Találati lista:
1. cikk / 499 Átruházott hatáskörű döntések
Kérdés: Önkormányzatunknál gyakorlat, hogy a polgármester az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről minden egyes esetben külön határozatot hoz, legyen szó beszerzési eljárás indításáról, a beszerzési eljárás lefolytatása után a nyertes pályázóval való szerződés megkötéséről, civil szervezeteknek nyújtott támogatásokról, előirányzat-átcsoportosításokról stb.
Szükséges-e minden ilyen átruházott hatáskörű döntés esetében határozatot hozni? Ez sok esetben nagyon lassítja a folyamatainkat. El lehet ezt hagyni?
Szükséges-e minden ilyen átruházott hatáskörű döntés esetében határozatot hozni? Ez sok esetben nagyon lassítja a folyamatainkat. El lehet ezt hagyni?
2. cikk / 499 Kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosítás
Kérdés: Önkormányzat által létrehozott szervezet vagyunk, ezért a kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosításunkat az önkormányzat közgyűlése hagyja jóvá. Szabályos eljárás-e az, ha az időközi költségvetési jelentés feladásához a tárgyhónapban teljesített kiadások megfelelő rovatra történő könyvelése érdekében, az előirányzat-átcsoportosítás könyvelését a tárgyhónapban elvégezzük akkor is, ha az előirányzat-átcsoportosításról szóló közgyűlési határozat a tárgyhóban elfogadásra került, azonban csak a tárgyhót követő hónapban lép hatályba? Amennyiben szabályos az előirányzat-átcsoportosítás lekönyvelése a közgyűlési határozat hatálybalépése előtt, úgy szabályos lehet-e az az eljárásrend, miszerint a felmerült kiadásokhoz kapcsolódó szükséges előirányzat-átcsoportosítás elvégzése után teszünk javaslatot, annak közgyűlési határozattal történő jóváhagyására? Gyakorlatban például, ha felmerül egy nem várt kiadásteljesítés a K6 beruházások rovatokon november 28-án, és a K6 rovatokon nem áll rendelkezésre elegendő előirányzat, helyes-e, ha november hónapra elvégeztük az előirányzat-átcsoportosítást K3-ról K6-ra, majd a közgyűlésnek javaslatot csak decemberben teszünk az előirányzat-átcsoportosításról?
3. cikk / 499 Közszolgálati jogviszonyban álló tisztviselő áthelyezése közalkalmazotti jogviszonyba
Kérdés: Polgármesteri hivatal által foglalkoztatott közszolgálati jogviszonyban álló tisztviselő jogviszonya megszűnhet-e áthelyezéssel az önkormányzat által fenntartott intézményhez közalkalmazotti jogviszonyba? Ha igen, határozott időre vagy végleges áthelyezéssel?
4. cikk / 499 Főállású polgármesteri jogviszony betöltése
Kérdés: Polgármesterünk a tisztségét önkormányzatunknál társadalmi megbízatásban látja el. Főállású jogviszonyában – vállalkozási szférában – 2025 augusztusától felmentési idejét tölti, a munkavégzés alól teljes egészében mentesítették. A felmentési idejének lejárta – egyben a főállású munkaviszonyának a vége – 2026. április 15. Polgármester úr 2026. január 1-jétől – természetesen a képviselő-testület döntése alapján – főállású polgármesterként kívánja betölteni ezt a tisztséget. A főállású polgármesteri jogviszony betöltésének van-e valamiféle munkajogi akadálya, vagyis a két jogviszony párhuzamosan fenntartható-e (2026. január 1-jétől 2026. április 15-ig)? Tudomásunk van egy Pécsi Törvényszék által kiadott döntésről, 102.K.700.577/2023/16/I számon. Ezt a törvényszéki döntést figyelembe kell-e vennünk a mi esetünkben? Településünk 3000 főnél kisebb lakosságszámú település.
5. cikk / 499 Intézményvezető vezetői megbízásának megszűnése
Kérdés: Önkormányzati költségvetési szerv (intézmény) intézményvezetőjének a vezetői megbízása a fenntartóval közös megegyezéssel kerül megszüntetésre. A megállapodást a fenntartó (helyi önkormányzat) nevében a polgármester köti meg. A megállapodásban a felek rendezhetik-e, hogy a vezetői megbízás megszűnése után a (volt) intézményvezetőt milyen összilletmény illesse meg? (Ez ugyanis feltétele volt a vezetői megbízás közalkalmazott részéről történő megszüntetésének.)
6. cikk / 499 Tanulmányi szerződés keretében nyújtott támogatások
Kérdés: Polgármesteri hivatal mint munkáltató tanulmányi szerződést kötött a köztisztviselőjével. A képzés iskolarendszerű képzés, a köztisztviselő hallgatói jogviszonyban áll a képzőintézménnyel.
A munkáltató által nyújtott támogatás:
– a képzés önköltségének, költségtérítésének (beiratkozási, vizsga- és tandíjának) viselése,
– a tankönyvek, jegyzetek költségének viselése,
– a képzési helyre történő utazási költségek viselése.
A köztisztviselő kötelezte magát, hogy a tanulmányai alatt és azok befejezését, illetve a képzettség megszerzését követően 3 éven keresztül közszolgálati jogviszonyát lemondással nem szünteti meg. A beiratkozási, vizsga- és tandíjakat, a tankönyvek, jegyzetek költségét bruttósítva, munkaviszonyból származó jövedelemként számfejtettük. A köztisztviselő adóelőleg-nyilatkozata alapján személyijövedelemadó- és társadalombiztosításijárulék-kedvezményt érvényesít. A képzés költségének számfejtésekor a bruttó járandóság nettó kifizetést jelent. Azért, hogy a havi illetmény kifizetésénél a kedvezményektől ne essen el, a számfejtés nettó összegét megbontottuk, a számla összegét a számla kiállítójának utaltuk, az adókedvezmény összegét pedig a köztisztviselőnek. Az utazási költséget szintén fel kell bruttósítani, vagy kiküldetési rendelvény alapján elszámolható, és nem kell jövedelemként figyelembe venni? Abban az esetben, ha a kiküldetési rendelvény alapján elszámolható az útiköltség, de a helyi utazásra szóló jegyről nincs számlája a köztisztviselőnek, az elszámolható-e?
A munkáltató által nyújtott támogatás:
– a képzés önköltségének, költségtérítésének (beiratkozási, vizsga- és tandíjának) viselése,
– a tankönyvek, jegyzetek költségének viselése,
– a képzési helyre történő utazási költségek viselése.
A köztisztviselő kötelezte magát, hogy a tanulmányai alatt és azok befejezését, illetve a képzettség megszerzését követően 3 éven keresztül közszolgálati jogviszonyát lemondással nem szünteti meg. A beiratkozási, vizsga- és tandíjakat, a tankönyvek, jegyzetek költségét bruttósítva, munkaviszonyból származó jövedelemként számfejtettük. A köztisztviselő adóelőleg-nyilatkozata alapján személyijövedelemadó- és társadalombiztosításijárulék-kedvezményt érvényesít. A képzés költségének számfejtésekor a bruttó járandóság nettó kifizetést jelent. Azért, hogy a havi illetmény kifizetésénél a kedvezményektől ne essen el, a számfejtés nettó összegét megbontottuk, a számla összegét a számla kiállítójának utaltuk, az adókedvezmény összegét pedig a köztisztviselőnek. Az utazási költséget szintén fel kell bruttósítani, vagy kiküldetési rendelvény alapján elszámolható, és nem kell jövedelemként figyelembe venni? Abban az esetben, ha a kiküldetési rendelvény alapján elszámolható az útiköltség, de a helyi utazásra szóló jegyről nincs számlája a köztisztviselőnek, az elszámolható-e?
7. cikk / 499 10.000 fő alatti lakosságszámú településen foglalkoztatott köztisztviselők
Kérdés: Magyarország 2026. évi központi költségvetéséről szóló 2025. évi LXIX. törvény (11) bekezdése: „2026-ban jelentős béremelésekre kerül sor, ezen felül kifizetésre kerül a hathavi fegyverpénz is a rendvédelmi, a honvédelmi és más hivatásos dolgozók részére 450 milliárd forint összegben. A tanári béremelést folytatjuk. A minimálbér-emelésben a bérmegállapodásnak megfelelő 13 százalékkal számolunk 2026-ra, amely a központi igazgatásban is megvalósul. A tízezer fő alatti önkormányzatok esetén is béremelést hajtunk végre: az idei évben már 15 százalékkal, jövő év januárjától meg további 15 százalékkal emeljük az önkormányzati köztisztviselők illetményét. Egyéb ágazati béremelést is végrehajtunk az alkotmányos szervezeteknél, például az igazságügyben.” A fentiek alapján a 2026. január 1-jétől következő béremelésnél, a 15%-os emelésnél a 2025. 06. 30-i illetményekre értendő a bruttó 15%-os emelés, vagy a már 2025. 07. 01-től megemelt bérekre? Illetve a 2026. 01. 01-től állományba kerülő köztisztviselők részére egyéni bér megállapítható-e már a belépéstől?
8. cikk / 499 Nyugdíjazott köztisztviselő továbbfoglalkoztatása
Kérdés: Önkormányzati hivatalunknál dolgozó köztisztviselő 65 éves korában szeretne nyugdíjba menni. Jár-e neki felmentési idő? Van-e jogszerű lehetőség a nyugdíj melletti továbbfoglalkoztatására, de nem köztisztviselőként, hanem az Mt. alapján történő foglalkoztatással?
9. cikk / 499 Önkormányzati bírságbevételek
Kérdés: A közterület-felügyelők által kiszabott bírságok kit illetnek meg, a polgármesteri hivatalt, vagy minden esetben az önkormányzatot?
10. cikk / 499 Testvérvárosi kapcsolatok ápolása során felmerült utazási költségek
Kérdés: Az önkormányzat külföldi testvérvárosi tevékenységét egyik intézményén keresztül bonyolítja. Erről szerződés nincs az önkormányzat és az intézmény között. Az önkormányzat az intézmény fenntartója, az intézmény önálló költségvetési szerv. Az önkormányzat biztosította a gépjárművet, amelyről használatbaadási szerződés született az önkormányzat és az intézmény között, és az intézmény csak az üzemanyagköltséget és az autópálya-használati díjat számolja el. Tekinthető-e üzleti útnak az intézmény által szervezett út, ha az intézményvezető kivételével a delegáció tagjai nincsenek jogviszonyban az intézménnyel, hanem a polgármester, az alpolgármester és két iskola igazgatója (ők a testvérváros két általános iskolája közötti együttműködés aláírása céljából mentek ki) volt a delegáltak között? A testvérvárosi kapcsolatok keretében szintén ez az intézmény szervezett egy másik utat a testvérváros meghívására, ez azonban egy testvérvárosi rendezvény volt, ami nem tekinthető üzleti célnak. A résztvevők között volt egy képviselő, a többi résztvevő nincs jogviszonyban sem az intézménnyel, sem az önkormányzattal. Adózás szempontjából hogyan ítélhető meg ez a testvérvárosi út, ha saját autóval mentek, és kiküldetési rendelvényen számoltak el az útiköltséggel, és egyéb költség nem merült fel?
