441 cikk rendezése:
1. cikk / 441 Kis értékű beszerzések elszámolása
Kérdés: Egy munkatárs a polgármesteri hivatal részére vásárol, de saját bankkártyájával egyenlíti ki a vételárat. A hivatal nevére szóló egyszerűsített számla alapján a pénztárból a munkatárs részére a vételárat kifizetik. Szabályos ez a gyakorlat?
2. cikk / 441 Továbbszámlázott telefondíj
Kérdés: Kérdésem azokkal a telefonszámlákkal kapcsolatos, ahol a vevő és a számlafizető személye eltérő. A számlákon a vevő az önkormányzat, és továbbra is a vevő adószáma kerül feltüntetésre. A tényleges költségviselő a hivatal, számlafizetőként szerepel a számlán adószám nélkül. Ebben az esetben a számlafizetőként feltüntetett hivatal könyvelheti-e a számlát, illetve el tudja-e számolni a költségei között, áfát tud-e levonni azon tételek után, amit a dolgozók, képviselők stb. részére továbbszámláz? Hiszen az online számlarendszerben nem az ő adószámával jelennek meg a számlák, hanem a vevő (önkormányzat) adószámával. Ez esetben mi a NAV gyakorlata? Mi a megoldás ilyen esetben, hogy jogosan tudja szerepeltetni a költségviselő hivatal az általa kifizetett számlákat a költségei között, valamint az áfát le tudja vonni? Amennyiben a hivatal szeretne élni az áfalevonási jogával, hogyan kell eljárnia? Helyesen szerepel-e a hivatal K335 rovat továbbszámlázott szolgáltatások között a telefondíj továbbszámlázott szolgáltatás? Az önkormányzatnak van-e az ügylettel kapcsolatos könyvelési feladata?
3. cikk / 441 Utólagos elszámolásra kiadott előleg
Kérdés: Önkormányzatunknál a polgármester elszámolási kötelezettséggel vásárlási előleget vesz fel, mely előleggel 30 napon belül elszámol. Az előleg terhére történő kiadásokhoz tartozó számlákhoz hogyan állítjuk ki a kiadási pénztárbizonylatot? Ki az ügyfél, ki a pénz átvevője, és jelen esetben ki utalványoz (a polgármesteri vásárlás esetén)?
4. cikk / 441 Önkormányzati társulások tárgyieszköz-nyilvántartása
Kérdés: Több önkormányzat társulást kíván létrehozni. A társuló önkormányzatok osztatlan közös tulajdonban lévő vagyonnal (tárgyi eszközzel) rendelkeznek, melyet a társulás részére kívánnak átadni. A társulás egyedüli feladata ennek a vagyonnak a működtetése lesz. Az önkormányzatok felhatalmazása alapján az osztatlan közös tulajdon jelenleg egy önkormányzat nyilvántartásában szerepel a társulás megalakulásáig, majd pedig ez az önkormányzat adja át a vagyont a társulásnak. A társulás ezeket az eszközöket üzemeltetésbe kívánja adni, üzemeltetési szerződést kíván kötni közfeladat ellátására.
1. Milyen jogcímen tudja az önkormányzat a nyilvántartásában szereplő osztatlan közös tulajdont a társulás részére átadni, ezt a vagyont a továbbiakban kinek a mérlegében kell szerepeltetni, az écs. elszámolása hol történik?
2. Az átadásnak van-e áfavonzata?
3. A társulásnak a működtetett vagyonról kell-e adatot szolgáltatni a tag önkormányzatok részére?
4. A Mötv. alapján, amennyiben törvény másképp nem rendelkezik, a helyi önkormányzat társulásba bevitt vagyonát a társuló helyi önkormányzat vagyonaként kell nyilvántartani, a vagyonnövekmény a társult helyi önkormányzatok közös vagyona. Ebben az esetben hogyan érvényesül a jogszabály ezen pontja?
1. Milyen jogcímen tudja az önkormányzat a nyilvántartásában szereplő osztatlan közös tulajdont a társulás részére átadni, ezt a vagyont a továbbiakban kinek a mérlegében kell szerepeltetni, az écs. elszámolása hol történik?
2. Az átadásnak van-e áfavonzata?
3. A társulásnak a működtetett vagyonról kell-e adatot szolgáltatni a tag önkormányzatok részére?
4. A Mötv. alapján, amennyiben törvény másképp nem rendelkezik, a helyi önkormányzat társulásba bevitt vagyonát a társuló helyi önkormányzat vagyonaként kell nyilvántartani, a vagyonnövekmény a társult helyi önkormányzatok közös vagyona. Ebben az esetben hogyan érvényesül a jogszabály ezen pontja?
5. cikk / 441 Alapítványi bölcsődések étkeztetése
Kérdés: Önkormányzatunk polgármesteri hivatala konyhát működtet, melyben a bölcsődéseknek, óvodásoknak és iskolás gyermekeknek főznek. Önkormányzatunk területén nyílik egy alapítványi bölcsőde, mely tőlünk szeretné a gyermekek részére a napi négyszeri étkezést biztosítani. Intézményünk vállalhatja-e a konyha szabad kapacitása terhére alaptevékenységként az alapítványi gyermekek étkeztetését, vagy vállalkozási tevékenységként lehet csak megoldani? Amennyiben alaptevékenységnek minősülhet, és módosítjuk ezzel az alapító okiratunkat és az SzMSz-t, akkor milyen COFOG-on könyvelhetjük a bevételt és a kiadást erre a tevékenységre?
6. cikk / 441 Számla kifizetése készpénzben
Kérdés: Költségvetési szerv egyik intézményének gazdálkodási feladatait (együttműködési megállapodás alapján) a polgármesteri hivatal látja el. Általános esetben az intézmény vezetője rendelkezik az intézménynek címzett számla kifizetéséről, azt átadja a polgármesteri hivatal pénzügyi csoportjának, amely gondoskodik a kifizetés teljesítéséről. Kérdéses esetben az intézmény vezetője az intézmény részére kiállított számlát részben a házipénztárból történő készpénzfelvétellel, részben a magánvagyonából rendezte. Ütközik-e bármilyen jogszabályba, hogy az intézményvezető a magánvagyonát vonta be a gazdasági eseménybe?
7. cikk / 441 Jubileumi jutalom kifizetésének utalványozása
Kérdés: Önkormányzatunk intézményének vezetője elhalálozott. Új vezető még nincsen kinevezve. Az intézménynek két intézményvezető-helyettese van: az egyik helyettes részére jubileumi jutalom kifizetése esedékes, miközben a másik helyettes a felmentési idejét tölti. Az utalványozásról szóló belső szabályzatban utalványozásra (az egykori) vezető által írásban csak a két helyettes van felhatalmazva. Az intézmények esetében a munkáltatói jogkör gyakorlója a polgármester. A fenti kivételes szituációban kinek van jogköre a jubileumi jutalom kifizetésének utalványozására?
8. cikk / 441 Elhunyt személy, illetve civil szervezet részére adományozott jutalom
Kérdés: Az önkormányzat rendelet alapján kitüntetéssel járó pénzjutalmat adományoz. Milyen módon kell helyesen eljárni a következő esetekben (adózás, alátámasztó dokumentumok)?
a) Elhunyt részére,
b) civil szervezet részére.
Véleményünk szerint az elhunyt részére kifizetendő összeg az örökösnek számfejthető, de milyen jogcímen? A civil szervezet pedig a teljes összeget vissza nem térítendő támogatásként kapná meg, elszámolási kötelezettség nélkül, támogatói okirat alapján. Helyes-e ez így? Ha nem, akkor hogyan járjunk el?
a) Elhunyt részére,
b) civil szervezet részére.
Véleményünk szerint az elhunyt részére kifizetendő összeg az örökösnek számfejthető, de milyen jogcímen? A civil szervezet pedig a teljes összeget vissza nem térítendő támogatásként kapná meg, elszámolási kötelezettség nélkül, támogatói okirat alapján. Helyes-e ez így? Ha nem, akkor hogyan járjunk el?
9. cikk / 441 Munkahelyi rendezvények lebonyolításával kapcsolatos feladatok
Kérdés:
Az önkormányzat pályázat keretében támogatást nyert rendezvények lebonyolítására, melyhez szükséges lenne a közös hivatal dolgozóinak feladatot vállalnia munkaidőn kívül is. Az önkormányzat megbízási szerződést ezen feladatok ellátására köthet-e az általa fenntartott közös hivatal köztisztviselőivel?
10. cikk / 441 Polgármesteri hivatalnál foglalkoztatott közalkalmazottak
Kérdés:
Az lenne a kérdésünk, hogy polgármesteri hivatalhoz integrált konyhán dolgozók (élelmezésvezető, szakács) esetében szabályszerű-e a közalkalmazottként történő foglalkoztatás? Vagy az Mt. hatálya szerint kellene őket foglalkoztatni? Lehet egy polgármesteri hivatalnál közalkalmazott? (Az alapító okiratban szerepel mint foglalkoztatási forma.)