az önkormányzati épületegyüttesek külső homlokzati felújításait, belsőépítészeti átalakításait, valamint a közműveken végzett építési-szerelési szolgáltatásokat. A kivitelezés jellege szerint a belsőépítészeti átalakítások és a közműveken végzett építési-szerelési szolgáltatások nem számítanak építésiengedély-köteles beruházásnak. A kivitelezés során az eltérő szolgáltatások adójogi szempontból hogyan minősülnek?
45. cikk / 66 2006-os ingatlanértékesítés áfája
Kérdés: 2006. évben egy ingatlanértékesítés kapcsán a számlát áfa felszámításával állították ki. Az ingatlan adatai a tulajdoni lapon a következőképpen szerepelnek: 746 m2 lakóház, udvar és iroda. Az értékbecslő felmérése szerint ebből a 746 m2-ből 446 m2 beépített, a fennmaradó rész udvar. A 446 m2 beépített részből 183 m2 lakás céljára szolgáló ingatlanként funkcionált (ami az adásvétel időpontjában lakott volt), a többi irattárként, üzlethelyiségként, tárolóként és irodaként volt hasznosítva. 2006. évi Áfa-tv. szerint a lakóingatlan-értékesítés tárgyi adómentesség alá tartozó tevékenységnek számított. Helyesen járt-e el a szerv, hogy az ingatlanértékesítésről szóló számlát 20% áfa felszámításával állították ki, illetve az ügylet vizsgálata során számításba kellett-e venni azt, hogy az ingatlan teljes egészében lebontásra kerül, amit az adásvételi szerződésben rögzítettek is? Létezett-e 2006. évben olyan szabály, hogy az összevont ügyleteknél (tárgyi adómentes, adóköteles) a nagyobb arány döntötte el azt, hogy áfakötelesen vagy -mentesen kell kiállítani számlát?
46. cikk / 66 Önkormányzati társasház, illetve lakásszövetkezet közösköltség-elszámolása
Kérdés: Önkormányzatunk több lakásszövetkezetben és társasházban rendelkezik lakástulajdonnal, és ezekben eltérő megoldásokkal találkozunk közös költségek elszámolásával, számlázásával kapcsolatosan. Kérjük szíves segítségüket abban a kérdésben, hogy miként kell helyesen számlázni ezeket a költségeket!
47. cikk / 66 Önkormányzat által nyújtott pályázati támogatás
Kérdés: Az önkormányzat pályázati felhívásain (kulturális, sportcélok stb.) rendszeresen nyernek magánszemélyek is, akikkel az önkormányzat támogatási megállapodást köt, és vissza nem térítendő támogatást biztosít részükre. Kérdésünk, hogy milyen közterhei vannak a magánszemélyek részére kifizetett támogatásoknak?
48. cikk / 66 Alapítványok kötelezettek-e szakképzési hozzájárulás fizetésére?
Kérdés: A 98. számban a 2085. számú kérdésre adott válaszukkal kapcsolatban: A szakképzési hozzájárulásról szóló törvény nem nevesíti a kötelezettek között az alapítványt, ebből adódóan véleményem szerint az alapítványoknak, társadalmi szervezeteknek, egyesületeknek szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettségük nincs. Kérem, szíveskedjenek megerősíteni ebben, vagy ha tévednék, az ellenkezőjében!
49. cikk / 66 Támogatásban részesülő magánszemély adókötelezettsége
Kérdés: A helyi védettséggel érintett épített értékek felújítási munkálatainak támogatására önkormányzatunk pályázatot írt ki. Pályázni lehet a felújítás költségeinek 50 százalékáig, mely összegnek az 50 százaléka kamatmentes kölcsön. A pályázat nyertesének magánszemély esetében keletkezik-e és milyen címen jövedelme?
50. cikk / 66 Állami tulajdonból önkormányzati tulajdonba került lakóépületek, illetve lakások elidegenítéséből származó bevétel elszámolása
Kérdés: Az önkormányzatnak kötelező-e az önkormányzati tulajdonú lakások értékesítéséből származó bevételét idegen pénzeszközként kezelnie, könyvelnie? A számlatükörben a költségvetési számla alszámlájaként (32-esek közt) és idegen pénzeszközök közt is (35124.) rendelkezésre áll ennek lebonyolítására főkönyvi szám. Mikor kell az előbbit és mikor az utóbbit alkalmazni?
