Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

6 találat a megadott önköltségszámítás rendje tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Önköltségszámítás szabályozása

Kérdés: Önállóan gazdálkodó önkormányzati intézmény vagyunk. A saját bevételek növelése érdekében 2009-től vállalkozási tevékenységként ajándékboltot és büfét üzemeltetünk, a városban elsőként, az alapító okiratnak megfelelően. A vállalkozási bevételeket és kiadásokat elkülönítetten számoljuk el, a közvetlen költségekkel nincs is probléma. Ha az önköltségszámításnál az általános költségeket is fel akarjuk osztani, már probléma adódik a számviteli törvény és az államháztartási törvény ellentmondása miatt: az igazgató és a gazdasági vezető bérét is adott százalékban ráosztom a vállalkozásra, akkor a teljesség elve teljesül. Viszont a vezetők bérét az önkormányzat adja támogatásként, s az Áht. szerint vállalkozási tevékenységhez nem használható fel. Ha a vállalkozás "termeli ki" a vezetők bérét, akkor azzal a támogatást csökkentik. Az igazgató egy személyben vezeti az intézményt, munkája kiterjed mind az alap-, mind a vállalkozási tevékenységre. Minden közalkalmazott kinevezési okmány szerinti bérét az engedélyezett létszámkeret erejéig teljes egészében önkormányzati támogatásból fedezi az intézmény. A fenntartó önkormányzaton belül sincs egyetértés az egyes irodák között, hogyan lehetne a támogatás éves összegének meghagyása mellett a költségek között a személyi juttatások egy részét elszámolni. Felmerült az a lehetőség, hogy a támogatás személyi előirányzatából ezen bérhányadot dologi kiadások előirányzatára csoportosítsuk át, ekkor a támogatás összege nem csökken, s teljesül a vállalkozási eredmény jogszabály szerinti elszámolása is. (A vállalkozási eredményt teljes egészében az alaptevékenységbe forgatjuk vissza.) Ha átcsoportosítjuk a személyi juttatásból a dologi kiadásokra tervezett összeget, amely a vezetők, könyvelők bérének bizonyos hányadát takarná, nem minősül-e bújtatottan a vállalkozási tevékenység támogatásának, hiszen pont azért történik az átcsoportosítás, hogy a személyi juttatások között elszámoljuk a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos személyi juttatásokat?
Részlet a válaszból: […]azok felosztási módját, amelyek nem közvetlen kiadásként merülnek fel a vállalkozás során. Az ajándékbolt és büfé üzemeltetésénél, mint vállalkozási tevékenységnél, többek között ilyen általános költségek lehetnek a karbantartással kapcsolatos kiadások, a szállítással, gépkocsihasználattal kapcsolatos kiadások; ha a büfé termékeinek előállítása az önkormányzati intézmény konyháján történik, akkor a konyhai kiadások, az ajándékbolt és büfé épületének fenntartási kiadásai, felújítási, karbantartási kiadásai, energia-, távhő-, víz-, csatorna-, villanykiadások és az ezekkel kapcsolatos személyi jellegű kiadások is. Az általános költségek között kell megtervezni és kimutatni a központi irányítás költségeit, amelyek magukban foglalják a gazdasági, pénzügyi terület kiadásait, a vezetés, irányítás kiadásait, a műszaki szolgáltatás kiadásait, és az ezekhez kapcsolódó személyi jellegű kiadásokat is. Amennyiben a gazdasági részleg és irányítási részleg személyi jellegű kiadásait számolják a vállalkozási tevékenység önköltségénél, akkor az erre számított kiadásokat nem az önkormányzati támogatásból, hanem a vállalkozási tevékenység bevételéből kell fedezni, tehát ez a támogatás[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. február 1.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2830

2. találat: Önköltség-számítási szabályzat

Kérdés: Önállóan gazdálkodó költségvetési szerv vagyunk. Intézményünk saját konyhát üzemeltet, és az étkeztetésre normákat állapítunk meg. Kérdésem az lenne, hogy e feltételek mellett kell-e intézményünknek önköltség-számítási szabályzatot készítenie, és amennyiben nem, akkor mely szabályzatban kell rögzítenünk a szellemi és anyagi infrastruktúra igénybevételének, költségei megtérítésének módját?
Részlet a válaszból: […]illetve forrásoknál, ahol a számviteli törvény és e rendelet választási lehetőséget ad, továbbá ahol az államháztartás szervezetének sajátos eszközei, illetve forrásai indokolják, c) a rendszeresen végzett termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás tekintetében az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot, figyelembe véve az államháztartás működési rendjéről szóló kormányrendelet vonatkozó előírásait is, d) a pénzkezelési szabályzatot. Tehát valóban szükséges lenne az önköltség-számítási szabályzat elkészítése, ha a Korm. rendelet 8. § (9) bekezdése nem adna lehetőséget a mentesülésre. Ha az államháztartás szervezete saját konyhát üzemeltet, és ellátottak, alkalmazottak, idegenek részére teljesít étkeztetést, akkor e tevékenységének 8.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. december 22.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2538

3. találat: Étkezési térítési díj

Kérdés: A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. 146. § (4) bekezdés f) pontja szerint a gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosított gyermekétkeztetés szabályait kell alkalmazni - ha külön jogszabály másként nem rendelkezik - a középfokú iskolai menzai ellátás keretében. A 148. § (3) bekezdése szerint a gyermekek napközbeni ellátása intézményi térítési díjának alapja az élelmezés nyersanyagköltségének egy ellátottra jutó napi összege. 1. Ezt a szabályt kell-e alkalmazni a középfokú iskolában menzai ellátást igénybe vevő, de normatív kedvezményben nem részesülő diák térítési díjának megállapítására, tehát csak a nyersanyagköltséget kell megtéríttetni, vagy a teljes önköltséget? 2. Konyhával nem rendelkező középfokú oktatási intézmény köteles-e megszervezni a menzai ellátást? 3. Külső szolgáltató által biztosított menzai ellátás esetén a menzai adag teljes ellenértéke figyelembe vehető-e nyersanyagköltségként (az ugyanis rezsit is tartalmazó összeg), vagy a szolgáltatótól szükséges adatszolgáltatást kérni, hogy mennyi egy adag árából a nyersanyagköltség (mely adatot esetleg nem szívesen ad meg)? Külső szolgáltatótól igénybe vett menzai szolgáltatást az önköltség-számítási szabályzatban kell-e szabályozni?
Részlet a válaszból: […]teljesítésének halasztására vagy a részletben való fizetésre. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban Gyvt.) alapján a gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosított gyermekétkeztetés szabályait kell alkalmazni az általános iskolai menzai ellátás, továbbá - ha külön jogszabály nem rendelkezik - a középfokú iskolai menzai ellátás keretében. A gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményben az alapellátások keretébe tartozó szolgáltatások közül csak az étkeztetésért állapítható meg térítési díj. Tehát a középiskola is az alapfeladatok között látja el az étkeztetési feladatokat, köteles az étkeztetést biztosítani, amiért térítési díjat szed. Abban a középiskolában, ahol nincs étkeztetést biztosító konyha, ott is kötelesek megszervezni az étkeztetést az alapfeladat részeként, akár étkeztetési szolgáltatás megvásárlásával. A gyermekek napközbeni ellátása intézményi térítési díjának alapja az élelmezés nyersanyagköltségének egy ellátottra jutó napi összege. A Gyvt. 148. § (3) bekezdésében leírtak nemcsak az 50%-os és 100%-os kedvezményben részesülő gyermekekre, tanulókra vonatkoznak, hanem a kedvezményben nem részesülőkre is. A normatív kedvezményben nem részesülő tanulók, diákok térítési díjának megállapításakor is az élelmezés nyersanyagköltségének egy ellátottra jutó összegét kell megtéríttetni. A gyermek- és diákétkeztetés után fizetett összeg nyersanyagköltségét a gyermekek, tanulók fizetik teljes vagy kedvezményes, százalékos mértékben, a rezsiköltséget viszont az irányító szerv utalja finanszírozásként az étkeztetést biztosító költségvetési, oktatási intézmény részére. A külső szolgáltató által biztosított étkeztetés esetén az oktatási intézmény és az étkeztetést[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. október 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2489

4. találat: Intézmény által értékesítésre előállított magisztrális gyógyszerek önköltség-számítási kötelezettsége

Kérdés: Intézményünkben gyógyszertár is működik, melyben rendszeres a magisztrális termékek előállítása (pl. szemcsepp, kenőcsök, kanalas orvosságok stb.). A belső ellenőrzés kifogásolta, hogy az Szt-vhr. szerint nem készült el az önköltségszámításra vonatkozó belső szabályzat, az előállított termékek bevételezése közvetlen önköltségen nem történt meg, így a beszámolóban ezek a termékek alapanyagként szerepelnek, nem késztermékként, megsértve ezzel az Szt. 51. §-át. Ezzel kapcsolatban levelet írtunk a "Gyurika" program gazdájának, aki a következő tájékoztatást adta: "Leltárkor a polcon lévő, még fel nem használt összetett készítmények a készletben alapanyagként vannak nyilvántartva. A talált mennyiségek rögzítése után a receptúrák alapján az összetett készítmények alapanyagra visszabontását a program elvégzi, és ezt az alapanyag mennyiséget külön is dokumentálja. Következésképpen a leltárhiány és -többlet alapanyagra vonatkozóan állapítható meg. Végeredményben a vásárolt készletek és a saját előállítású készlet mennyisége elkülönítetten is kimutatható, akkor is, ha nem összetettként, hanem alapanyagszinten kerül kiszámításra. Ezt a technikát más kórházi gyógyszertári rendszerek is használják. A Gyurika program kezdettől fogva a mai napig, az ország mintegy 60 kórházában teljes megelégedettség mellett ilyen módon működik." Kérdésem: 1. Elegendő-e az előállított magisztrális termékek alapanyagkénti nyilvántartása? 2. A rendszeresen előállított magisztrális termékek miatt kell-e önköltség-számítási szabályzatot készíteni? 3. Az előállított magisztrális termékeket nyilván kell-e tartani közvetlen önköltségen, és a mérlegben közvetlen önköltségen szerepeltetni? (Be kell-e vételezni mint készterméket?)
Részlet a válaszból: […]értékelési eljárásoknak." Az alapanyagként kimutatott és nyilvántartott késztermékek a valóságban nem lelhetők fel, kívülállók részére azok nem azonosíthatók. Az egyedi értékelés elvét figyelembe véve alapanyagok értékelése sem mennyiségben, sem összegszerűen sem azonosítható a késztermék értékével. 2. Az önköltségszámítás tekintetében két kormányrendelet intézkedik: - Az Ámr. 9. §-ának (5) és (6) bekezdése az alábbiakat rögzíti: "Nem minősül vállalkozási tevékenységnek a költségvetési szervnek az alapító okiratban meghatározott alaptevékenységén belül az a kiegészítő, kisegítő jellegű tevékenysége, amelyet az alaptevékenysége feltételeként rendelkezésre álló, s e célra csak részben lekötött személyi és anyagi kapacitások fokozott kihasználásával, nem nyereségszerzés céljából végez. A (2) és az (5) bekezdésben meghatározott tevékenység keretében végzett szolgáltatás, termék-előállítás értékesítéséből származó bevételnek fedeznie kell a tevékenységet terhelő összes kiadást - beleértve az üzemeltetési, fenntartási kiadások tevékenységre jutó arányos hányadát is - a bevétel fel nem használható részének figyelembevétele mellett." Ahhoz, hogy meg lehessen állapítani, a termék értékesítéséből származó bevétel fedezi-e az összes kiadást, önköltségszámítást kell készíteni. - Az Szt-vhr. 8. §-ának (15) bekezdése szerint "Amennyiben az államháztartás szervezete vállalkozási tevékenysége vagy az Ámr. 9. §-ának (5) bekezdése szerinti kiegészítő, kisegítő jellegű tevékenysége keretében rendszeresen saját[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. szeptember 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2151

5. találat: Önköltségszámítás jogszabályi előírásai

Kérdés: Önkormányzatunk a feladatellátás hatékonyságának javítása és jogszabályi követelmények maradéktalan érvényesítése érdekében testületi felhatalmazás alapján - tekintettel az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 8. § (4) bekezdés e) pontjában, valamint ugyanezen jogszabály (15) bekezdésében foglaltakra - felülvizsgálja az intézményhálózat helyiség-bérbeadási tevékenységét, különös tekintettel az önköltségszámítás és az árképzés rendszerére. Az általunk figyelembe vett jogszabályok az alábbiak: Az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 8. § (4) bekezdés szerint a számviteli politika keretében kell elkészíteni: c) a rendszeresen végzett termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás tekintetében az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot, figyelembe véve az államháztartás működési rendjéről szóló kormányrendelet vonatkozó előírásait. A (15) bekezdés többek között kimondja, hogy amennyiben az államháztartás szervezete vállalkozási tevékenysége vagy az Ámr. 9. §-ának (5) bekezdése szerinti kiegészítő, kisegítő jellegű tevékenysége keretében rendszeresen saját előállítású terméket értékesít vagy szolgáltatást nyújt, a saját előállítású termék, a végzett szolgáltatás közvetlen önköltségét - a (7)-(8) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzat szerint köteles megállapítani. Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 9. § (1) bekezdése szerint a költségvetési szerv alaptevékenységének minősül az a tevékenység, amelyet a költségvetési szerv - nem haszonszerzés céljából - feladatvégzési és ellátási kötelezettséggel végez. Az (5) bekezdés szerint nem minősül vállalkozási tevékenységnek a költségvetési szervnek az alapító okiratában meghatározott alaptevékenységén belül az a kiegészítő, kisegítő jellegű tevékenysége, amelyet az alaptevékenysége feltételeként rendelkezésre álló, s e célra csak részben lekötött személyi és anyagi kapacitások fokozott kihasználásával, nem nyereségszerzés céljából végez. A (2) és az (5) bekezdésben meghatározott tevékenység keretében végzett szolgáltatás, termék-előállítás értékesítéséből származó bevételnek fedeznie kell a tevékenységet terhelő összes kiadást - beleértve az üzemeltetési, fenntartási kiadások tevékenységre jutó arányos hányadát is - a bevétel fel nem használható részének figyelembevétele mellett. A (7) bekezdésben a kiegészítő, kisegítő jellegű tevékenységgel kapcsolatos szerződéskötés rendjét és a felügyeleti szerv által meghatározott további szempontokat - beleértve a (6) bekezdésben foglaltak érvényesítését biztosító eljárás rendjét - a költségvetési szervnek szabályzatban kell rögzítenie. A költségvetési szervek tevékenységük során kötelesek a gazdaságosság, a hatékonyság és az eredményesség követelményeit is érvényesíteni. Az 57. § (12) bekezdés szerint a költségvetési szerv szellemi és anyagi infrastruktúráját magáncélra, meghatározott feladat elvégzésére igénybe vevő számára a költségvetési szerv köteles térítést előírni a felhasználás, illetve az igénybevétel alapján felmerült közvetlen és közvetett költségek figyelembevételével. A (13) bekezdés azt mondja, hogy amennyiben a költségvetési szerv meghatározott feladat ellátására eseti bevételhez jut vagy támogatásban részesül, az ezzel összefüggésben ténylegesen felmerült költségeket úgy kell meghatározni, hogy az a felmerült közvetlen költségek mellett fedezetet nyújtson az intézményüzemeltetési, fenntartási költségek arányos részére, kivéve az uniós támogatással megvalósuló programok esetében. A megosztás nem veszélyeztetheti a vállalt kötelezettségek teljesítését. A (14) bekezdésben a (12)-(13) bekezdés szerinti költségek és a térítés megállapításának rendjét és mértékét belső szabályzatban kell rögzíteni. Ezúton kérem segítő állásfoglalásukat abban a kérdésben, hogy az általunk figyelembe vett jogszabályok lehetőséget adnak-e a költségvetési intézmény számára arra, hogy a klasszikus közgazdasági metodikával kiszámított és könyvviteli bizonylatokkal, dokumentációkkal alátámasztott teljes önköltségen, és az árképzés időszakára vonatkozóan közzétett várható inflációs rátán felül, többletbevétel elérése érdekében árrést (haszon/nyereség) állapítson meg, a piaci árakhoz igazodóan! Az intézmények alapító okirataiban a bérbeadás mint alaptevékenységhez tartozó kiegészítő, kisegítő tevékenység szerepel, melyen a testület nem kíván változtatni. Az intézmények e tekintetben áfakörbe tartoznak.
Részlet a válaszból: […]kisegítő és vállalkozási tevékenység közben felmerült költségekre fedezetet biztosítson. Az önköltségszámítás tehát olyan gazdasági folyamat, amellyel meg tudják állapítani az előállított termékek, szolgáltatások várható vagy tényleges előállítási költségét. A helyiség-bérbeadás Önöknél az alapító okiratban foglaltak szerint az alaptevékenységhez kapcsolódó kiegészítő, kisegítő jellegű tevékenységnek minősül, és így ez a tevékenység nem irányulhat nyereség szerzésére. Az önköltségszámításnál a személyi és anyagi kiadásokra szükséges a kalkulációt úgy elvégezni, hogy a megállapított és beszedett térítési díjak fedezetet nyújtsanak a fenntartási és üzemeltetési költségek bizonyos részére. Tehát az önköltség számításánál sem többletárbevételről, sem haszonról,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. augusztus 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2121

6. találat: Önköltségszámítás szabályozása üdültetés keretében történő étkeztetés esetén

Kérdés: Intézményünk üdülőt üzemeltet. A beutaltak az általuk fizetett térítési díjért napi háromszori étkezést vehetnek igénybe. Kell-e szabályoznunk az önköltségszámítást?
Részlet a válaszból: […]elhelyezés (szállás), a kulturális és sportszolgáltatások igénybevételének költsége is. A költségvetési szerv által üzemeltetett üdülőre, illetve az üdültetési tevékenységre az Szt-vhr. 8. §-a (4) bekezdésének c) pontjában foglaltak az irányadók, vagyis a "rendszeresen végzett termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás tekintetében az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot" el kell készíteni. Tekintettel arra, hogy az étkeztetés is része az üdültetésnek, alkalmazni kell az Szt-vhr. 8. §-ának (7) bekezdését. A rendelkezés értelmében a saját konyha esetén az ellátottak, alkalmazottak, idegenek részére teljesített étkeztetésnél nem kell az önköltségszámítás[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2002. november 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 67